Kulturális intézmények nyitvatartási idejének csökkentése
Olvasási idő: 8 perc
Az energiamegtakarításokkal összefüggő rendeleti jogalkotás egyik legújabb jogszabálya lehetővé teszi egyes kulturális intézmények kötelező nyitvatartási idejének lerövidítését. A minimális nyitvatartási időt a fenntartó határozza meg a kulturális intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján.
A Kormány az önkormányzatok energia-megtakarítási intézkedéseinek elősegítése érdekében – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet idejére, azaz 2023. május 30-ig – a 469/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet új szabályokat állapít meg. A muzeális intézmény, a nyilvános könyvtár, a közművelődési intézmény és a közösségi színtér minimális nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg a kulturális intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján, így a minimális nyitvatartási időre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem kell alkalmazni.
A minimális nyitvatartási idő meghatározásával kapcsolatban csupán annyit ír elő a rendelet, hogy azt nyilvános könyvtár esetében úgy kell meghatározni, hogy a könyvtár a tanulás támogatásával kapcsolatos kötelező alapfeladatait (a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában való segítségnyújtás, az oktatásban, képzésben részt vevők információellátása) el tudja látni.
A közművelődési intézmény tevékenysége viszont akár szüneteltethető is, azzal, hogy a fenntartó döntésének meghozatalát megelőzően két hónapon túli szüneteltetés esetén – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltaktól eltérően – nem kell kikérni a kultúráért felelős miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleményét.
A rendelet azt is előírja, hogy a minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet abban az esetben is jogosult az állami valamint az önkormányzati támogatásra, ha a működését a veszélyhelyzet ideje alatt szünetelteti. A minősítéshez szükséges adatszolgáltatáshoz kapcsolódó keretszámokat (mutatókat) azonban 2023. szeptember 10. napjáig legalább azok 70%-áig teljesíteni kell, a szünetelés ideje alatt elhalasztott előadásokat pedig a szünetelés megszűnését követően pótolni kell. Az elhalasztott előadás pótlásának időpontja azonban nem eshet a működés szünetelésével érintett évadot követő évadra. A szünetelés kezdő és befejező időpontjáról, valamint az elhalasztott előadások számáról tájékoztatni kell a minisztert a szünetelés kezdő időpontját legalább három munkanappal megelőzően. A szünetelés ideje alatt nem alkalmazható az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvénynek a művészi munkakörben foglalkoztatottak évadonkénti kötelezően teljesítendő előadás számára vonatkozó előírása, továbbá az az előírása sem, amely alapján a munkáltató a művész határozatlan idejű munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetheti, ha az évadonként teljesítendő előadásszám legalább 40%-ában nem tud művészi feladatokat biztosítani a művész számára.
Foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos tilalmat is megállapít a rendelet: a veszélyhelyzeti ideje alatt a muzeális intézmény, a nyilvános könyvtár, a közművelődési intézmény, a közösségi színtér és az előadó-művészeti szervezet foglalkoztatottjának jogviszonya egyoldalúan, a foglalkoztatott hátrányára, a veszélyhelyzet miatt kialakult pénzügyi, gazdasági és szakmai körülményekre hivatkozva nem módosítható, illetve nem szüntethető meg.
A határozott idejű jogviszony lejártát ez a tilalom nem érinti.
