Munkavégzés vasárnapi és munkaszüneti napokon

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár a munkaidőkeret, elszámolási időszak enged mozgásteret, de a munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása esetén is rendkívüli munkaidőnek minősül. Kötetlen munkarend esetén viszont a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Vasárnapi, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka

A munkáltató az általános munkarend szabályai szerint heti öt napra, hétfőtől péntekig, minden napra egyenlő mértékben osztja be a munkavállalók munkaidejét, mindezek értelmében a szombat és a vasárnap a munkavállaló két pihenőnapja, valamint munkaszüneti napokon nem terheli a munkavállalót munkavégzési kötelezettség.

Pontos rendelkezések vannak arra vonatkozóan, hogy vasárnap, valamint munkaszüneti napokon mely tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók. Meg kell említeni, hogy mindezek végzett tevékenységenként, munkakörönként vizsgálandók.

Vasárnapra rendes munkaidő a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) rendelkezései értelmében a következő esetekben osztható be:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;

Annak eldöntésében, hogy a munkáltató vagy a munkakör rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül-e, vizsgálni kell, hogy
a) a tevékenység igénybevétele a helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján történik-e (ilyen például étterem, szálloda, strand), vagy szintén ide kell sorolni a
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzését vagy elhárítását (például autómentés), továbbá a vagyonvédelmet (például biztonsági őrök esetében).

• az idényjellegű tevékenységek esetében, melyek, a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődnek (ide sorolódnak egyes mezőgazdasági tevékenységek);
• a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében,

vagyis az olyan esetekben, amikor naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel a munkavégzés és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (ilyenek például a tömegközlekedés, energiaszolgáltatás, távközlés), vagy olyan esetben, amikor a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható a tevékenység;

• a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri a 80 órát;
• a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Mindezekre nincs taxatív felsorolás, mindig esetenként kell vizsgálni, hogy adott munkáltatónál a konkrét munkakör készenléti jellegűnek tekinthető-e vagy mégsem;
• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében;
• a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén;
• külföldön történő munkavégzés során, valamint
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.

Meg kell jegyezni, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya nem terjed ki:

• egészségügyi szolgáltatásra, melyet külön törvény szabályoz,
• a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységre, valamint
• a szintén külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység és ehhez kapcsolódóan a dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenységre.

Fontos! Nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni a vasárnapra eső munkaszüneti nap esetén, húsvétvasárnap, valamint pünkösdvasárnap esetén.

Az eltérés lehetőségei

A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkaidő vasárnapra történő beosztására vonatkozó szabályoktól, valamint a bérpótlékokra vonatkozó szabályoktól eltérhet. Bár kollektív szerződés főszabályként csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve az alábbi munkavállalók tekintetében:
a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
e) a kikötőben
foglalkoztatott munkavállalók.

Előzőktől eltérően munkaszüneti napra rendes munkaidő beosztását az Mt. szűkebb kör számára teszi elérhetővé:

• a korábban már említett, a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára,
• az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára,
• a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során, például olyan munkaszüneti napon, amely a munkavégzés helye szerinti országban nem minősül munkaszüneti napnak.

Korlátozások, pótlékok

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő elrendelésére az alábbi két esetben van lehetőség:
a) a rendes munkaidőben munkaszüneti napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Az egyszerűsített foglalkoztatottakra speciális rendelkezések vonatkoznak, így esetükben a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás – Mt. 101. §-ában foglalt – szabályai nem alkalmazhatók.

Érdemes figyelemmel lenni a megfelelő munkaidő-beosztáson túl a bérpótlékok helyes megállapítására is, mivel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részéről kötelező a bírság kiszabása, amennyiben a foglalkoztató a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket megsértette, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés megkezdésekor a vállalkozás felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.

Mindenképp ki kell emelni, hogy önmagában a vasárnapi munkavégzés nem alapozza meg a pótlékra való jogosultságot!

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (ún. vasárnapi pótlék) abban az esetben jár a munkavállalónak, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert

• a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatják,
• a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatják,
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatják.

Amennyiben a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére az Mt. 101. § (1) bekezdésében foglalt egyéb okból is sor kerülhet (például rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre tekintettel nem illeti meg.

A vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilleti a munkavállalót abban az esetben, amikor

• a munkavállalónak rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is járna vasárnapi pótlék, vagy
• a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap nem kötelezhető.

A vasárnapi pótlék a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó bérpótlék mellett jár.

A munkavállalót munkaszüneti napon, illetve a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék illeti meg az Mt. 140. § értelmében. Munkaszüneti pótlékra az a munkavállaló jogosult, aki munkaszüneti napon munkát végez, a pótlék egyaránt és azonos mértékben jár annak, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőt, illetve annak, aki rendkívüli munkaidőt teljesít. Fontos azonban, hogy ugyanazon munkaórák tekintetében senkit nem illethet meg egyszerre vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék is. Mit jelent mindez? Amennyiben a munkavállaló vasárnapra eső munkaszüneti napon, illetve húsvétvasárnap vagy pünkösdvasárnap végez munkát, részére munkaszüneti napi pótlékot kell fizetni, vasárnapi pótlékot azonban nem, de jól látható, hogy ez magasabb összeget jelent.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót további 100%-os mértékű bérpótlék is megilleti. A munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés kapcsán fontos megjegyezni, hogy a pótlék nem váltja ki, illetve nem befolyásolja a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultságot. Amennyiben a munkavállaló részére munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, úgy a munkavállaló munkaszüneti napi pótlékra és munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra is jogosulttá válik.