Tudjon meg többet a GDPR gyakorlati alkalmazásáról különszámunkból!
GDPR: vegye komolyan a teendőket 2018. május 25. után is
2018. május 25-től a magyar jogban is közvetlenül kell alkalmazni a GDPR szabályait. Ezt már minden cégvezető, marketinges, sales vezető, könyvelő és HR szakember tudja. Az új rendelkezések gyakorlati bevezetésével, alkalmazásával és a tényleges felkészülés azonban nem állt meg - a hazai vállalkozások zöménél számos teendő akad még az adatvédelem területén. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a Jogkövető GDPR különszámában, melyet Ön is díjmentesen tölthet le.
Félelmek helyett olvasson lehetséges megoldásokról, de legalábbis ismerkedjen meg az új európai adatvédelmi szabályozás lényeges elemeivel, a gyakorlat szempontjából.
Még nincs előfizetése a Jogkövető szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában GDPR különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik a Jogkövetőben elérhető GDPR iratminták hozzáférésének lehetőségeiről. Cégre szabott GDPR szaktanácsadásunkhoz előzetes, díjmentes telefonos konzultációt biztosítunk - amennyiben ezt igényli, kérjük, jelölje a regisztrációs lap alatt.
Ez a tartalom 141 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az egyenlő munkáért egyenlő bérezés és munkaerőköltség mellett folyamatosan kiemelt fókuszban van a megfelelő szociális védelem biztosítása, a tisztességes bérek, munka-, foglalkoztatási feltételek megteremtése, mivel mind a munkavállalók, mind a szolgáltatások szabad áramlása hozzájárul az Unió gazdasági növekedéséhez. A hatékony szabályozás és a kollektív szerződések alapvető fontosságúak a megfelelő foglalkoztatási feltételek, munkakörülmények megteremtésében, a minőségi szolgáltatások és a tisztességes verseny biztosításában. A más tagállamban történő munkavégzés több módon is megvalósulhat. Lehet szó hosszabb távú, állandó jellegű, valamint ideiglenes jellegű munkavégzésről, például kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés, idénymunka formájában.
A régiók között sok esetben egyenlőtlenségek figyelhetők meg, gyakran valósul meg az ,,agyelszívás” mint jelenség, valamint a nem önkéntes mobilitás. A szabad mozgáshoz való jognak mindig önkéntesnek kellene lennie, és nem a lakóhely szerinti tagállamban tapasztalható lehetőséghiány által kikényszerítettnek. A határon átlépő munkavállalók bizonyos régiók számára társadalmi és gazdasági előnyöket teremtenek, más régiókban viszont a mozgás következtében munkaerőhiány keletkezik. Az egyenlőség megteremtése az utazó munkavállalók jogainak érdekében kiemelten fontos. Erősíteni kell az alkalmazandó szabályoknak való megfelelést, az egyenlő, tisztességes versenyt. Sok esetben szükséges a jogszabályok határon átnyúló érvényesítésének javítása, összehangolása, egyeztetése, valamint a visszaélések, be nem jelentett foglalkoztatások kiszűrése. A tagállamok részéről többször előforduló eltérő jogértelmezések nem könnyítik meg a más tagállamban munkát végzők helyzetét.
A társadalmi kohézió az Unió egyik fő alapelve, de az Unióban továbbra is jelentős különbségek vannak az élet- és munkakörülmények, bérek terén, melyek az EU-n belüli mobilitás egyik kikényszerítő tényezői. Néhány tagállamban fennálló tartós munkaerőhiány nagyrészt az alacsony bérszintekkel, rossz munkakörülményekkel is magyarázható. Fókuszba kell helyezni a munkakörülmények javítását, ahelyett, hogy a probléma megoldását a határt átlépő munkavállalókra, határ menti ingázókra és/vagy be nem jelentett foglalkoztatottakra hagynák.
Európában legalább 80 millió munkavállaló nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, valamint a nehezen betölthető álláshelyek esetében 10-ből több, mint 5 magasan képzett foglalkoztatáshoz köthető. A szakképzett munkaerő hiánya, valamint a munkaerőhiány jelentős kihívást jelent az uniós munkaerőpiac, oktatási és képzési rendszerek számára. Alapvető szükség van az oktatási, szakképzési, átképzési rendszerek fejlesztésére. A munkavállalók körében hatalmas a hiánya a digitális és zöld készségeknek, a városi, valamint vidéki régiók között sok esetben még mindig digitális szakadék áll fenn. Ezeket orvosolni kell, a képesítések kölcsönös elismerése kulcsfontosságú a munkavállalók tisztességes mobilitása, a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Figyelembe kellene venni az informálisan megszerzett tudás, készségek elismerésére szolgáló rendszer fejlesztését, például a házi gondozók esetében. Ez a fejlesztés rendkívül fontos a tagállamok elöregedő társadalmához kapcsolódó tendenciák fényében.
A kimutatások igazolják, hogy az Európai Unióban a legtöbb munkavállalót mikro-, kis-, és középvállalkozások foglalkoztatják.
Számukra, valamint az önálló vállalkozók számára talán még nehezebb a kapcsolódó jogszabályok ismerete, ők a legkiszolgáltatottabbak az uniós jogszabályok megsértésével szemben. A nemzeti jogszabályok sok esetben egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak, szükségtelen adminisztratív terhet rónak a vállalkozásokra. Mindezek a kisebb méretű vállalkozások számára jelentős nehézség forrásai, így ezekben szükség lenne egy központosított támogatási rendszerre. Az Európai Munkaügyi Hatóságot (ELA) azért hozták létre, hogy elősegítse a méltányosság és a bizalom megerősítését a belső piacon , támogassa a munkavállalók szabad mozgását, kiküldetését és a rendkívül mobil jellegű szolgáltatásokat, valamint ellenőrizze az uniós szabályoknak való megfelelést, fokozza a bevált gyakorlatok megosztását, támogassa az együttműködést. Az ELA újonnan létrehozott szerv, mely várhatóan 2024-re éri el teljes működési kapacitását. Szem előtt kell tartani, hogy a munkavállalók mobilitására, munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok nem eredményezhetnek aránytalanul nagy adminisztratív terhet. Egy más tagállamban történő munkavégzés alkalmával a foglalkoztatottak még inkább ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének, ezért mind a nemzeti foglalkoztatási felügyeleteknek, mind pedig az ELA-nak erre különös figyelmet kell fordítania.
Az a tény, hogy a munkavállalók sok esetben nem részesülnek megfelelő jogi védelemben, gyakran az atipikus foglalkoztatás visszaélésszerű alkalmazásából, mesterséges megállapodásokból, színlelt önfoglalkoztatásból, javadalmazás nélküli és/vagy rosszul fizetett ügyleti megállapodásokból ered, melyeket a normál munkaszerződések helyett alkalmaznak.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága által az Unió gazdaságára gyakorolt pozitív hatásából kellene építkezni, melynek keretrendszere a kapcsolódó rendelkezésekkel már megteremtésre került. Mindezek mellett kiemelt fókuszba kell helyezni a csalások, visszaélésszerű gyakorlatok kiszűrését, esetlegesen visszatartó erejű szankciókkal, melynek eszköze lehetne, hogy a nemzeti hatóságok mellett az ELA is hatékonyan küzdhessen a jogellenes gyakorlattal szemben.
Megszületett a javaslat a digitális európai társadalombiztosítási azonosító jelre (EUTAJ), mely nyomon követhetőséget biztosítana, lehetővé válna a társadalombiztosítási státusz gyors, pontos ellenőrzése, uniós szinten kiszűrve ezzel a feketefoglalkoztatást.
Jelenleg a más tagállamban fennálló biztosítási jogviszony igazolására az A1 formanyomtatvány szolgál. Ezért kiemelten fontos az A1-es igazolás megléte a munkavállaló határokon átnyúló ideiglenes megbízatásának megkezdése előtt. A munkavégzés során ezt magánál kell tartania a munkavállalónak, hogy ellenőrzés esetén igazolni tudja biztosítottságát.
Láthatjuk, hogy a munkavállalók szabad mozgása, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás számos előnyt jelent a tagállamok számára, de sok esetben az ellentmondásos rendelkezések nehézséget is okoznak. A munkavállalók védelmét célzó intézkedésekre, megfelelő információs csatornákra folyamatosan szükség van mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. A nemzeti hatóságok, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság együttműködésével kialakítható a megfelelő szintű tudásbázis, valamint védelmi szint.
