Bejelentkezés

Ez a tartalom 110 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Munkavállalókat védő szabályok bejelentés nélküli foglalkoztatás esetére

A munkaügyi ellenőrzések terén a tavalyi év is fontos változásokat hozott. Bővült a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogköre, továbbra is slágertéma a bejelentés nélküli foglalkoztatás vizsgálata és született egy munkavállalókat védő fontos és új szabály is.

A 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.), ami a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről rendelkezik, meghatározza, hogy mi az eljárás abban az esetben, amikor ellenőrzés alkalmával a hatóság azt tapasztalja, hogy a munkavállaló alkalmazása bejelentés nélkül történik. Amikor az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem tett eleget a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének, és megállapítja a jogviszony fennállását, úgy utólagosan kötelezi a foglalkoztatót az elmaradt bejelentés megtételére. 

Utólagos bejelentés a munkavállalók védelmében

A bejelentést nem csak az ellenőrzés napjára kell megtenni, hanem a törvényi rendelkezések értelmében minimum a szabályszegés megkezdésétől számított visszamenőleg 30 napra, kivéve abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás ennél hosszabb ideje áll fenn, mert abban az esetben a 30 nap tovább növekedhet a ténylegesen megvalósult munkavégzés időtartamára. A bejelentést az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével, azaz napi 8 órával kell megtenni. 
Ennek az intézkedésnek a munkavállalók szempontjából van kedvező hatása, mivel attól függetlenül, hogy adott esetben egy napra foglalkoztatott alkalmi munkavállalóról lenne szó, amennyiben a jogviszony létesítéséhez kapcsolódó bejelentés kapcsán az ellenőrzés hiányosságot tár fel, úgy a bejelentést minimum harminc napra visszamenőleg meg kell tenni. Ezzel a hatóság a jogsértéssel érintett munkavállalók számára biztosít társadalombiztosítást eredményező jogviszonyt, mindezt napi nyolc órás munkavégzést feltételezve, aminek az utólagos ellátások szempontjából jelentősége van.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatóban tette közzé a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozó foglalkoztatás-felügyeleti intézkedésekhez kapcsolódó tudnivalókat. Abban az esetben, ha a hatóság határozata a jogviszony megállapításánál és bejelentésre kötelezésnél a törvényi vélelem alkalmazásán alapul, a következőkre mindenképp figyelemmel kell lenni, mind munkáltatóként, mind munkavállalóként:

  • a vélelem az egy technikai jellegű intézkedés, ami visszamenőleges. Fontos, hogy nem kapcsolódik hozzá tényleges munkavégzés. Ebből következik, hogy a jogviszony rendezésén túl más jogsértés miatt nem vonható felelősségre a munkáltató és a munkavállaló sem. Például a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a vélelemre alapított időtartam alatt a munkavállaló nem végzett munkát. A vélelem kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a jogviszony rendezésre kerüljön. Ez egyben biztosítási jogviszonyt keletkeztető intézkedés, ebből a foglalkoztatottnak hátránya nem származhat;
  • a pontos kezdő, valamint végdátumok tekintetében a hatóság határozata lesz az iránymutató, melyben meghatározásra kerül, hogy milyen dátumokkal kell az adóhatóság felé megtenni a bejelentést. Amennyiben a munkáltató a bejelentést nem teszi meg, úgy végrehajtás hiányában a hatóság teljesíti a bejelentésre vonatkozó kötelezést, és erre vonatkozó döntéseit minden esetben az adóhatóságnak is megküldi. Mindezekkel elkerülhetővé válik, hogy a munkavállalónak lezáratlan jogviszonya legyen, mely későbbiekben akadályozza például az álláskeresési támogatás igénybevételében;
  • a minimum 30 nap esetében a naptári napok lesznek iránymutatók, teljesen mindegy, hogy a visszaszámolt kezdés időpontja munkaszüneti napra vagy akár pihenőnapra esik. A jogszabálysértés kezdő időpontját is bele kell számítani a harminc napba;
  • mindezek mellett a foglalkoztatónak fizetési kötelezettsége is keletkezik a munkabérhez kapcsolódó közterhek kapcsán;
  • a járulékfizetési kötelezettség legalább a minimálbérre vonatkozik.

A vélelem szerint megállapított foglalkoztatás kezdő időpontja

A harminc nap minden esetben az utolsó naptól visszafelé számítódik.

Nézzünk néhány példát!

1. példa
2022. február 21-én ellenőriz a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, melynek keretében megállapítják, hogy 1 fő munkavállaló bejelentés nélkül került foglalkoztatásra. Ebben az esetben a visszamenőleges bejelentés kezdő dátuma: 2022. 01. 23. lesz.

2. példa
A hatóság 2022. február 21. napján ellenőrzést hajt végre, melynek keretében megállapítást nyer, hogy 1 fő munkavállaló 2022. február 14–18. közötti időszakban bejelentés nélkül került foglalkoztatásra. Ez esetben az időtartam számításának kezdő időpontja február 18-a lesz. A bejelentést tehát 2022. 01. 20-tól kell megtenni 2022. 02. 18-ig.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztását állapította meg, úgy a vállalkozás nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, mely az esetleges költségvetési támogatások igénylését negatívan befolyásolja. Tisztában kell lenni azzal, hogy amennyiben az ellenőrző hatóság fentiek kapcsán szabálysértést tapasztal, úgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján is közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –¬, amelyeknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be alkalmazottuk munkaviszonyát. A NAV közzéteszi továbbá a jogsértést megállapító határozat keltét, és végrehajthatóvá válásának napját is. 

A közzétett adózók adatait az adóhivatal két év elteltével törli. 

A foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság – a harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott munkaügyi bírság kivételével – a nyilvánosságra hozatali időtartam leteltét megelőzően törölje a közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatokat a honlapjáról, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljesíti a következő összeg befizetését:

  • kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a minimálbér szorzatának a háromszorosa.
Kovács Nikoletta (2022-03-16)