Módosuló hulladéktörvény - maradék szabályok

A 2017. évi LXVI. törvény módosította a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) egyes rendelkezéseit. A módosítások – néhány 2018. január 1-étől hatályos rendelkezéstől eltekintve – 2017. június 23-án léptek hatályba.

Az ingatlanhasználó fogalmát pontosítja a törvénymódosítás azzal, hogy az ingatlanhasználó az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll. A korábbi szöveg tartalmazta azt a kitételt is, hogy az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Ht. szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel veszi igénybe. A szerződéses jogviszonyra utalás kikerült a törvény szövegéből, mivel az egyes magánszemély felhasználók nem kötnek külön szerződést a közszolgáltatóval, hanem az önkormányzat által kötött közszolgáltatási szerződés alapján veszik igénybe a szolgáltatást (Ht. 2. § (1) bekezdés 34. pont).
A jövőben a legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az általa forgalmazott termékcsoportból származó termékből, és a termék csomagolásából származó szennyeződésmentes, nem veszélyes, elkülönítetten gyűjtött csomagolási üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére. Bár ezt a kötelezettséget eddig kormányrendelet a legalább 500 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazók számára írta elő, a kereskedők nagy része már eddig is átvette a nem betétdíjas üveghulladékot is (Ht. 12. § (2b) bekezdés). Ez a módosítás 2018. január 1-én lép hatályba.

A begyűjtött hulladékon létrejövő tulajdonjog keletkezésével kapcsolatban a Ht. már eddig is előírta, hogy a közterületi gyűjtőedényben elhelyezett hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel, a lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék pedig a kihelyezéssel kerül a Koordináló szerv, vagyis az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Koordináló szerv) tulajdonába (Ht. 43. § (1)-(2) bekezdés). A módosítás emellett előírja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a közszolgáltató vagy az alvállalkozója által történő birtokbavétellel kerül a Koordináló szerv tulajdonába (Ht. 31. § (2a) bekezdés és Ht. 43. § (2a) bekezdés). Így a jövőben egyértelművé válik a hulladékszállítási közszolgáltatás során begyűjtött hulladék tulajdonjogi helyzete. A Ht. módosítása a tulajdonosi jogok érvényesítése érdekében a közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékkal kapcsolatban ellenőrzési jogköröket is biztosít a Koordináló szerv részére.
A törvény a települési önkormányzatok mellett az önkormányzati társulások számára is kötelezővé teszi a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges adatszolgáltatást. A Ht. felhatalmazza a közszolgáltatót a természetes személy ingatlanhasználó családi és utónevének, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye címének kezelésére és nyilvántartására az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása érdekében. A Ht. kiegészítésre került azzal a rendelkezéssel, hogy a közszolgáltató a kezelt személyes adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha az adatkezelés célja megszűnt (Ht. 32/A. § (4) és (5a) bekezdés).
A Ht. felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges személyes adatok kezelésére vonatkozó, a Ht-ben nem szabályozott rendelkezéseket. Erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést korábban már tartalmazott a Ht., de ez később törlésre került. Most ismét elő kell írni az önkormányzati rendeletekben a személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályokat (Ht. 35. § (1) bekezdés g) pont).

Rendezi a Ht. az önkormányzatok által külön megállapított díjkedvezmények, díjkompenzációk kérdését is. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt vagy díjkompenzációt állapít meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj ezáltal meg nem fizetett összegét a Koordináló szerv számára az önkormányzat köteles megtéríteni. Ezt a kötelezettséget eddig a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet tartalmazta, még pedig oly módon, hogy a díjkülönbözetet a közszolgáltató részére kellett megtérítenie az önkormányzatnak. Ez az előírás nem vonatkozik az üdülőként nyilvántartott ingatlanokkal összefüggésben a Ht. által biztosított 50%-os kedvezményre (Ht. 35. § (3) bekezdés).
A települési önkormányzat a Ht. módosításának hatálybalépését megelőzően köteles volt közmeghallgatást tartani a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt. Ez a kötelezettség megszűnik azáltal, hogy az új szabály szerint a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése előtt a települési önkormányzat közmeghallgatást tarthat (Ht. 36. § (3) bekezdés). Így ugyanaz az előírás vonatkozik a jövőben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára, mint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyéb települési önkormányzati döntésre (Ht. 36. § (2) bekezdés).

A Ht. korábbi szabályai nem tartalmaztak egyértelmű szabályozást arra az esetre, ha a Koordináló szerv a közszolgáltató megfelelőségi véleményét a közszolgáltatási szerződés hatálya alatt visszavonta. A Ht. módosítása ezért rögzíti, hogy a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést legfeljebb hat hónapos felmondási idővel felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik minősítési engedéllyel, vagy megfelelőségi véleménnyel, vagy a Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta. A felmondási idő azért került hat hónapban meghatározásra, hogy elegendő idő álljon az önkormányzat rendelkezésére az új, minősítési engedéllyel és megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltató kiválasztására, és ezáltal elkerülhető legyen az, hogy a katasztrófavédelmi hatóságnak kelljen közszolgáltatót kijelölnie a feladat ellátására. A Ht. módosítása arra is kitér, hogy a felmondási idő alatt a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul köteles ellátni (Ht. 37. § (1a) bekezdése). Ezt megerősíti a Ht. 45. § (3) bekezdésének új szövege is, amely alapján a közszolgáltató az új közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig abban az esetben is köteles változatlanul ellátni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, ha a Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta.
A Ht. 37/C. §-a alapján a települési önkormányzat ingyenes közterület-használatot köteles biztosítani, ha a nevelési-oktatási intézmény által szervezett papírhulladék-gyűjtési kampány során a papírhulladék átvételére, vagy a 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó számára előírt üveghulladék átvételi kötelezettség teljesítésére saját terület hiányában csak  közterület igénybevételével kerülhet sor. A közterületen történő átvétel szabályait, az átvételi hely kialakításának módját kormányrendelet határozza majd meg. Ez a rendelkezés 2018. január 1-én lép hatályba.

A Ht. eddig is lehetővé tette, hogy a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására alvállalkozót vegyen igénybe. A módosítás hatálybalépését követően hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátására alvállalkozóként kizárólag nonprofit formában működő gazdasági társaság vehető igénybe (Ht. 41. § (3) bekezdés). A Ht. alvállalkozókkal kapcsolatos fenti rendelkezése 2018. január 1-én lép hatályba.

A módosítás hatálybalépésétől törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a közszolgáltató a vegyes hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról hetente legalább egy alkalommal köteles gondoskodni, azonban törvény felhatalmazása alapján jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet. Így előírható akár a heti több alkalommal, vagy a heti rendszerességnél ritkábban történő hulladékgyűjtés is (Ht. 42. § (1) bekezdés b) pont). Ezzel kapcsolatban várható a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet pontosítása is, melynek 5. § (2) bekezdése jelenleg azt írja elő, hogy a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal kell elszállítani.
A Ht. alapján a települési önkormányzat köteles megtéríteni a közszolgáltatónak az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtésének, elszállításának, kezelésének ellenértékét. Ezzel kapcsolatban a települési önkormányzat és a közszolgáltató szerződést köt (Ht. 42. § (1a) bekezdés).