A munkaidőkeret elszámolása

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2022.03.02

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1723 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-08-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A leggyakoribb munkajogi hibák

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes szabályok szerint a munkáltató egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelni, továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb erre az időtartamra meghosszabbítani. A kapcsolódó visszaélések elkerülése érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célvizsgálatot indított 2021 őszén. Összegezzük a tapasztalatokat.

A munkaidőkeret havi elszámolásakor a következőkre kell figyelemmel lennünk:

  • havibéres munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül, a havi bére jár a dolgozónak;
  • órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Amennyiben a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

Munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Különbséget tesz a törvény az alapján, hogy a felmondás melyik fél részéről és milyen indokkal történt. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a következő esetekben, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárata előtt szűnik meg, és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült:

  • a munkavállaló felmondása esetén,
  • a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásakor,
  • a munkáltató azonnali hatályú felmondása esetén,
  • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására hivatkozva történő munkaviszony megszüntetése esetén,
  • a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondás esetében.

A helytelen gyakorlat vizsgálata

A veszélyhelyzet ideje alatt a munkaidőkeret hosszára vonatkozóan a Kormány egyedi rendelkezéseket állapított meg, melyek értelmében a munkáltató egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelni, továbbá a már elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb erre az időtartamra meghosszabbítani. A kapcsolódó visszaélések elkerülése érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében rendkívüli célvizsgálatot indított 2021. október 18-tól. Ennek keretében próbálták kiszűrni a munkaidőkeret kapcsán alkalmazott helytelen gyakorlatot és a visszaéléseket. 
A célvizsgálat 2021. október 18 és november 5. között zajlott, amikor célzottan a munkaidőkeretre, valamint a munkabér védelmére vonatkozó szabályok betartását vizsgálta a hatóság, de mindezek mellett a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek betartását is. 

A vizsgálati eredmények változatlanul azt igazolják, hogy nagyon sok a hiányosság, nem a munkaidőkeret kapcsán, hanem ez a tény általánosságban elmondható. 

Az ellenőrzések a munkáltatók 67%-ánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést. Munkaidőkeret kapcsán sok esetben a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározása maradt el. A célvizsgálat alapja, mely szerint gyakori, hogy a munkaidőkeret végén keletkezett „mínusz órákat” munkabérelőleg jogcímen visszakövetelik, nem igazolódott be. A tapasztalatok alapján több cégnél is keletkeztek „mínusz órák” a járvány alatt, azonban azokat a foglalkoztatók átvállalták, és állásidőt fizettek ki a munkavállalók részére. Több esetben rendkívüli munkavégzés (plusz óra) valósult meg, melynek az ellenértéke megfizetésre került. Amennyiben a foglalkoztató leállásra kényszerült, akkor inkább szabadságra küldte munkavállalóit. 

Téves feltevés, hogy a mínusz órák automatikusan levonhatók

A célvizsgálat azon hírekre alapozva indult, melyek szerint a munkáltatók a munkaidőkeret végén kimutatott ,,mínusz órákat”, melyek azáltal keletkeztek, hogy a munkáltató nem osztotta be munkára a munkavállalókat, levonják a munkabérből. 
A vizsgálatok kimutatták, hogy ez nem jellemző a munkaidőkeretet alkalmazó vállalkozások esetében, mivel ez több szempontból sem lenne helytálló. Mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon vannak alapvető kötelezettségek. A munkáltatónak alapvetően foglalkoztatási kötelezettsége van, amennyiben ennek nem tesz eleget, az nem érintheti hátrányosan a munkavállalót. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg. 

Az állásidő tartalma teljesített munkaidőnek minősül. Az Mt. szabályaiból nem következik, hogy azokban az esetekben, amikor a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, akkor a munkavállaló munkabéréből levonható lenne az állásidőre vonatkozó munkabér, illetve, hogy azt a munkavállaló köteles lenne visszafizetni. Az állásidőre jogszerűen kifizetett munkabér a munkavállalótól nem követelhető vissza. Az Mt. 146. § alapján a munkáltató mentesülhet alapbérfizetési kötelezettsége alól, ha a foglalkoztatás akadálya valamilyen külső elháríthatatlan ok, úgynevezett vis maior, olyan körülmény, amire a munkáltató nem számíthatott. Amennyiben a munkáltató mérlegelési jogkörében meghozott, többnyire elővigyázatossággal magyarázható döntés alapján nem foglalkoztatja a munkáltatót, az nem minősülhet elháríthatatlan külső oknak. Az állásidő szabályaitól a felek megállapodása csak a munkavállaló javára térhet el, kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is. Továbbá abban az esetben, amikor a felek nem írtak elő külön visszafizetési kötelezettséget vis maior esetére az állásidő tartama alatt, akkor a munkavállalónak kifizetett alapbér utóbb nem követelhető vissza.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Munkaviszony megszüntetése-egészségügyi alkalmatlanság

Hosszabb ideje folyamatosan keresőképtelen állományban lévő (jelenleg is) munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezheti-e a munkáltató olyan indokkal, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavállalót a munkakörének betöltésére nem találta alkalmasnak (nem belépéskori, hanem jelenlegi táppénz alatt történt vizsgálat alkalmával)?

Szülési szabadság alatt szünetel a biztosítás

A biztosított egyik jogviszonyában jogosult csedre és gyedre is, . másik jogviszonyában inincs meg a 365 nap a szülést megelőzően, ott nem jogosult az ellátásokra. A második jogviszonyban az Mt. szerint szülési szabadságot igényel, de nincs mögötte csed folyósítás, majd fizetésnélküli szabadságot, de szintén nincs mögötte ebben a jogviszonyban ellátás. Ekkor jelenteni kell a biztosítás szünetelést a 08E nyomtatványon, a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság idejére is?

Úti baleset saját ingatlanon

Munkavállalónk a munkaidő lejárata után, a legrövidebb útvonalon hazafelé tartva autójából kiszállt, belépett háza kapuján, majd a saját kertjében megbotlott és bokaszalag szakadást szenvedett. Ez az eset úti baleset-e, vagy - mivel saját udvarán történt - nem minősül annak?

Kapcsolódó videók


Munkaidőkeret, túlmunka - így változtak a szabályok

Mit szükséges közölnie a munkáltatónak a munkaidőkerettel összefüggésben és mikor, miként kell ezt megtennie? Milyen esetben és milyen módon kell megindokolnia a szabadság kiadásának elhalasztását? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk Dr. Dudás Katalin munkajogász munkaidőkeret és túlmunka szabályairól tartott előadásában.

Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Kapcsolódó cikkek


Amikor már nincs elegendő szabadság

Ha a munkáltató az év vége felé egy vagy két hétre bezárná az üzemet, a dolgozók joggal kérdezik, hogyan számolják el ezt az időt. A válaszhoz előbb a munkajogi helyzetet kell rendezni: munkavégzés átmeneti elmaradása ugyanis nem feltétlenül érinti a biztosítást, míg egy saját kérésre engedélyezett fizetés nélküli szabadság már az első naptól járulékfizetést hozhat magával.

Év végi juttatások: problémás esetkörök

Az év végi jutalom összegéről érdemes úgy dönteni, hogy a munkáltató a költséget, a dolgozó pedig a kézhez kapott összeget is ismerje. Ugyanaz a juttatás más adminisztrációt vonhat maga után, ha egy korábban kilépett munkatárs vagy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a jutalmazott, esetleg az utalás januárra marad. Novemberben még van idő tisztázni a prémiumfeltételeket és a nyilatkozatokat is.