Bejelentkezés

Ez a tartalom 48 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A távmunka környezeti hatásai

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a távmunka korszaka nem ér véget a koronavírus, nagyon remélt, lefutásával. Az energiaválság, klímahelyzet, vagy egy újabb járványhullám már ősszel újra előtérbe állíthatja a amunkavégzés digizális munkaeszközökre épülő formáját. Az új helyzethez történő alkalmazkodás sok munkáltató esetében állandó, hosszú távú változást hoz, leginább azért, mert számos előnnyel jár akár költségoldalról is.

A home-office munkavégzés a Covid-19 világjárvány előtt is jelen volt – főként nagyvárosokban –, de feltételei sem a 2012. évi I. törvényben – mely a munka törvénykönyvéről rendelkezik (továbbiakban: Mt.) –, sem a munkavédelmi rendelkezések között nem voltak nevesítve. 

A távmunkavégzés keretrendszerén belül próbálták alkalmazni mindezt a munkáltatók, holott a tipikusan számítástechnikai eszközzel végzett home-office több ponton egyedi az egyéb távmunkákhoz viszonyítva. 

Június elejétől a rendelkezések már az Mt. részeként pontosítják a távmunkavégzés szabályait – bár nem nevesítve a home-office fogalmát –, valamint az 1993. évi XCIII. törvényben (továbbiakban: Mvt.) – mely a munkavédelemről rendelkezik – is megbontásra kerültek a rendelkezések annak függvényében, hogy a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönülten történő munkavégzés számítástechnikai eszközzel vagy egyéb módon történik. 

A home-office pozitív hatásai

Az otthoni munkavégzés megfelelő megszervezésével költségcsökkentés érhető el, mely fontos tényező minden vállalkozás életében. Mindezek mellett a távmunka pozitív környezeti előnyöket is hordoz magában. Vagy mégsem? Ennek megválaszolása összetett feladat, melyre vonatkozóan az Eurofound, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért is közzétette tanulmányát. A távmunkavégzés általános éghajlati hatása számos tényező együttesétől függ. Mindezek figyelembevételével állapítható meg, hogy a home-office valóban ,,zöld” döntés lehet-e.

Nincs ingázás 

A nagyobb városokban gyakori jelenség az ingázás. Ez hazánkban sincs másként. Sokan, akik Budapest peremkerületeiben vagy a fővároshoz közeli településeken élnek, napi szinten a fővárosban végzik munkájukat. Ez jelentős környezetterhelést jelent még abban az esetben is, ha az utazás egy része esetében a munkavállalók a tömegközlekedést választják. Természetesen itt is különbséget kell tenni, mert egyáltalán nem mellékes például a home-office gyakorisága (egyszer vagy kétszer hetente, vagy még gyakrabban), a megtett távolság és az ingázás időtartama (nagyon rövid, közepes vagy hosszú), a választott közlekedési eszköz (benzines, dízel vagy gázüzemű gépjármű, esetleg elektromos jármű vagy tömegközlekedés), valamint annak is van jelentősége, hogy például valaki egyedül utazik a járműben vagy többen együtt. Mindezek különböző kombinációi eltérő környezeti haszonnal járnak. 

Városon kívülre költözés

Károsanyag-kibocsátás szempontjából rövid távon számos előnnyel járhat az otthoni munkavégzés. (Feltételezve, hogy a munkavégzés miatt kieső gépjárműhasználatot nem váltja fel a háztartás többi tagjának járműhasználata.) A rövid távú hatások mellett hosszú távú változásokat is eredményezhet az otthoni munkavégzés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy abban az esetben, amikor nincs kötelezettsége a munkavállalónak arra vonatkozóan, hogy napi szinten a munkáltató székhelyén, telephelyén végezze munkáját, úgy adódik a lehetőség, hogy akár kényelmi szempontból például vidéki nyaralójából végezze munkáját, vagy anyagi okokra visszavezetve egy távolabbi városból tegye mindezt, ahol a bérleti díjak, ingatlanárak, megélhetési költségek jóval a nagyvárosokban megszokottak alatt vannak. A ritkább ingázás esetében a munkavállalók akár hosszabb utazásokat is elfogadnak, mivel ezt ellensúlyozza az otthoni munkavégzés lehetősége. Mindezek viszont kiegyenlíthetik vagy esetleg átfordíthatják a korábban már említett károsanyagkibocsátás-megtakarítást. 

Mi lesz az irodával?

A kevesebb ingázásból adódó pozitív hatások mellett negatívak is előfordulhatnak. Az otthoni munkavégzéssel egyértelműen növekszik az otthoni energiafelhasználás (fűtés, világítás, főzés, internet stb.). Mindezekkel párhuzamosan érdemes vizsgálni az irodaépületek energiafogyasztását. Amennyiben ebben nem fedezhető fel csökkenés, úgy összességében az otthoni munkavégzés plusz felhasználást jelent, melyre az évszakok is hatással vannak. Nyári időszakban például, amikor az irodaépületek többsége klimatizált – esetleg alacsonyabb hőfokot tartanak, mint a családi házak, lakások esetében –, jelentős többletfogyasztást jelent. A téli időszakban viszont az otthoni felhasználás helyett az irodaépületek fűtése a központi rendszerek révén hatékonyabb lehet.

Lehet ,,zöld” választás a távmunka!

Látható, hogy számos tényező befolyásolja, hogy a home-office összességében pozitív vagy negatív környezeti hatásokat hordoz magában. Az megállapítható, hogy helyes szervezéssel, a megfelelő tényezők figyelembevételével lehet pozitív környezeti hatása. Mitől lesz ,,zöldebb” az otthoni munkavégzés? 

Számos olyan tényező van, ami munkáltatóként figyelembe vehető, amennyiben a munkavégzés távolról is elvégezhető:

Megfontolandó a távmunka lehetősége azon munkavállalók esetében, akik hosszú ingázási idővel, személygépjárművel járnak munkavégzési helyükre. Az egyszemélyes ingázás a belső égésű motorral felszerelt járművekben jelenti a legerősebb károsanyag-kibocsátást;
A rugalmas munkavégzés lehetőségének megteremtése az irodaházakban, az irodaépületek alacsonyabb kihasználtsága jelentős energiafelhasználás-csökkenést eredményezhet. Az irodán belüli alternatív és költségkímélő megoldást jelent, amikor több munkavállaló használja osztott üzemmódban ugyanazt az irodai munkahelyet vagy munkaállomást (shared desk), akár csak a legsürgősebb, máshol nem megoldható tevékenységek elvégzésére (hot desk). Az iroda tehát modern értelemben már nem a munkavállaló második otthonaként funkcionál, ahol az alkalmazott több időt tölt, mint otthon, hanem olyan alternatív munkavégzési helyszín, mely bizonyos körülmények közt, de nem kizárólagosan a munkafeladat ellátásának a tere;
Érdemes figyelni a távmunka szezonális hatásaira: az irodák és otthonok relatív energiahaszna évszakonként változik, ami felhasználható a pozitív éghajlati hatás maximalizálására. Ahol a hűtési berendezések nem elterjedtek az otthonokban, a meleg évszakban végzett távmunka bizonyítottan kevésbé energiaigényes, míg az irodákban a fűtés hatékonyabb a hidegebb évszakokban;
A távoli munkavégzési csomópontok infrastruktúrájának bővítése lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy az általuk választott helyen éljenek és dolgozzanak, csökkentve ezzel az ingázási időt és a forgalmi torlódásokat.

Kovács Nikoletta (2022-08-14)