Bejelentkezés

Ez a tartalom 55 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Elektronikus bérlet elszámolása

A személyszállítási szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek áprilisi módosításai több változást is hozott a költségtérítés körében. A vonatkozó jogszabályban megjelent az elektronikus vasúti bérlet fogalma, emellett pontosították az utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Nem önálló tevékenységnek számít többet között a munkaviszonyban folytatott tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége. Mindezek mellett az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 24. § (1) bekezdése további tevékenységeket is felsorol, melyekből származó jövedelem az összevont adóalapban nem önálló tevékenységből származó jövedelemként jelentkezik. Fontos különbséget tenni a bevétel és a jövedelem között, mivel a bevétel nem minden esetben lesz jövedelem. 

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a kapcsolódó munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – elismert költség.
Mindezekkel párhuzamosan a törvény meghatározza, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a munkavállaló a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó 39/2010. (II. 26.) kormányrendeletre tekintettel kap, azaz:

  • az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) megtérített összeget, vagy
  • költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
  • - a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • - hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
    közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kapott juttatást.

A munkáltatói költségtérítés

A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A legfeljebb hetente egyszer történő hazautazással kapcsolatos költségtérítés maximalizálva van, mely évről évre a KSH előző évre megállapított fogyasztói árindexével emelkedik. Ennek 2022. évre vonatkozó havi összege 41.760 Ft. Fontos megemlíteni, hogy alapértelmezés szerint munkába járás alatt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási helyről a munkavégzés helyére történő utazást értjük, valamint átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazást. A munkáltató a kisgyermekes (tíz év alatti), a mozgáskorlátozott vagy súlyosan fogyatékos munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is munkába járásnak minősítheti.

Változások 2022 áprilisától

A 2022. április 7-i Magyar Közlönyben olvashattuk a személyszállítási szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításait. A vasúti személyszállítás feltételeire vonatkozó kormányrendeletben megjelent az elektronikus bérlet fogalma, mely olyan, elektronikus adathordozón rögzített, személyhez kötött utazási jogosultság, ami a rajta feltüntetett időszakon és viszonylaton vagy érvényességi területen belül korlátlan számú utazásra jogosít. Az elektronikus jegy fogalma eddig is szerepelt a 271/2009. (XII. 1.) kormányrendeletben, mely a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről rendelkezik, mindez kiegészült most az elektronikus bérlet fogalmával. Az elektronikus bérlet vásárlását már 2019 decembere óta biztosítja a MÁV mobilalkalmazásának segítségével, mindez most a jogszabályokkal is összhangba került.

Előbbiekhez kapcsolódva pontosították az utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket is. Meghatározásra került, hogy a munkáltató mely menetjegy, valamint bérlet árát térítheti meg a rendelet értelmében. A rendelkezések általánosan fogalmaznak, melyek értelmében az elszámolhatóságnál a következőkre kell tekintettel lennünk:

  • bármely menetjegy vagy bérlet elfogadható, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
  • országosnál kisebb területi érvényességű bérlet is elszámolható, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.
Kovács Nikoletta (2022-05-10)