Bejelentkezés

Ez a tartalom 134 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A munkaidőkeret alkalmazásának ellenőrzési tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése és a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében rendkívüli célvizsgálatot indított 2021 végén. Ennek keretében próbálták kiszűrni a munkaidőkeret kapcsán alkalmazott helytelen gyakorlatot és a visszaéléseket. A tapasztalatokból szemezgettünk.

A munkaidő-beosztás elkészítése, a munkaórák utólagos elszámolása kapcsán sok esetben nehézségekbe ütközünk. Egyszerűnek mondható a feladat, ha a munkavégzés általános teljes napi munkarendben történik, kollégánk hétfőtől péntekig minden héten ugyanazon beosztás szerint végzi munkáját. Sok esetben viszont jellemző a változó munkarend, dolgozhatnak a munkavállalók akár több műszakban, de akár a hét napjain egyenlőtlenül beosztva is.

Napi munkaidő

A napi munkaidő kapcsán is több lehetőség létezik a napi nyolc órás munkaidőn túl.  A teljes napi munkaidő lehet hosszabb teljes napi munkaidő, legfeljebb tizenkét órára emelhető, abban az esetben, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, tulajdonos hozzátartozója. Jelen megfogalmazás esetében a tulajdonos alatt azt értjük, aki a szavaztok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. Természetesen a hosszabb teljes napi munkaidőre vonatkozóan a felek megállapodása szükséges. 
Mindezek mellett alkalmazhatunk részmunkaidőt, valamint rövidebb teljes napi munkaidő is megállapítható. Alapvető különbség a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között, hogy részmunkaidő esetében a munkavállaló időarányos munkabérre tarthat csak igényt. Ennek például a minimálbér szempontjából van jelentősége, míg egy heti húsz órás részmunkaidőnél az alapbér nem lehet alacsonyabb a minimálbér felénél, addig rövidebb teljes munkaidőnél el kell érnie a minimálbér mértékét, attól függetlenül, hogy a munkavállaló például csak 4–6 órát dolgozik naponta.

Munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkavégzés esetén

A napi munkaidő határozza meg a havi teljesítendő munkaidő hosszát, melynek beosztására alkalmazható munkaidőkeret is. A munkaidőkeret alkalmazása abban az esetben nyújthat hasznos megoldást, ha a foglalkoztatott munkavállaló a hét napjain változó beosztás szerint végzi munkáját, esetlegesen nem minden nap ugyanannyi munkát szükséges elvégeznie. Ezáltal elkerülhetjük az ,,üresjáratokat”, azokat az eseteket, amikor nincs elegendő munka, de mégis teljes napként kerül elszámolásra, majd egy másik nap túlmunkaként számfejthetjük a napi munkaidőn felül teljesített munkavégzést. A havonta munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a napi munkaidő (pl. 8 óra) és az általános munkarendet alapul véve kell megállapítani. 

A munkaórák számának meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a munkanapra eső munkaszüneti napot. 

Például 2022. március esetében, amikor március 15. keddre esik, úgy ennyivel csökkenteni kell a munkaidőkeretben munkát végzők havi óraszámát. Tehát március folyamán 22 munkanappal kell számolni. (Az áthelyezett munkanapok nem számítanak ilyen szempontból. Mivel március 14-én nem kell munkát végezni, de helyette március 26. szombaton kell dolgozni). 

A munkaidőkeret esetében a munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével számításba kell venni.  Fontos feladat, hogy a munkaidőkeret kezdő és bejező időpontját írásban meg kell határozni! Általános szabályként elmondható, hogy a munkaidőkeret hossza maximálisan négy hónap (tizenhat hét). A munkáltató egyoldalúan is dönthet hosszabb,  legfeljebb hat havi (huszonhat hét) munkaidőkeretről a következő esetekben:

  • megszakítás nélküli,
  • több műszakos,
  • idényjellegű tevékenység keretében,
  • készenléti jellegű,
  • valamint a törvényben meghatározott bizonyos munkakörök estében, pl.: a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében.

Mindezeken túl, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 36 hónapra is nyújtható.

Fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések

Amennyiben fiatal munkavállaló – tizennyolc évnél fiatalabb – kerül alkalmazásra, az ő esetében maximálisan egy heti munkaidőkeret alkalmazható, valamint a beosztásnál is figyelemmel kell lenni, mivel számára éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés esetében munkaidejét össze kell számítani. A munkaközi szünetek, valamint pihenőidő kapcsán is szigorúbb feltételek irányadók:

  • négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell alkalmazni;
  • legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
  • heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.

Láthatjuk, hogy a munkaidőkeret nagy mozgásteret biztosít, kitűnően alkalmas arra, hogy munkavállalóink munkavégzését vállalkozásunk tevékenységéhez igazítsuk.

(Folytatjuk)

Kovács Nikoletta (2022-02-20)