Bejelentkezés

Ez a tartalom 259 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

IJR és Nemzeti Jogszabálytár: mi változik április 1-től?

A Kormány még 2019-ben döntött az Integrált Jogalkotási Rendszer, ismertebb nevén IJR bevezetésével kapcsolatos feladatokról. Az IJR egy komplex jogszabály-alkotást segítő rendszer, amely a tervek szerint jelentősen megkönnyíti az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységét. A rendszer szoros kapcsolatban áll a Nemzeti Jogszabálytár nevű felülettel, amely április 1-től több feladatot is előír az illetékesek számára. Melyek pontosan ezek az új feladatok?

A Kormány az 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozatában döntött az Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) bevezetésével kapcsolatos feladatokról és határidőkről, amely – a tervek szerint – 2020. augusztus 1-től az önkormányzati jogalkotást, az önkormányzati rendeletek elfogadását is érinteni fogja. 

Az IJR elsősorban a Kormány törvényalkotási programja, jogalkotási terve végrehajtásának ellenőrzésére, a Kormány és tagjai által kiadott jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi határozatok előkészítésére, a jogszabályok véleményezésének, egyeztetésnek, a döntés-előkészítő és döntéshozó szervek ülései megszervezésének, lebonyolításának és dokumentálásának támogatására szolgál. 

Az IJR-en keresztül fog zajlani a Kormány által kezdeményezett törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok előkészítése és az Országgyűlés részére történő benyújtása, továbbá a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben történő kihirdetésre, illetve közzétételre kerülő anyagok lektorálása és kihirdetésre, közzétételre történő átadása is. Amint fentiekből látható, a rendszer a jogszabály első tervezetének elkészítésétől annak egyeztetésén és elfogadásán át egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig végzett tevékenységekhez biztosít informatikai támogatást, így egyszerűsíti döntés-előkészítést javítva annak gyorsaságát és hatékonyságát.

Az IJR fő modulja az elektronikus jogszabály-előkészítő rendszer, amely az alábbi 3 fő szakrendszert foglalja magában:

  • GovLex: a kormányzati jogszabály-előkészítési munkafolyamatot segíti,
  • ParLex: az országgyűlési törvényelőkészítő és határozathozatali munkafolyamatot támogatja,
  • LocLex: az önkormányzati rendeletek szerkesztésére, kormányhivatal részére történő megküldésére és közzétételére szolgál.

A LocLex szakrendszer segítségével a rendeletalkotás nagyrészt automatizáltan, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet által meghatározott követelmények figyelembevételével történik. A rendszer jelentősen megkönnyíti a rendeletek megszerkesztését, és módosítását például azáltal, hogy a módosítás a jogszabály hatályos szövegén, mint egységes szerkezeten történik, amely alapján magát a módosító rendeletet a rendszer generálja.
A Kormány határozata szerint az IJR próbaüzeme az önkormányzatok tekintetében 2020. július 1-től, az éles üzem pedig – sikeres próbaüzem esetén – 2020. augusztus 1-gyel veszi kezdetét. A határozat az igazságügyi minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert bízta meg azzal, hogy gondoskodjanak az IJR éles üzemben történő bevezetésekor már kihirdetett és hatályos, illetve azt követően hatályba lépő önkormányzati rendeletek visszamenőleges rögzítéséről a rendszerben. Az IJR éles üzemben történő bevezetéséig a rendeleteket továbbra is a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni. Az IJR keretében egyébként megújul az njt.hu portálon elérhető Nemzeti Jogszabálytár is.

A Nemzeti Jogszabálytárral kapcsolatos változások április 1-étől

Az elmúlt évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően a törvényességi felügyelettel összefüggésben új felületek jelentek meg a helyi önkormányzatok és a kormányhivatalok közötti kapcsolattartásra. Ide tartozik a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul és az Integrált Jogalkotási Rendszer, melynek LocLex elnevezésű szakrendszere segítségével az önkormányzati rendeletalkotás nagyrészt automatizáltan, a jogszabály szerkesztésre vonatkozó jogszabályok által meghatározott követelmények figyelembevételével valósulhat meg. 

Fentiek mellett a Nemzeti Jogszabálytár egyre hangsúlyosabb szerephez jut a jogszabályok közzétételével, kereshetőségével kapcsolatban, hiszen a központi jogszabályoknak a lekérdezés napján és az elmúlt öt évben hatályos szövege mellett megtalálhatók rajta a jelentősebb jogszabályok indokolásai, nemzetközi szerződések és egyes törvények valamint kormányrendeletek fordításai. A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell továbbá tenni a 2013. június 30. után kihirdetett önkormányzati rendeleteket, és a 2013. július 1-ét megelőzően hatályba lépett, de 2013. június 30-át követően módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetű szövegét is. 

Fenti fejlesztések indokolttá tették a jogalkotásra, a jogszabályok közzétételére és a törvényességi felügyelettel összefüggő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, és az új technikai feltételekhez igazítását. 

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása – 2021. április 1-i hatálybalépéssel – pontosan meghatározza a Nemzeti Jogszabálytár funkcióját. 

Eszerint a Nemzeti Jogszabálytár 

  • kormányrendeletben meghatározott tartalommal és honlapon, 
  • elektronikus közszolgáltatásként működő, 
  • bárki számára térítésmentesen hozzáférhető
  • elektronikus jogszabálygyűjtemény, 
  • amely felületet biztosít különösen az Alaptörvény, annak módosításai és a jogszabályok kihirdetett szövegének, a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegének, valamint az időállapotok szerint egységes szerkezetű szövegek közzétételére. 

A Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételről az Alaptörvény, annak módosításai, jogszabályok és a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében az igazságügyért felelős miniszter, önkormányzati rendelet esetében a jegyző gondoskodik.

2021. április 1-től módosul a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) is. 

Az Mötv. a jövőben – határidő meghatározása nélkül – csupán azt írja elő, hogy az önkormányzati rendelet valamint a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint gondoskodik (Mötv. 51. § (2) bekezdés, 52. § (2) bekezdés, 60. §). Az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi, bizottsági jegyzőkönyvek továbbítására vonatkozó részletes szabályokat a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet állapítja meg, melyet 2021. április 1-től a 699/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosít.

A Rendelet 4/A. §-a alapján a jegyző az Integrált Jogalkotási Rendszer igénybevételével az önkormányzati rendelet kihirdetését követő öt munkanapon belül gondoskodik az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegének a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételéről. 

Ha az önkormányzati rendelet helyesbítése válik szükségessé, a rendelet helyesbített változatát, valamint a helyesbítésnek megfelelő egységes szerkezetű szöveget legkésőbb a helyesbítés közzétételét követő munkanapon kell a Nemzeti Jogszabálytárban közzé tenni. Ha az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolás is közzétételre kerül a Nemzeti Jogszabálytárban, az indokolás közzétételére is a fenti eljárásrend vonatkozik.

A Rendelet 8/A. §-a alapján az önkormányzati rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon kell megküldeni a kormányhivatalnak a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével. Az önkormányzati rendelet helyesbítése esetén a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást és az önkormányzati rendelet helyesbített változatát a kihirdetést követő munkanapon kell megküldeni a kormányhivatal részére. A helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottsága, a társulása, valamint a részönkormányzat testülete ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül kell megküldeni a kormányhivatalnak szintén a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével.

Mint említettük a Nemzeti Jogszabálytárban – az önkormányzati rendeleteket kivéve – a központi jogszabályoknak a lekérdezés napján és az elmúlt öt évben hatályos szövege érhető el. A Rendelet 3. §-a alapján azonban – a Nemzeti Jogszabálytáron történő regisztrációt vagy ügyfélkapus azonosítást követően – tájékoztatás kérhető a jogszabály valamennyi közzé nem tett időállapotának egységes szerkezetű szövegéről is. A felület biztosítja továbbá a jogszabályok témakör valamint élethelyzet alapján történő keresésének lehetőségét, és a jogszabályokhoz kapcsolódó változásjelzés megküldését is.

Itt említjük meg az Mötv-nek azt a 2021. január 1-én hatályba lépő módosítását is, amely alapján az önkormányzati képviselő és a polgármester szabadságvesztésre ítélés miatti méltatlanságát csak abban az esetben kell kimondania a képviselő-testületnek, ha a szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztést kimondó jogerős ítélet a képviselői, polgármesteri megbízatása időtartama alatt születik meg. A módosítás így kizárja annak a lehetőségét, hogy az elítélést követően történő újraválasztás esetén ismételten megállapítható legyen a méltatlanság. Passzív választójogának fennállása esetén tehát képviselővé illetőleg polgármesterré választható az a személy is, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül attól, hogy esetleg képviselői vagy polgármesteri megbízatását a képviselő-testület korábban méltatlanság címén megszüntette (Mötv. 38. § (1) bekezdés b) pont).

Dr. Balás Endre (2021-03-17)