A hulladéktörvény módosítása

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2023.02.21

Olvasási idő: 10 perc


Ez a tartalom 415 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A hulldéktörvény módosítása elsősorban a 2023. július 1-jén induló koncessziós rendszer bevezetésével és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályok változásával összefüggésben módosul, a már 2023. január 1-jétől hatályba lépett szabályok azonban érintik a települési önkormányzatok köztisztasági feladatainak ellátásával és a jogellenesen elhelyezett hulladék elszállíttatásával kapcsolatos szabályokat is.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosítása szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet 2023. július 1-től az állam saját hatáskörben látja el. 

A feladatellátás gazdálkodó szervezetek bevonásával, koncessziós szerződés útján fog megvalósulni, így a koncesszió tárgya, vagyis a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása az állam közfeladatai közé fog tartozni. 

Ezzel párhuzamosan fenti időponttól megszűnik a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos feladata, a Ht. szerinti hulladékgazdálkodási közfeladat az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége lesz. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat magában foglalja az eddig önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékgyűjtést, szállítást, továbbá ezek mellett az előkezelést és a hulladékkal való kereskedést is. 
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátáshoz használt létesítmény, eszköz és vagyonelem vagyonkezelése céljából, a települési önkormányzatok társulásai mindaddig fennmaradhatnak, ameddig az érintett létesítmény, eszköz vagy vagyonelem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához igénybe vételre kerül (Ht. 92/A. § (4) bekezdés), vagyis az önkormányzati hulladékgazdálkodási társulások az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat megszűnése után is tovább működhetnek, amennyiben az érintett önkormányzatok így döntenek.

 
 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontja alapján a települési önkormányzatok feladata marad a köztisztasági feladatok ellátása. A Ht. alapján a köztisztasági feladatellátás nem minősül hulladékgazdálkodási tevékenységnek, a feladatellátás során képződő hulladék kezeléséről ugyanakkor a Ht-ben meghatározottak szerint kell gondoskodni. 

2023. július 1-től írja elő a Ht., hogy a települési önkormányzat a közterületi gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről 

  • koncessziós társaságnak, 
  • koncesszori alvállalkozónak, 
  • ezek által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, 
  • hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül,
  • a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen az átvételre kötelezettnek, vagy
  • (koncessziós szerződés megkötésének hiányában) az állam által kijelölt jogi személy részére
    történő átadás útján gondoskodik. 

A köztisztasági feladatok ellátásával kapcsolatban átvett hulladékra a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjszabás alkalmazandó, mivel az ilyen jellegű hulladék – jellemzői alapján – az intézményi közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozik (Ht.  33. § (5) és (6) bekezdés).

A Ht. előírta, hogy a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti, természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon pedig legfeljebb 3 m3, az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3 építési és bontási hulladék gyűjthető (Ht. 12. § (1), (1a) bekezdés). A módosítás alapján, ha a hulladéktermelő vagy a természetes személy nem teljesíti a hulladékgazdálkodási hatóság végleges döntésével elrendelt hulladék-felszámolási kötelezettségét az ingatlanon jogellenesen elhagyott vagy elhelyezett hulladékkal kapcsolatban, és a hulladékgazdálkodási hatóság végrehajtást foganatosít, a hatóság a magyar állam javára a végrehajtási cselekményekkel összefüggő követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a kötelezéssel érintett ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált határozata alapján a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi (Ht. 12. § (1c) bekezdés).
A Ht. 61. § (2) bekezdése alapján az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Az elhagyott hulladék felszámolását a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kellett elszállítani. Ezt a határidőt a törvénymódosítás harminc napra emeli fel. Ha a hulladéktulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli, aki azonban mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza, és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja, hogy ki volt a hulladék korábbi birtokosa vagy ki az ingatlan tényleges használója (Ht. 61. § (3) bekezdés).

A Ht. új, 61. § (3a) bekezdése alapján az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a kötelezést a hulladékgazdálkodási hatóság a közérdek védelme miatt azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. Az elhagyott hulladék felszámolásáról a kötelezett a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül gondoskodik. A hulladék elszállításának tényét miniszter rendeletben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal kell igazolni. Az igazolás egy példányát az átvevő a hulladék átvételével egyidejűleg a kötelezett részére átadja (Ht. 61. § (4) bekezdés). A hulladék átadásának tényét igazoló okirat további egy példányát az átvevő az elszállítására kötelezett részére, a hulladék átadását követő 8 napon belül köteles átadni. Ha az igazolás kiállítása akadályba ütközik, a kötelezett az elszállítás tényét miniszteri rendeletben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és annak kiállítását követően haladéktalanul továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóság részére. Ha az igazolás átadására nem kerülne sor, ennek tényét a hulladék elszállítására kötelezett köteles haladéktalanul jelezni a hulladékgazdálkodási hatóság felé (Ht. 61. § (4) bekezdés). 

A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság mellett a jövőben a hulladék elszállíttatásának a végrehajtási eljárásban felmerült költsége is adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen, természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett összeg helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munka lép, az ötezerrel nem osztható részt nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni (Ht. 61. § (4) bekezdés).