Bejelentkezés

Kötelező védőoltás az állami és az önkormányzati szférában-miben más?

Az állami szférában lényegében kötelezővé teszik a védőoltás felvételét a meghatározott személyi körben, az önkormányzatoknál viszont a fenntartó dönt majd az oltási kötelezettségről.

Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet eltérő szabályokat állapít meg a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételével kapcsolatban az állami és az önkormányzati intézményeknél. Míg az állami intézményekben a védőoltás felvétele a rendelet alapján kötelező, az önkormányzati szektorban a fenntartó önkormányzat szerinti település polgármestere dönt a kötelező védőoltás elrendeléséről. 

Kik az érintettek?

A rendelet hatálya

  • a rendvédelmi szervnél,
  • a honvédelmi szervezetnél,
  • a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervnél és
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál
    foglalkoztatott személyekre, továbbá az állami vagy önkormányzati fenntartásban működő
  • a köznevelési intézménynél,
  • a szakképző intézménynél,
  • a felsőoktatási intézménynél,
  • a kulturális intézménynél,
  • a szociális szolgáltatónál, intézményben,
  • a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél és
  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó szervnél
    foglalkoztatott személyekre terjed ki.

Az önkormányzati fenntartású intézmények és a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzati szervek (polgármesteri, közös önkormányzati hivatalok, közterület-felügyelet) esetében a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt a rendeletben foglaltak alkalmazásának elrendeléséről. Ha a polgármester elrendeli a rendelet alkalmazását – a rendeletben meghatározott, az alábbiakban ismertetésre kerülő határidőktől eltérően, a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan – a munkáltató (azaz az intézményvezető, jegyző) határozza meg a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. A fenti intézményi körön kívül eső önkormányzati foglalkoztatottak az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján, az abban foglalt szabályokra figyelemmel kötelezhetők a védőoltás felvételére.

Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó állami foglalkoztatottak esetében – akiknek a rendelet alapján kötelező az oltás igénybevétele – a védőoltás felvételének határideje már a rendelet hatálybalépésével, azaz 2021. november 1-gyel kezdetét veszi. 

Azok a foglalkoztatottak, akik ügyfelekkel rendszeresen találkoznak 2021. december 15. napjáig kötelesek felvenni az egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát. 

Az ügyfelekkel rendszeresen nem érintkező foglalkoztatottak e kötelezettségüknek 2022. január 31-ig kötelesek eleget tenni. Azt, hogy a foglalkoztatott melyik csoportba tartozik, a munkáltató határozza meg. A kétdózisú oltóanyag második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Az a foglalkoztatott, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni.

Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele. Ennek tényét orvosi szakvéleménnyel kell alátámasztani, melyet a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában pedig a foglalkoztatott háziorvosa ad ki.

A határidők

A munkáltató 2021. november 15. napjáig elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a védőoltás felvételével kapcsolatos kötelezettségéről, annak határidejéről és a védőoltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Oltóanyagként az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyag fogadható el. A védőoltás felvétele uniós digitális Covid-igazolvány, védettségi igazolvány, illetve applikáció, az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás, nemzetközi oltási bizonyítvány vagy az olyan állam által kiállított védettségi igazolás bemutatásával igazolható, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri. A védettséget igazoló dokumentumot a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles bemutatni.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a fenti határidőn belül nem vette fel, a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét a fentiek szerint igazolja, vagy a mentesülésre vonatkozó orvosi szakvéleményt mutassa be. Ha a foglalkoztatott a védőoltást az ismételt felszólítás ellenére sem veszi fel, és orvosi igazolást sem mutat be, a mentességgel kapcsolatban, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendel el a részére. Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően egy éven belül felveszi a védőoltást, és ezt a munkáltató felé igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti. Ha azonban a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét továbbra sem igazolja, valamint a mentesülésre vonatkozó orvosi szakvéleményt sem mutat be, a munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

Mivel a kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnésekor hatályát veszti, a jogalkotónak külön törvényben kell rendelkeznie majd a veszélyhelyzet megszűnését követően a védőoltás felvételével kapcsolatos kötelezettség tartós beépítéséről a jogrendszerbe.

Dr. Balás Endre (2021-11-04)