Ki felelős a túlsúlyért?
Olvasási idő: 7 perc
A közúti szállítások alkalmával mindig kiemelt jelentőséggel bír, hogy a gépjárműre helyezett áru a tehergépjármű teherbírásának megfelelő legyen, ne eredményezzen túlsúlyt, mivel ez utólagosan azon túlmenően, hogy a járműnek sem tesz jót, a közút biztonságára negatív hatással van, bírsághoz is vezethet.
Annak tekintetében, hogy ki bírságolható a megengedett legnagyobb össztömeg feletti szállítás esetén, a 156/2009. (VII. 29.) Korm.rendeletben találhatunk iránymutatást, mely a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról rendelkezik. A kormányrendelet 8. számú melléklete összefoglalja a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése esetén alkalmazható bírságtételeket, melyek annak függvényében változnak, hogy milyen mértékű volt a megengedett legnagyobb össztömeg túllépése. A kiszabható bírság összege 50.000 Ft-tól egészen 500.000 Ft-ig terjedhet. A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető a feladó, felrakó, szállító vagy akár a járművezető is. Mindezek alapján különösen fontos, hogy minden esetben körültekintően járjunk el, és egy utólagos helyzetben ezt igazolni is tudjuk. Amennyiben kellő gondossággal járunk el, úgy elkerülhető, hogy olyan miatt tegyenek minket felelőssé, ami nem a mi hatáskörünkben következett be.
A Kúria Kfv.III.37.268/2021/5. ügyszámú eset kapcsán egyértelműen rávilágított a felrakó felelősségére. A 2020-as eset vonatkozásában, a tavalyi évben olvashattuk a Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítéletét. Az ügy kapcsán a felrakó felelőssége kérdésként merült fel, mivel a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről korábban nem nevesítette a felrakót azon érintettek között, akikre a rendelkezés hatálya kiterjed. Ettől függetlenül az ítélet egyértelműen kimondta, hogy a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységhez hozzátartozik az áru felrakása és az azt végző személy is. Nyilvánvaló, hogy az árutovábbítás, áruszállítási tevékenység feltételezi az áru tehergépjárműveken történő elhelyezését, hiszen enélkül maga a tevékenység sem valósulhatna meg.
Míg a korábbi jogszabály szövegéből ez hiányzott, pontosításra szorult, addig a módosított rendelkezések 2022 januárjától már egyértelműen nevesítik is mindezt, vagyis a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet hatálya kiterjed:
a) a Magyarország területén belföldi forgalomban és nemzetközi forgalomban
aa) tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységre,
ab) tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállításra, és
ac) autóbusszal végzett saját számlás személyszállításra, valamint az ilyen tevékenységet végző természetes személyekre, jogi személyekre és jogi, személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az ezzel összefüggésben tevékenységet végző, szállított áru feladójára, felrakójára, továbbá a címzettre és lerakókra, továbbá
b) a Magyarországon székhellyel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek által Magyarország területén kívül nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra.
Egyértelmű felelősség ömlesztett áruk esetében
A felrakó felelőssége az ömlesztett áru tekintetében egyértelmű, erre mutat rá a Kúria ítélete is. Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyarország területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges. A jármű-tömegbizonylatot az ömlesztett áru feladójának, vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítania, és a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon átadnia, a felrakás helyén, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű-mérlegelés, tengelyterhelés-mérés, vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján.
Ha a feladó vagy a felrakást végző a járműtömegbizonylat-kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania, és a jármű vezetőjének igazolható módon átadnia.
A túlsúly megállapítása esetén a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy ennek hiányában a súlyra vonatkozó nyilatkozat kiállítóját terheli. Nincs jelentősége annak, hogy mi okozta a túlsúlyt, ha ez fennáll, úgy ezért a felrakót terheli a felelősség. Ha a felrakó el akarja kerülni a túlsúlyt, akkor a jármű vezetőjétől kell információt szerezni a jármű terhelhetősége tekintetében. Amennyiben ennek a gépjárművezető nem tesz eleget, úgy a felrakást meg kell tagadni, elkerülve ezzel a túlsúly előidézését. Amennyiben a felrakó nem jár el körültekintően, úgy a túlsúly kialakulása saját felróható magatartásának következménye.
A tehergépjármű vezetőjének a jármű-tömegbizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a szállítás időtartama alatt a tehergépjárművön kell tartania, és az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell tudnia mutatni.
A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a fuvarlevél vagy a saját számlás menetlevél mellékletét képezi, azokat a fuvarozás (szállítás) befejezését követően – a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan – meg kell őrizni. Fuvarlevél és saját számlás menetlevél hiányában a jármű-tömegbizonylatot és az írásbeli nyilatkozatot az üzembentartó egy évig megőrzi.
