Munkaügyi ellenőrzés: továbbra is fókuszban a bújtatott munkaviszony

A munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket az 1996. évi LXXV. törvény szabályozta idei év elejéig, majd ez a törvény 2021. február végén hatályát vesztette. A korábbi munkaügyi ellenőrzés helyett már foglalkoztatás felügyeleti hatósági eljárásról beszélhetünk, melynek részleteit a 2020. évi CXXXV. törvényben (a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről) olvashatjuk. A hatósági ellenőrzéseket a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság látja el. A hatóság tevékenységére vonatkozó részletes leírást a 115/2021. (III.10.) Kormányrendeletben találhatjuk, melyben pontosításra kerülnek az eljárásra vonatkozó általános szabályok, a hatósági ellenőrzés részletszabályai, valamint a lehetséges közigazgatási szankciók alkalmazásainak lehetőségei is.

Mire számíthatunk az ellenőrzés alkalmával?

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az illetékességi területén található valamennyi foglalkoztatási helyszínen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől, telephelyétől, fióktelepétől. Fontos kiemelni, hogy az ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját hatósági ellenőrzését nem kérheti. A hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat. A következőkben áttekintjük, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával mire számíthatunk, valamint az idei első féléves munkaügyi/foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések eredményeit is ismertetjük.

Mire jogosult a hatóság ellenőrzés alkalmával?

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl;
• az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére;
• az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő  meghallgatására.

A bújtatott munkaviszony vizsgálata

A hatósági ellenőrzések alkalmával még mindig kiemelt helyen állnak a bújtatott munkaviszonyok, melyek sok esetben irányulnak a közterhek fizetésének elkerülésére, valamint ezen színlelt szerződések révén a foglalkoztatott nem részesül megfelelő munkajogi védelemben. Tévhit, hogy például egy megbízási szerződés elnevezés mögé rejtett munkaviszony a hatóságnak nem fog feltűnni. A szerződéseket minden esteben a tartalmuk alapján szükséges megítélni. A felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg. A gyanú felmerülése esetén a foglalkoztatón lesz a bizonyítási teher, hogy igazolja az ellenérték hiányát, valamint azt a tényt, hogy a szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul. 
Foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása
Amennyiben a foglalkoztató személye kérdéses, úgy a hatóság jogosult a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására. A döntés meghozatala előtt tájékoztatja a foglalkoztatót, akivel szemben a vélelmet érvényesíteni kívánja. 

A foglalkoztatói vélelemre alapított döntés kizárólag a következő jogszabályok megsértésével összefüggésben tartalmazhat jogkövetkezményeket:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűsége;
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség;
• harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése kapcsán;
• harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatása

Mit vizsgál a hatóság az ellenőrzés alkalmával? 

Fontos, hogy a hatóság ellenőrzése a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó minimumkövetelmények foglalkoztató általi megtartására terjed ki. Mindezek alapján minimumkövetelménynek kell tekinteni:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése körében:
• a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező elemeire vonatkozó követelmények megtartását;
• a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyerekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megtartását;
• a jogviszonyt létrehozó szerződés kötelező tartalmi elemeinek meglétét;
• a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések betartását (a Magyarországra kiküldött munkavállaló külföldi munkáltatójának tájékoztatását is ide kell sorolni);
• bejelentési kötelezettségekre vonatkozó követelmények megtartása, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése kapcsán;
• a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó speciális rendelkezések betartása;
• a munka-, pihenőidőre vonatkozó rendelkezések megtartását;
• az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megtartását;
• a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályok betartása;
• a munkaerő-kölcsönzésre, valamint ezen tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartását.

A hatóság ellenőrzi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály eltérést nem engedő követelményeinek megtartását, valamint kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy felek közötti megállapodás estén vizsgálja a jogsértő eltéréseket.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a fiatal munkavállalók munkavégzése, valamint harmadik országbeli személy esetében a foglalkoztatás engedélyhez kötöttségét akkor is ellenőrizheti, ha a munkavégzés nem munkajogviszony keretében történik. A határon átnyúló munkaerőmozgatás keretében történő munkavégzés ellenőrzésére külön rendelkezések vonatkoznak. 
Fontos szem előtt tartanunk, amennyiben a hatóság által bekért dokumentum, bizonyíték nem áll rendelkezésünkre úgy azt nyilatkozatunkkal nem pótolhatjuk.
Az egy eljárásban megállapított jogszabálysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezményekről együttesen kell rendelkezni., kivéve a következő esetekben, ahol külön határozatban kell rendelkezni:

• a további foglalkoztatás megtiltásáról, valamint
• a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabott és a tételes összegű munkaügyi bírságról.
  Ellenőrzés alkalmával a hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót:
• a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása mellett
• a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítésére, valamint
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok megtartására,
• a külföldi munkáltató által, valamint a külföldön foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatos nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

Különös figyelmet kell fordítani a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására, foglalkoztatására vonatkozó engedélyek gondos ellenőrzésére, mivel ezek elmaradásának következménye -a jogszabálysértés súlyosságának függvényében-  a jogszabálysértés során igénybe vett létesítmény átmeneti vagy végleges bezárása, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonása is lehet.
Amennyiben a hatóság szabálysértést tár fel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

• további foglalkoztatás megtiltása,
• munkaügyi bírság kiszabását.