Munkabaleset és üzemi baleset: eltérések és azonosságok
Olvasási idő: 7 perc
A munkavédelemmel összefüggő kötelezettségek nem merülnek ki a munkavédelmi dokumentáció és biztonsági intézkedések meglétében, magukban foglalják a nem kívánt balesetek megfelelő kezelését is. Ebből a szempontból van jelentősége a munkabaleset és üzemi baleset megkülönböztetésének.
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban Mvt.), pontosan összefoglalja a kötelező teendőket, a kockázatértékeléstől, az oktatáson át, egészen a védőeszközökig, mindezek által biztosítva a munkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzését. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
Legyen munkavédelmi szakemberünk!
Az Mvt. rendelkezései cégmérettől, végzett tevékenységtől függetlenül minden munkáltatóra vonatkoznak. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítási módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.
Fontos megemlíteni, hogy a rendelkezések egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek.
Mindezeket csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetik.
A rendelkezések értelmében az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható mindez, vagyis a munkabiztonsági szaktevékenység nem kizárólag munkaviszony keretében látható el. Kisebb cégméret esetében, költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve jóval hatékonyabb, ha a kapcsolódó feladatokat megbízási szerződés alapján látja el a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember. Ez természetesen nem mentesíti a munkáltatót. Felelőssége mindezek mellett is megmarad az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.
A munkabiztonsági feladatokat ellátó személyre számos feladat hárul, különösen:
a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése,
b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése,
c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében,
d) közreműködés mentési terv készítésében,
e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása,
f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban,
g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása,
h) a munkabalesetek kivizsgálása,
i) a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.
A munkabiztonsági szakember mellett munkáltatói kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása is.
Mindez történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltatón keresztül is.
A kockázatok megfelelő felmérésével, a munkavállalók oktatásával sok esetben számos sérülés megelőzhető. Mindezek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy utólag kiemelt jelentősége lehet annak, hogy megfelelően igazolható-e, hogy a munkáltató mindent megtett az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek megteremtése érdekében.
Munkabaleset és üzemi baleset: ugyanaz vagy valami más is?
A két fogalmat külön törvények definiálják. Az Mvt. munkabalesetet említ, míg a baleseti ellátásokat is rögzítő, a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról rendelkező 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban: Ebtv.) találhatjuk az üzemi baleset fogalmát.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Az üzemi baleset megfogalmazása részben hasonló, de vannak eltérések.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, ez az úti baleset. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Mindezek alapján megállapítható, hogy abban az esetben, ha a munkavállalót a munkavégzésével összefüggésben baleset éri, akkor van teendő. A baleset fogalmának tisztázása is fontos, mely a sérült akaratától függetlenül, viszonylag rövid időn belül, egyszeri külső hatás miatt következik be.
Ahhoz, hogy a baleset munkabaleset is legyen, fontos feltétel, hogy a baleset a szervezett munkavégzéshez kapcsolódjon, és itt már nincs jelentősége a helynek és az időnek, valamint annak sem, hogy a baleset bekövetkezéséhez milyen módon járult hozzá a munkavállaló, vagyis az is munkabaleset, ami azért következik be, mert ittas volt a dolgozó. Itt kapcsolódik a munkabalesethez az üzemi baleset, vagyis annak a meghatározása, hogy a munkabaleset bekövetkezése után ki kaphat baleseti ellátást. A munkabalesetet nem lehet üzemi balesetnek nyilvánítani akkor, ha a baleset kizárólag a sérült alkohol vagy kábítószer általi, hivatalosan igazolt befolyásoltsága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye, ha nem a munkahelyi feladatokhoz tartozó, engedély nélkül végzett munka eredménye, vagy a sérült az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. A pontos meghatározásnak többek között az ellátási összeg szempontjából is jelentősége lesz. Az üzemi balesethez kapcsolódó pénzbeli ellátás magasabb összeget jelent a munkavállaló számára.
Még egyelnevezésbeli érdekesség
Ahogy fentiekben láttuk, előfordulhatnak olyan balesetek, melyek nem számítanak munkabalesetnek, vagy munkabalesetek történnek, melyek nem eredményeznek keresőképtelenséget.
A kapcsolódó teendőket a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet rögzíti, ami a kapcsolódó törvény végrehajtásáról rendelkezik (Ebtv. vhr.). A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabaleset esetében a „Munkabaleseti jegyzőkönyvet” kell felvenni az Mvt. rendelkezései értelmében. A munkabalesetnek nem minősülő üzemi balesetet is köteles a munkáltató kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét ,,Üzemi baleseti jegyzőkönyvben” rögzíteni. A munkaképtelenséget nem okozó munkabaleseteket a munkáltatónak – a biztosított kérésére – az egészségbiztosító által rendszeresített, a munkabaleseti nyilvántartás adattartalmával azonos adatokat tartalmazó nyomtatványon kell rögzíteni.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkavédelmi Tanácsadó októberi számában olvashatják)
