Bejelentkezés

Ez a tartalom 285 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Egységben az erő? A praxisközösségek lehetőségei

A betegellátás színvonalát és az egészségügy finanszírozását egyaránt javítani kívánja a csoportos praxis magyar formája. A praxisközösség a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma. A szervezetüket szabályozó, február elején megjelent jogszabály már 2021. február 15-étől alkalmazható.

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény alapján a praxisközösség a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma, amely elsősorban az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében jöhet létre.  A praxisközösségekről az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet rendelkezik. 

A rendelet hatálya 

  • a háziorvosokra, 
  • a házi gyermekorvosokra, 
  • a fogorvosokra, 
  • a háziorvosi szolgáltatókra, és 
  • a praxiskezelőre terjed ki.

(A praxiskezelő – az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján – a praxisengedély kiadására is hatáskörrel rendelkező Országos Kórházi Főigazgatóság.)

A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján a járásokban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi szolgálatban háziorvosi praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok (a továbbiakban együtt: háziorvosok) maguk közül járásonként 1-1 fő területi kollegiális szakmai vezető háziorvost, házi gyermekorvost és fogorvost választanak. (Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a kollegiális szakmai vezető illetékességi területét a járástól eltérő területen is megállapíthatja figyelembe véve a háziorvosi, fogorvosi szolgálatok számát, a tartósan betöltetlen körzetek számát, a háziorvosi szolgálatok területi elhelyezkedését, az ellátandó lakosságszámot, a járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal történő szakmai együttműködés lehetőségét.) 

Ki vezetheti a praxisközösséget?

Területi kollegiális szakmai vezető háziorvosnak, fogorvosnak, házi gyermekorvosnak (a továbbiakban együtt: területi szakmai vezető) az a háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos választható, aki

  • legalább 10 éves orvosi szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  • legalább 5 éve folyamatosan háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi feladatokat lát el,
  • 65 évnél fiatalabb, és
  • nem rendelkezik megyei vagy országos kollegiális szakmai vezetői megbízással.

A praxisközösség formái: laza, szoros, még szorosabb

Az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet alapján a praxisközösség az egyesült praxisközösség, integrált praxisközösség és a praxisközösségi konzorcium formákban működhet. 

A területi kollegiális szakmai vezető háziorvosok illetékességi területén egy-egy háziorvosi illetve fogorvosi kollegiális praxisközösség jön létre, amely a szakmai vezető háziorvosok illetékességi területén található háziorvosi, illetve fogorvosi praxisokból álló. 

A kollegiális praxisközösségen belül az egy telephelyen, vagy azonos településen egymással szomszédos egészségügyi alapellátási körzetekben, vagy egymással szomszédos településeken működő, legalább 5 háziorvosi szolgálat részvételével a következő szakmai együttműködési formák hozhatók létre:
a) egyesült praxisközösség: több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében valamennyi háziorvosi szolgálatot ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti,
b) integrált praxisközösség: több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatban praxisjoggal rendelkező háziorvosok vagy a háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók önállóságukat megtartva egy közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoztak létre alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében,
c) praxisközösségi konzorcium: több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók megőrizve önállóságukat egymással konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében, és soraikból egy konzorciumvezetőt jelöltek meg, amely képviseli az együttműködést.

A kollegiális praxisközösségben való részvétel feltétele, hogy a háziorvosi szolgáltató a praxiskezelő által közzétett formában praxisközösségi felvételi kérelmet nyújt be, amelyben nyilatkozatot tesz, hogy vállalja
a) a területi kollegiális szakmai vezetői választásokon való részvételt,
b) a praxiskezelő, illetve a területi szakmai vezető által összehívott konzultációkon való részvételt,
c) hetente legalább 20 óra rendelési idő biztosítását, benne legalább 4 óra prevenciós rendeléssel,
d) a prevenciós rendelés során a praxiskezelő által megadott módszertanok alkalmazását,
e) a praxis aggregált morbiditási, mortalitási és a praxiskezelő által kért statisztikai adatok összeállítását és megadását,
f) a területen működő háziorvosi szolgálatokkal közös helyettesítési rend kialakítását,
g) a területen működő háziorvosi és háziorvosi ügyeleti szolgálatokkal ügyeleti rend kialakítását.

A praxiskezelő a hiánytalan felvételi kérelem esetén a háziorvosi szolgálatot a kollegiális praxisközösségbe felveszi, amelyről igazolást küld a háziorvosi szolgáltatónak és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: finanszírozó). A praxiskezelő, illetve a területi kollegiális szakmai vezető a nyilatkozatban vállaltak teljesítését ellenőrizheti, és hiányosság esetén határidő megjelölésével felhívja a háziorvosi szolgálatot a nyilatkozatban vállaltak teljesítésére és annak igazolására. Ha a háziorvosi szolgálat a felhívásban foglaltakat határidőre nem teljesíti, a praxiskezelő a praxisközösségi tagságot megszüntetheti.

Az egyesült és integrált praxisközösség, valamint a praxisközösségi konzorcium
a) vállalja a fenti feladatok teljesítését,
b) pályázatot nyújthat be az európai uniós alapokból vagy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó pályázatokra,
c) elnyert támogatás esetén eszközfejlesztést hajthat végre, vagy további szakembereket foglalkoztathat, illetve ennek támogatására teljesítménydíjazást vehet igénybe,
d) elnyert támogatás esetén a praxisközösségben rendelkezésre álló további szakorvosi képesítések, licencek és más szakmai jártasságok használatához szükséges feltételeket megteremtheti, illetve az általuk végzett tevékenység után díjazást vehet igénybe,
e) a praxisközösséghez tartozó szolgálatonként hetente legalább 4 óra, továbbá praxisonként 2000 fő bejelentkezett létszám felett minden további 500 fő után hetente legalább további egy óra időtartamban prevenciós rendelést biztosít,
f) vállalja a praxiskezelő által meghatározott, a praxisközösségbe történő belépésre és az annak keretében folytatandó szakmai munkára vonatkozó további előírások teljesítését,
g) vállalja a praxiskezelő által közzétett módszertanok és protokollok alkalmazását.

A praxisközösség előnyei: bértámogatás, szakmai sokoldalúság

A praxisközösség a létrejöttét követően a működési formájának megfelelő alapító dokumentáció másolatának benyújtásával a praxiskezelő által közzétett formában kezdeményezi nyilvántartásba vételét a praxiskezelőnél. Hiánytalan dokumentáció esetén a praxiskezelő a praxisközösséget nyilvántartásba veszi, amelyről igazolást küld a kezdeményezőnek és a finanszírozónak.
A rendelet módosítja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletet is. A módosítás alapján a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatnak az ezen jogviszonya tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) hatálya alá nem tartozó – heti 40 órában foglalkoztatott – egészségügyi szakdolgozója után a szakdolgozói bértámogatásra jogosult, melynek mértékét a rendelet 36. melléklete tartalmazza. A 40 óránál kisebb óraszámban történő foglalkoztatás esetén a háziorvosi szolgáltató időarányos díjazásra jogosult. A háziorvosi szolgáltató a bértámogatás szociális hozzájárulási adóval csökkentett összegét a szakdolgozó bérének a szakdolgozó 2020. decemberi munkabérét, de legalább a mindenkori garantált bérminimumot meghaladó részének a kifizetésére köteles fordítani.
A bértámogatáshoz a háziorvosi szolgáltató megállapítja a szakdolgozónak – az Eüsztv. és a végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet szerinti – gyakorlati idejét és az igazolásokkal alátámasztott gyakorlati időt lejelenti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére. A NEAK a gyakorlati idő igazolásához iratokat kérhet be, és ellenőrzést folytathat le. A szakdolgozói bértámogatás a gyakorlati idő szerint módosul, amelyet a NEAK a nyilvántartásában átvezet.

A rendeletmódosítás alapján a háziorvosi szolgáltató ezen jogviszonya tekintetében az Eüsztv. hatálya alá nem tartozó, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatokban szolgálatonként egy – heti 40 órában foglalkoztatott – háziorvos után havonta háziorvosi bértámogatásra jogosult, amelyet a háziorvosi szolgáltató a háziorvost közvetlenül megillető munkabérére és annak közterheire köteles fordítani. A háziorvosi bértámogatás összegét a rendelet 37. melléklete tartalmazza. A háziorvosi szolgálat orvosa a 37. számú mellékletben a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet szerinti praxisközösségre irányadó emelt összegű bértámogatásra azon hónapot követő első naptól azon hónap utolsó napjáig jogosult, amely hónapban az adott praxisközösség megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek. A háziorvosi szolgálat háziorvosának gyakorlati idejét az Eüsztv. és a végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint kell megállapítani.

A fentiek szerinti bértámogatásra az alap- és szakellátást nyújtó fogorvosi szolgálatot működtető fogorvosi szolgáltatók, illetve fogorvosi szakrendelést működtető fogorvosi szolgáltatók egészségügyi dolgozói a fenti szabályok alkalmazásával jogosultak. A bértámogatásra az érintett egészségügyi szolgáltatók először 2021. január hónapra vonatkozóan jogosultak azzal, hogy azt a NEAK 2021 áprilisától utalványozza. Ha a szolgálat 2021. február 28-ig nyilatkozik arról, hogy a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet szerinti valamely praxisközösségbe belép, az érintett orvos a 37. mellékletben meghatározott, a praxisközösségre irányadó emelt összegű bértámogatásra 2021. január hónapjától jogosult. A rendelet 37. melléklete alapján a háziorvosi és fogorvosi bértámogatás – gyakorlati időtől függő – havi összege kollegiális praxisközösség esetében 2,33-szorosa, egyesült, integrált praxisközösség és praxisközösségi konzorcium esetében 3,33-szorosa a praxisközösségen kívül maradó háziorvosok, fogorvosok bértámogatásának.

Dr. Balás Endre (2021-02-25)