Kovács Nikoletta

2024-ben három kiemelt foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés várható. 2024 áprilisában ütemezetten vizsgálják a hatóságok a feldolgozóipar területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát, illetve a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban nem történt hasonló jellegű vizsgálat.

A munkavédelemmel összefüggő kötelezettségek nem merülnek ki a munkavédelmi dokumentáció és biztonsági intézkedések meglétében, magukban foglalják a nem kívánt balesetek megfelelő kezelését is. Ebből a szempontból van jelentősége a munkabaleset és üzemi baleset megkülönböztetésének.

A Mobilitási Csomag számos változást hozott a közúti szállítási szektor számára. A rendelkezések megosztották és azóta is megosztják a tagállamokat. Jelenleg is több ügy van folyamatban az Európai Bíróságon a Mobilitási csomag ellen.

A munkavégzés történhet általános munkarend szerint, heti öt napon, hétfőtől péntekig azonos munkavégzéssel, de a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén beosztható a hét bármely napjára, illetve az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is. A vasárnapi, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre – akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben kerül erre sor – eltérő rendelkezések vonatkoznak.

A munkabalesetek, valamint a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor az ezt szolgáló kockázatértékelés hiányosságait több esetben tárták fel az ellenőrzések: előfordul olyan eset, amikor a kockázatértékelés egyáltalán nem áll rendelkezésre, de jellemzőnek mondható a tartalmilag rossz vagy hiányos kockázatértékelés is.

Az Európai Parlament már évek óta szorgalmazza a fizetések átláthatóságával és egyenlőségével kapcsolatos szigorúbb intézkedések meghozatalát. A közelmúltban alkotott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat.

Számos kérdést vet fel, hogy kötelesek-e a járművezetők a nemzetközi fuvarfeladatok teljesítése során maguknál tartani az A1 nyomtatványt? Mire szolgál ez a dokumentum, és hogyan érdemes eljárni a használata kapcsán?

A közúti szállítások alkalmával mindig kiemelt jelentőséggel bír, hogy a gépjárműre helyezett áru a tehergépjármű teherbírásának megfelelő legyen, ne eredményezzen túlsúlyt, mivel ez utólagosan azon túlmenően, hogy a járműnek sem tesz jót, a közút biztonságára negatív hatással van, bírsághoz is vezethet.

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió egyik alapelve. Az egyenlő bánásmód elve alapján az uniós tagállamokban történő munkavállalási szabadság tekintetében törekedni kell az állampolgárság alapján történő megkülönböztetések megszüntetésére. A munkaerőköltségek, munkabérek kapcsán még mindig nagy mértékű eltérés mutatkozik a tagállamok között, sőt az azonos helyen végzett munka tekintetében is.

Az elmúlt időszakban született egyedi kúriai döntések ismét rávilágítottak az adminisztrációs hibák különös jelentőségére. Minden eset egyedi, nincs két egyforma, de olyan szemmel érdemes őket megvizsgálni, hogy mik azok a kérdéses pontok, amikre fokozott figyelmet érdemes fordítani.

A járványhelyzet remélt elmúlása után az energiaválság állíthatja ismét előtérbe a távmunkavégzés vagy home office alkalmazását. A munkajogi alapjogszabályokba is beépült új rendelkezések között a munkavédelem kérdésköre is várhatóan elő fog kerülni az őszi munkakezdéseknél.

A 2021-es év száraz volt Magyarországon, majd mindez az idei évben tovább folytatódott, és jelenleg is tart a csapadékszegény időjárás, melynek következtében hazánk jelentős részén aszály alakult ki. Augusztus 8-án a jelenleg kialakult helyzetre tekintettel több, mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozást is érintő jogszabály jelent meg.

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a távmunka korszaka nem ér véget a koronavírus, nagyon remélt, lefutásával. Az energiaválság, klímahelyzet, vagy egy újabb járványhullám már ősszel újra előtérbe állíthatja a amunkavégzés digitális munkaeszközökre épülő formáját. Az új helyzethez történő alkalmazkodás sok munkáltató esetében állandó, hosszú távú változást hoz, leginkább azért, mert számos előnnyel jár akár költségoldalról is.

Az Európai Unió az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett köztes lépésként az EU vállalta, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a kibocsátásokat.

A hatályban lévő uniós járműbiztonsági rendelet korábban is számos rendelkezést tartalmazott, melyek a közúti közlekedés biztonságát voltak hivatottak szolgálni. A Bizottság 2018-ban terjesztette elő a felülvizsgált általános járműbiztonsági rendeletet. Az új szabályok kidolgozására a járművek és a közlekedés biztonságának javítása érdekében volt szükség, ugyanis, a balesetek többsége továbbra is emberi hibára vezethető vissza.

A társasházi garázsbeállók, teremgarázsok sok esetben egy albetéten vannak nyilvántartva osztatlan közös tulajdonként. Mindez az értékesítésnél számos problémát vetett fel, mivel a korábbi rendelkezések nem tették lehetővé, hogy a beállók egyéb önálló ingatlanként nyilvántarthatók legyenek. Ezen a helyzeten változtattak a jogalkotók azzal, hogy a teremgarázsban kijelölt parkolóhelyek önálló helyrajzi számot, saját tulajdoni lapot kaphassanak.

A munka és a magánélet közötti harmonikus kapcsolat biztosítását szolgálják azok az új szabadságolási és pihenést lehetővé tevő munkaerőpiaci megoldások, melyek fokozottabb igénybe vételét az Európai Unió jogalkotása is sürgeti. Ilyenek az apasági szabadság, gondozói szabadság és a vis maior távollét.

A kereskedelmi ágazat esetében nem beszélhetünk olyan súlyosan meghatározó tipikus jogsértésről, mint például az építőiparban a feketefoglalkoztatás, de itt is vannak jellemző hibák, elég csak a munkaidő-nyilvántartás vagy a munkavállalók beosztásához kapcsolódó szabálytalanságokra gondolni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályai az elmúlt tíz évben érdemben nem változtak, sokan alkalmazzák rutinszerűen. Az idén júniusban történt módosítások is csak a fizetendő közteher mértékét érintették, a feltételrendszert változatlanul hagyták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tapasztalatai alapján ugyanakkor még mindig előfordulnak visszatérő hibák, hiányosságok.

Az idei évben újra indul a Nyári diákmunka program, ami kedvező lehetőséget kínál mind a szünetben dolgozni szándékozó fiataloknak, mind a munkáltatóknak. A program keretösszege 2 milliárd forintban került meghatározásra, ezáltal több ezer munkavállaló fiatal foglalkoztatásához lesz lehetőségük a munkáltatóknak támogatást igényelni a mezőgazdaság, turizmus és vendéglátás területén.

A személyszállítási szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek áprilisi módosításai több változást is hozott a költségtérítés körében. A vonatkozó jogszabályban megjelent az elektronikus vasúti bérlet fogalma, emellett pontosították az utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket is.

A munkaügyi ellenőrzések terén a tavalyi év is fontos változásokat hozott. Bővült a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogköre, továbbra is slágertéma a bejelentés nélküli foglalkoztatás vizsgálata és született egy munkavállalókat védő fontos és új szabály is.

Az Európai Unió munkaerőpiaca továbbra is számos hiányossággal és még több aránytalansággal küzd. Még mindig jelentős eltérés mutatkozik a tagállamok között a munkaerőköltségek, munkabérek összevetésében. A hatékony szabályozás és a kollektív szerződések alapvető fontosságúak a megfelelő foglalkoztatási feltételek, munkakörülmények megteremtésében, továbbá a minőségi szolgáltatások és a tisztességes verseny biztosításában. Nézzük a legfontosabb javítanivalókat!

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes szabályok szerint a munkáltató egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelni, továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb erre az időtartamra meghosszabbítani. A kapcsolódó visszaélések elkerülése érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célvizsgálatot indított 2021 őszén. Összegezzük a tapasztalatokat.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése és a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében rendkívüli célvizsgálatot indított 2021 végén. Ennek keretében próbálták kiszűrni a munkaidőkeret kapcsán alkalmazott helytelen gyakorlatot és a visszaéléseket. A tapasztalatokból szemezgettünk.

Az I. Mobilitási Csomag változásai évek óta foglalkoztatják a szektorban működő vállalkozásokat, változó megítéléssel. Túllépve a kapcsolódó feltételrendszerek kidolgozásán, lassan elérünk oda, hogy az intézkedések bevezetésre kerülnek. A 2022-es év ebben a tekintetben több változást is hoz. A közúti szállítási ágazatban dolgozó munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokon túl is módosításokra lehet számítani.

A bérelt járművek közúti árufuvarozásban történő használatáról a 2006/1/EK irányelv rendelkezik. A bérelt járművek használata több szempontból is előnyös a vállalkozások részére, mivel ezek használata csökkenti a fuvarozók költségeit, és növelheti működésük rugalmasságát. Mindezek hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez.

Az év eleje óta új néven működő foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az illetékességi területén található valamennyi foglalkoztatási helyszínen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől, telephelyétől, fióktelepétől. A hatósági ellenőrzések alkalmával még mindig kiemelt helyen állnak a bújtatott munkaviszonyok, elsősorban azért, mert sok esetben a közterhek fizetésének elkerülésére irányulnak, és az így a foglalkoztatott nem részesül megfelelő munkajogi védelemben.

A koronavírus-járvány hatása – mint minden szektorban – az áruszállításban is érezhető. A jól ismert következmények mellett a közelmúlt kötelező oltásra vonatkozó kormányzati előírásai újabb kérdésekkel bővítették a dilemmák körét. A fuvarozás nemzetközi jellege miatt ezek a kérdések az áruszállítás terén még bonyolultabbnak tűnnek.

Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. november 14-i vámegyezményt (TIR-egyezmény) az Európai Gazdasági Közösség a 2112/78/EGK tanácsi rendelettel jóváhagyta, és az 1983. június 20-án lépett hatályba a Közösségben.