Bejelentkezés

Ez a tartalom 72 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kulturális intézmények nyitvatartási idejének csökkentése

Az energiamegtakarításokkal összefüggő rendeleti jogalkotás egyik legújabb jogszabálya lehetővé teszi egyes kulturális intézmények kötelező nyitvatartási idejének lerövidítését. A minimális nyitvatartási időt a fenntartó határozza meg a kulturális intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján.

A Kormány az önkormányzatok energia-megtakarítási intézkedéseinek elősegítése érdekében – az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet idejére, azaz 2023. május 30-ig – a 469/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet új szabályokat állapít meg. A muzeális intézmény, a nyilvános könyvtár, a közművelődési intézmény és a közösségi színtér minimális nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg a kulturális intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján, így a minimális nyitvatartási időre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem kell alkalmazni.

A minimális nyitvatartási idő meghatározásával kapcsolatban csupán annyit ír elő a rendelet, hogy azt nyilvános könyvtár esetében úgy kell meghatározni, hogy a könyvtár a tanulás támogatásával kapcsolatos kötelező alapfeladatait (a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában való segítségnyújtás, az oktatásban, képzésben részt vevők információellátása) el tudja látni. 

A közművelődési intézmény tevékenysége viszont akár szüneteltethető is, azzal, hogy a fenntartó döntésének meghozatalát megelőzően két hónapon túli szüneteltetés esetén – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltaktól eltérően – nem kell kikérni a kultúráért felelős miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleményét. 
A rendelet azt is előírja, hogy a minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet abban az esetben is jogosult az állami valamint az önkormányzati támogatásra, ha a működését a veszélyhelyzet ideje alatt szünetelteti. A minősítéshez szükséges adatszolgáltatáshoz kapcsolódó keretszámokat (mutatókat) azonban 2023. szeptember 10. napjáig legalább azok 70%-áig teljesíteni kell, a szünetelés ideje alatt elhalasztott előadásokat pedig a szünetelés megszűnését követően pótolni kell. Az elhalasztott előadás pótlásának időpontja azonban nem eshet a működés szünetelésével érintett évadot követő évadra. A szünetelés kezdő és befejező időpontjáról, valamint az elhalasztott előadások számáról tájékoztatni kell a minisztert a szünetelés kezdő időpontját legalább három munkanappal megelőzően. A szünetelés ideje alatt nem alkalmazható az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvénynek a művészi munkakörben foglalkoztatottak évadonkénti kötelezően teljesítendő előadás számára vonatkozó előírása, továbbá az az előírása sem, amely alapján a munkáltató a művész határozatlan idejű munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetheti, ha az évadonként teljesítendő előadásszám legalább 40%-ában nem tud művészi feladatokat biztosítani a művész számára.

Foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos tilalmat is megállapít a rendelet: a veszélyhelyzeti ideje alatt a muzeális intézmény, a nyilvános könyvtár, a közművelődési intézmény, a közösségi színtér és az előadó-művészeti szervezet foglalkoztatottjának jogviszonya egyoldalúan, a foglalkoztatott hátrányára, a veszélyhelyzet miatt kialakult pénzügyi, gazdasági és szakmai körülményekre hivatkozva nem módosítható, illetve nem szüntethető meg. 

A határozott idejű jogviszony lejártát ez a tilalom nem érinti.

dr. Balás Endre (2022-11-28)