Az európai munkaerőpiac hiányosságai és kihívásai
Olvasási idő: 7 perc
Az Európai Unió munkaerőpiaca továbbra is számos hiányossággal és még több aránytalansággal küzd. Még mindig jelentős eltérés mutatkozik a tagállamok között a munkaerőköltségek, munkabérek összevetésében. A hatékony szabályozás és a kollektív szerződések alapvető fontosságúak a megfelelő foglalkoztatási feltételek, munkakörülmények megteremtésében, továbbá a minőségi szolgáltatások és a tisztességes verseny biztosításában. Nézzük a legfontosabb javítanivalókat!
,,Agyelszívás” és „nem önkéntes” mobilitás
A régiók között sok esetben egyenlőtlenségek figyelhetők meg, gyakran valósul meg az ,,agyelszívás” mint jelenség, valamint a nem önkéntes mobilitás. A szabad mozgáshoz való jognak mindig önkéntesnek kellene lennie, és nem a lakóhely szerinti tagállamban tapasztalható lehetőséghiány által kikényszerítettnek. A határon átlépő munkavállalók bizonyos régiók számára társadalmi és gazdasági előnyöket teremtenek, más régiókban viszont a mozgás következtében munkaerőhiány keletkezik. Az egyenlőség megteremtése az utazó munkavállalók jogainak érdekében kiemelten fontos. Erősíteni kell az alkalmazandó szabályoknak való megfelelést, az egyenlő, tisztességes versenyt. Sok esetben szükséges a jogszabályok határon átnyúló érvényesítésének javítása, összehangolása, egyeztetése, valamint a visszaélések, be nem jelentett foglalkoztatások kiszűrése. A tagállamok részéről többször előforduló eltérő jogértelmezések nem könnyítik meg a más tagállamban munkát végzők helyzetét.
Munkakörülmények javítása
A társadalmi kohézió az Unió egyik fő alapelve, de az Unióban továbbra is jelentős különbségek vannak az élet- és munkakörülmények, bérek terén, melyek az EU-n belüli mobilitás egyik kikényszerítő tényezői. Néhány tagállamban fennálló tartós munkaerőhiány nagyrészt az alacsony bérszintekkel, rossz munkakörülményekkel is magyarázható. Fókuszba kell helyezni a munkakörülmények javítását, ahelyett, hogy a probléma megoldását a határt átlépő munkavállalókra, határ menti ingázókra és/vagy be nem jelentett foglalkoztatottakra hagynák.
A szabad mozgás fontossága
Az utazó munkavállalók és az idénymunkások gyakran nélkülözhetetlenek a tagállamok számára olyan ágazatokban, mint az egészségügyi ellátás, időskorúak, fogyatékossággal élők gondozása, építőipar. Az utazó munkavállalók jelentős hányada az egészségügyi, szociális ellátási, közlekedési, szálláshely-szolgáltatási, vendéglátási ágazatokban foglalkoztatott.
Képzések javítása
Európában legalább 80 millió munkavállaló nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, valamint a nehezen betölthető álláshelyek esetében 10-ből több mint 5 magasan képzett foglalkoztatáshoz köthető. A szakképzett munkaerő hiánya, valamint a munkaerőhiány jelentős kihívást jelent az uniós munkaerőpiac, oktatási és képzési rendszerek számára. Alapvető szükség van az oktatási, szakképzési, átképzési rendszerek fejlesztésére. A munkavállalók körében hatalmas a hiánya a digitális és zöld készségeknek, a városi, valamint vidéki régiók között sok esetben még mindig digitális szakadék áll fenn. Ezeket orvosolni kell, a képesítések kölcsönös elismerése kulcsfontosságú a munkavállalók tisztességes mobilitása, a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Figyelembe kellene venni az informálisan megszerzett tudás, készségek elismerésére szolgáló rendszer fejlesztését, például a házi gondozók esetében. Ez a fejlesztés rendkívül fontos a tagállamok elöregedő társadalmához kapcsolódó tendenciák fényében.
Információhiány
Jelenleg aggodalomra ad okot, hogy a tagállamokban alkalmazott minimális bérszintekhez való hozzáférés sok esetben nehézséget okoz. A törvényi rendelkezéseken túl, a hatályban lévő ágazati kollektív szerződések tartalmának megismerése, az ebben foglaltak alkalmazása kiküldetés esetén további kihívásokat jelent. Ezt mindenképp könnyítené, ha a nemzeti hivatalos oldalak egységes struktúra szerint működnének, valamint gyűjtve lennének a kollektív megállapodások rendelkezései is. Ameddig ez nem biztosított megfelelően, addig az azonos bérszint megadása nem tud teljes körűen megvalósulni például a kiküldetésben lévő munkavállalók esetében. A rendelkezések be nem tartása sok esetben nem szándékosságból, hanem az információhiányból, a kapcsolódó adatokhoz való nehézkes hozzáférésből ered. Belegondolva például a nemzetközi közúti szállításban dolgozók esetébe, amikor egy kiküldetés akár több uniós tagállamot is érint. Ezáltal több ország minimális bérszintjének alkalmazása szükséges.
Szükség van a támogatásra
A kimutatások igazolják, hogy az Európai Unióban a legtöbb munkavállalót mikro-, kis-, és középvállalkozások foglalkoztatják. Számukra, valamint az önálló vállalkozók számára talán még nehezebb a kapcsolódó jogszabályok ismerete, ők a legkiszolgáltatottabbak az uniós jogszabályok megsértésével szemben. A nemzeti jogszabályok sok esetben egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak, szükségtelen adminisztratív terhet rónak a vállalkozásokra. Mindezek a kisebb méretű vállalkozások számára jelentős nehézség forrásai, így ezekben szükség lenne egy központosított támogatási rendszerre. Az Európai Munkaügyi Hatóságot (ELA) azért hozták létre, hogy elősegítse a méltányosság és a bizalom megerősítését a belső piacon , támogassa a munkavállalók szabad mozgását, kiküldetését és a rendkívül mobil jellegű szolgáltatásokat, valamint ellenőrizze az uniós szabályoknak való megfelelést, fokozza a bevált gyakorlatok megosztását, támogassa az együttműködést. Az ELA újonnan létrehozott szerv, mely várhatóan 2024-re éri el teljes működési kapacitását. Szem előtt kell tartani, hogy a munkavállalók mobilitására, munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok nem eredményezhetnek aránytalanul nagy adminisztratív terhet. Egy más tagállamban történő munkavégzés alkalmával a foglalkoztatottak még inkább ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének, ezért mind a nemzeti foglalkoztatási felügyeleteknek, mind pedig az ELA-nak erre különös figyelmet kell fordítania.
Az a tény, hogy a munkavállalók sok esetben nem részesülnek megfelelő jogi védelemben, gyakran az atipikus foglalkoztatás visszaélésszerű alkalmazásából, mesterséges megállapodásokból, színlelt önfoglalkoztatásból, javadalmazás nélküli és/vagy rosszul fizetett ügyleti megállapodásokból ered, melyeket a normál munkaszerződések helyett alkalmaznak.
Összehangolt rendelkezések
Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a tagállamok azonosan értelmezzék a rendelkezéseket, különös tekintettel a kiküldetési irányelvben foglaltakra. Ne legyenek eltérések a tagállamok által alkalmazott gyakorlatokban. A Covid-19 világjárvány is megmutatta, hogy a rendkívül mobil munkavállalók nélkülözhetetlenek, akár az ellátás biztosításához, akár a mezőgazdasági idénymunkások az európai mezőgazdasági üzemek fenntartásához. A világjárvány idején sajnos előfordult, hogy az élvonalban dolgozó, kiküldött munkavállalók nem jutottak alapvető egészségügyi ellátáshoz, nem rendelkeztek egyéni védőeszközökkel, megfelelő információval.
Összehangolt intézkedések szükségesek. Az összehangolt karanténidőszakok, tesztelési követelmények, utazási szabályok Unión belüli hiánya jelentős kihívást jelent sok vállalat, valamint munkavállaló számára. Kiemelten fontos, hogy a munkavállalás szabadsága tekintetében a munkavállalók azonos bánásmódban részesüljenek a különböző tagállamokban. Mindezekhez az is hozzájárul, hogy a munkavállalóknak be kell tartaniuk a vonatozó szabályokat, melyek hozzájárulnak jogaik és védelmük fokozásához. Általánosan elmondható, hogy nem csak jogok, hanem kötelezettségek is vannak, mely a munkavállalók esetében is igaz.
Visszaélések kiszűrése
A szolgáltatásnyújtás szabadsága által az Unió gazdaságára gyakorolt pozitív hatásából kellene építkezni, melynek keretrendszere a kapcsolódó rendelkezésekkel már megteremtésre került. Mindezek mellett kiemelt fókuszba kell helyezni a csalások, visszaélésszerű gyakorlatok kiszűrését, esetlegesen visszatartó erejű szankciókkal, melynek eszköze lehetne, hogy a nemzeti hatóságok mellett az ELA is hatékonyan küzdhessen a jogellenes gyakorlattal szemben.
Megszületett a javaslat a digitális európai társadalombiztosítási azonosító jelre (EUTAJ), mely nyomon követhetőséget biztosítana, lehetővé válna a társadalombiztosítási státusz gyors, pontos ellenőrzése, uniós szinten kiszűrve ezzel a feketefoglalkoztatást. Jelenleg a más tagállamban fennálló biztosítási jogviszony igazolására az A1 formanyomtatvány szolgál. Ezért kiemelten fontos az A1-es igazolás megléte a munkavállaló határokon átnyúló ideiglenes megbízatásának megkezdése előtt. A munkavégzés során ezt magánál kell tartania a munkavállalónak, hogy ellenőrzés esetén igazolni tudja biztosítottságát.
Láthatjuk, hogy a munkavállalók szabad mozgása, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás számos előnyt jelent a tagállamok számára, de sok esetben az ellentmondásos rendelkezések nehézséget is okoznak. A munkavállalók védelmét célzó intézkedésekre, megfelelő információs csatornákra folyamatosan szükség van mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. A nemzeti hatóságok, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság együttműködésével kialakítható a megfelelő szintű tudásbázis, valamint védelmi szint.
