Bejelentkezés

Ez a tartalom 34 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Fertőzés elleni védettség igazolása egészségügyi válsághelyzetben

A védettségi igazolvánnyal összefüggő kérdések tisztázását követően a jogalkotó élt a lehetőséggel, hogy részletesen is meghatározza az egészségügyi válsághelyzet alatt felmerülő védettség igazolásának jogszabályi hátterét.

A fertőzés elleni védettség igazolására vonatkozó szabályok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénybe kerülnek beépítésre. Egészségügyi válsághelyzetben a fertőzés elleni védettség igazolása

  • a fertőzésből a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy
  • az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a fertőzés elleni oltóanyaggal Magyarország területén történt védőoltás tényének az igazolásával történik.

A védettség igazolására hatósági igazolvány illetve applikáció szolgál. A törvény meghatározza védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A fertőzés ellen Magyarország területén kívül kapott oltások tekintetében külön szabályok vonatkoznak a védettségi igazolvány kiállítására.

A törvénymódosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetben rendeletben meghatározza azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány illetve a védettséget igazoló applikáció bemutatásával léphet be. A kormányrendeletben meghatározott esetekben továbbá a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt egyes járványügyi intézkedések alól. A 18 éven aluliak abban az esetben is mentesek a korlátozások alól, ha védettségi igazolvánnyal nem rendelkeznek (1997. évi CLIV. törvény 232/G-232/P. §).

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása alapján egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség idején a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerinti, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról az állami mentőszolgálat útján is gondoskodhat. Ha a települési önkormányzat erre irányuló kezdeményezését az állami mentőszolgálat elfogadja, az ügyeleti ellátással kapcsolatban megállapodást kell kötni az állami mentőszolgálattal. A megállapodás az ügyeleti ellátásra irányuló – már megkötött – szerződések hatályát nem érinti, de az ügyeleti ellátásra irányuló szerződésben meghatározott szolgáltató ügyeleti ellátást nem nyújt. Az ügyeleti ellátásra irányuló szerződésben meghatározott szolgáltatót díjazás abban az időtartamban is megilleti, amíg helyette az állami mentőszolgálat végzi az ügyeleti ellátást (1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (4)-(7) bekezdés). Ezzel kapcsolatban a 27/2021. (VI. 29.) EMMI rendelet módosította a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletet. A módosítás alapján a háziorvosi ügyeleti szolgálatban a szakképzettségének megfelelő tevékenységben részt vehet az az egészségügyi dolgozó is, aki mentőtiszt vagy okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló szakképzettséggel rendelkezik, azonban a feladatellátás során a szakmai felügyeletét biztosítani kell.

A fenti törvénymódosítások tehát szintén a veszélyhelyzet megszűnésekor lépnek majd hatályba, de addig is alkalmazandók a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletekben foglaltak szerint.
 

Dr. Balás Endre (2021-10-28)