Hogyan oldható meg a kötelező oltás az áruszállításban?
Olvasási idő: 6 perc
A koronavírus-járvány hatása – mint minden szektorban – az áruszállításban is érezhető. A jól ismert következmények mellett a közelmúlt kötelező oltásra vonatkozó kormányzati előírásai újabb kérdésekkel bővítették a dilemmák körét. A fuvarozás nemzetközi jellege miatt ezek a kérdések az áruszállítás terén még bonyolultabbnak tűnnek.
Ahogy telik az idő, egyre több adat áll rendelkezésre a vírusról, egyre inkább haladunk az úton, hogy az élet visszatérhessen a korábbiakhoz. Mára megtanultunk együtt élni a járvány okozta nehézségekkel. A fertőzöttségi adatok hullámzó változására hozott kormányzati intézkedésekhez igazodva hol jobban, hol kevésbé érezzük, hogy a Covid-19 vírus még mindig közöttünk van.
A közúti áruszállítás terén mindez úgy érződik, hogy a vállalkozások a korábbiaktól jóval hosszabb vagy bizonytalan szállítási határidőkre vállalják a rendelések teljesítését. A közúti áruszállítási szektor nélkülözhetetlensége már az első hullám okozta pánikhangulat után rögtön egyértelművé vált, európai uniós szinten is fókuszba helyeződött. 2020 elején a kialakult hiányállapotokra reagálva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az Európai Unió tagállamainak lehetővé kell tenniük a zöld sávos határátkelőhelyeket az áruszállítás számára, hogy biztosítható legyen az áruk, orvosi felszerelések, egészségügyi eszközök szabad áramlása.
A TEN-T hálózat (transzeurópai közlekedési hálózat) mentén kialakított közlekedési folyosók révén az áruszállítás visszatérhetett, ha nem is a korábbi, de egy normalizált mederbe.
Az áruszállításban dolgozók a határátkelések során mentesültek a korlátozások alól. Számos könnyítésben részesültek, gondoljunk például az oltás meglétére vagy negatív Covid-teszt bemutatásának kötelezettségére, gyógyultsági igazolás prezentálására.
Az elmúlt időszakban számos példával találkoztunk, ahol a szektorban dolgozók támogatására további enyhítő rendelkezéseket hoztak. Az egészségügyi intézkedések betartása mellett – például több helyen kötelező maszkviselés – nagyobb nehézségek nélkül végezhették munkájukat az áruszállításban dolgozók. Bizonyos esetekben további kedvezmények is bevezetésre kerültek. Franciaországban a főbb áruszállítási útvonalak mentén található vendéglátóhelyek oltási igazolvány megléte nélkül is látogathatók. Természetesen igazolni kell a szektorban történő munkavégzést, melyre a korábbiakban használt uniós munkáltatói igazolás megléte megfelelő.
Egy nehéz kérdés: munkaerőhiányt okoz-e az oltási kötelezettség?
A könnyítések mellett az elmúlt időszakban a kötelező oltások bevezetésének lehetősége kapcsán egyre több kérdőjel merült fel. Lehet, hogy a korábbi mentességek lassan átalakulnak? Ami szintén érdekes, érzékeny kérdéskör annak tudatában, hogy a szektorra kifejezetten jellemző a munkaerőhiány. A kötelező oltás elvárt megléte tovább erősítené a jelenséget, könnyen újra áruhiányt, fennakadást eredményezhet az ellátási láncokban, mint ahogy erre kitűnő példa a jelenlegi időszakban Nagy-Britanniában kialakult helyzet. Bár tény, hogy náluk ezt nem a kötelező oltás idézte elő. Viszont mindezek ellenére is kitűnően modellezi, hogy egy munkaerőhiányos szektorban bekövetkező további munkaerőelvonás milyen következményekkel járhat.
A magyar szabályozás sem szünteti meg a dilemmát
A Magyar Közlöny október 28-i számában megjelent a koronavírus elleni védelemre vonatkozó kormányrendelet, mely biztosítja a cégek és vállalkozások számára azt a jogot, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-Co-V-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. A rendelkezések november 1-jén léptek hatályba. Természetesen nem kötelezhető a védőoltás felvételére, aki orvosi szakvéleménnyel alátámasztva igazolja, hogy mindez számára egészségügyi okból ellenjavallt.
A magyar jogszabályok természetesen nem egyediek európai uniós viszonylatban.
A szektorban október folyamán borzolták a kedélyeket az olasz kormány rendelkezései, melynek értelmében a hazánkban meghozott intézkedésekkel szemben jóval szigorúbbakat vezettek be. A választási lehetőséget nem adták a foglalkoztatók kezébe, hanem kötelezővé tették a védőoltás meglétét a munkavégzéshez. Az október 15-től bevezetett intézkedés előtti utolsó pillanatig voltak tisztázatlan kérdések a szakmai szervezetek részéről, melyek nem csak az országra nézve fogalmazták meg a kötelező oltás körüli kételyeket, hanem általánosságban tekintve is. Az olasz szakmai szervezetek által felvetett kérdések minden ország esetében életszerűek lesznek, ahol a munkavégzéshez kapcsolódóan kötelezővé teszik a védőoltást.
További kérdőjelek és bizonytalanságok a kötelező oltással kapcsolatban
Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok területén vannak külföldi munkavállalók.
Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló hazájában olyan vakcinával került beoltásra, ami az adott ország nem fogadott el? Szektoron belüli munkavégzés kapcsán diszkriminatívnak tűnhet, ha ugyanazon tevékenységet ellátók esetében az országhatáron belül munkát végzőknek vagy az adott országból indulóknak kötelező a védőoltás felvétele, míg a másik országból érkező kollégáiknak nem.
Kötelezővé tehető általános jelleggel a védőoltás felvétele szektorhoz kötődően? Országonként vannak eltérések az elfogadott vakcinák között. Gondoljunk bele, ha kötelezővé tennék például az uniós digitális Covid-igazolvány meglétét az Európai Unióban történő áruszállításhoz, akkor mi lenne azokkal a gépjárművezetőkkel, akik például egy másik, adott tagállam által el nem ismert vakcinával kerültek beoltásra? Félő, hogy még kevesebb gépjárművezető lenne, aki munkába tud állni, ezáltal fennakadásokat okozna az ellátásban. Az Olaszországban kötelezővé tett intézkedések elégedetlenséget váltottak ki a szektorban dolgozók részéről, tiltakozások szerveződtek. Kezdeményezések indultak annak pontosítására, hogy a külföldi, országba belépő gépjárművezetők részére is kötelező-e az oltási igazolvány? A pontosítással a Minisztériumok szinte az utolsó percekig vártak, melynek eredményeként az Európai Unió ,,zöld sávokhoz” kapcsolódó ajánlásaihoz igazodva az az állásfoglalás született, hogy december 31-ig továbbra is alkalmazandó az a rendelkezés, mely szerint a gépjárművezető, valamint a fedélzeten tartózkodó egyéb munkavállalók beléphetnek a le-, valamint felrakodás helyére digitális Covid-igazolvány [vagy a Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vagy az olasz Egészségügyi Minisztérium által egyenértékűnek ítélt oltási igazolás] hiányában is, azzal a kikötéssel, hogy a le-, valamint felrakodásban nem vehetnek részt, a kabinban kell maradniuk.
Október 21-én az osztrák munkaügyi miniszter, Martin Kocher tájékoztatásából értesülhettünk, hogy Ausztriában is kötelezővé válik a védőoltás felvétele, a digitális Covid-igazolvány megléte azon munkavállalók számára, akik más személyekkel kapcsolatba kerülnek. A gépjárművezetőket, akik le-, valamint felrakodásban vesznek részt, így a szabályozás magába foglalja. Megkönnyíti viszont azon gépjárművezetők munkáját, akik tranzit fuvart teljesítenek osztrák területen.
Előzőek alapján láthatjuk, hogy a lakosság átoltottságának növelésére a tagállamokban egyértelmű törekvések vannak. Hol szigorúbb, hol kevésbé szigorú intézkedésekkel. Ugyanakkor, mivel a közúti áruszállítási szektor nagymértékű munkaerőhiánnyal küzd, a döntéshozók szektorra vonatkozó rendelkezéseinél komplex vizsgálatot kell elvégezni.
A munkavégzés során folyamatosan nyomon kell kísérni a tagállami rendelkezéseket, mivel könnyen elképzelhető –ahogy a fenti példák is mutatják –, hogy országonként eltérő szabályozás bevezetésére kerül sor. A döntések szektorra gyakorolt hatásánál figyelemmel kell lenni a pandémia első hullámát követő uniós ajánlásokra, hogy az ellátási láncban ne legyenek fennakadások.
