Gépjárművezető nélkül bérelt járművek a közúti árufuvarozásban

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2022.02.15

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1546 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2022-10-05 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Oroszország kitiltja az uniós közúti fuvarozókat

A bérelt járművek közúti árufuvarozásban történő használatáról a 2006/1/EK irányelv rendelkezik. A bérelt járművek használata több szempontból is előnyös a vállalkozások részére, mivel ezek használata csökkenti a fuvarozók költségeit, és növelheti működésük rugalmasságát. Mindezek hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez.

A 2006/1/EK irányelv a piacnyitás minimális szintjét határozza meg, és melynek értelmében minden tagállamnak engednie kell területén a másik tagállamban letelepedett vállalkozás által bérelt jármű használatát a tagállamok közötti közlekedés céljából abban az esetben, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

  • a járművet a másik tagállamban megfelelően nyilvántartásba vették vagy forgalomba helyezték;
  • a szerződés kizárólag gépkocsivezető nélküli jármű bérletére vonatkozik, amit nem kísér ugyanazzal a vállalkozással megkötött, foglalkoztatásra irányuló szerződés, ami a járművezető vagy kísérő személyzet igénybevételére vonatkozik;
  • a bérelt jármű a bérlet ideje alatt kizárólag a használó vállalkozás rendelkezésre áll;
  • a bérelt járművet a bérlő vállalkozás személyzete vezeti.

Előzők igazolására szükséges a bérleti szerződés vagy hiteles kivonatának rendelkezésre állása, amiben minimálisan az alábbi adatoknak kell szerepelniük:

  • bérlő neve,
  • bérbeadó neve,
  • a szerződés megkötésének napja, időtartama,
  • a jármű azonosításához szükséges adatok.

Amennyiben a bérelt járművet nem a bérlő vezeti, úgy rendelkezésre kell állnia a gépjárművet vezető személy munkaviszonyát igazoló szerződésnek vagy ennek hiteles kivonatának, ami minimálisan a következő adatokat tartalmazza:

 
 
  • munkáltató neve,
  • munkavállaló neve, 
  • a munkaviszonyt igazoló szerződés napja, időtartama.

A munkaviszony igazolásának dokumentumai egy újabb keltű fizetési igazolással helyettesíthetők. Természetesen mind a bérbeadásra, mind a munkaviszonyra vonatkozó okmányok helyett elfogadható a tagállam illetékes hatósága által kiadott, előzőekkel egyenértékű okmány.

Meg kell említeni, hogy a bérelt járművek általában újabbak, ezért biztonságosabbak és kevésbé környezetszennyezők. Mindezen pozitívumok alapján a bérelt járművek használatára irányuló törekvéseket támogatni kell. A jelenlegi irányelv nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozások teljes mértékben részesüljenek a bérelt járművek használatából fakadó előnyökből. Az irányelv nem írja elő kötelezően a tagállamok számára, hogy engedélyezzék területükön a bérelt járművek használatát abban az esetben, ha a járművet a bérlő vállalkozás letelepedési helyétől eltérő tagállam jogszabályaival összhangban vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba. 

Az Irányelv módosítása

Mindezek alapján az említett irányelv felülvizsgálata szükségessé vált, 2021. december 8-án Brüsszelben az Európai Tanács módosításokra vonatkozó álláspontja első olvasatban került közzétételre. A változások többek között eddig kevésbé szabályozott kérdésekre is megoldást nyújtanának. A rendelkezések értelmében lehetővé kellene tenni a vállalkozások számára, hogy ne csak letelepedésük helye szerinti, hanem más tagállamban bérelt járművet is használhassanak. Ez megoldást jelentene a szezonális vagy átmeneti jellegű megrendelésekre, valamint a meghibásodott járművek gyors pótlására. A módosító rendelkezések értelmében a tagállamok nem korlátozhatnák egy másik tagállam területén letelepedett vállalkozás által bérelt járművek használatát, ha azt megfelelően nyilvántartásba vették vagy forgalomba helyezték. 

A közúti szállítás adóztatásának mértéke az Európai Unión belül még mindig jelentős eltérést mutat. Az irányelv módosításánál bizonyos korlátozó intézkedések bevezetése lenne indokolt az adórendszerek torzulásának megelőzése érdekében. Ennek érdekében a tagállamoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy korlátozzák azt az időtartamot, amíg területükön belül letelepedett vállalkozások egy másik tagállam területén bérelt járművet használhatnának. A bérelt jármű ugyanazon közúti fuvarozási vállalkozás általi, egy adott naptári évben legalább két egymást követő hónapon keresztüli használata esetében korlátozhatná területén a bérelt jármű használati idejét a tagállam; ez esetben a tagállam előírhatná, hogy a bérleti szerződés időtartama ne legyen hosszabb, mint az említett tagállam által megszabott határidő.

A tagállamok számára meg kell adni azt a lehetőséget, hogy előírják a bérelt jármű használat országa szerinti kötelező nyilvántartásba vételt, ha a jármű legalább 30 napig közlekedett az ország területén. Mindezek mellett az adott országban letelepedett vállalkozások által más tagállamban üzembe helyezett bérelhető járművek számát a vállalkozás rendelkezésére álló, nem más tagállamból bérelt járműveinek arányában korlátozhatnák. A korlátozásra akkor lenne lehetőség, ha az engedélyezett járművek minimális száma legalább a vállalkozás rendelkezésére álló tehergépjármű-állomány 25%-át kiteszi, vagy a bérelt jármű használatát megelőző év december 31-én, vagy azon a napon, amikor a vállalkozás megkezdi a bérelt jármű használatát, a tagállam által meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha a vállalkozás járműállománya egynél több és négynél kevesebb járműből áll, legalább egy ilyen jármű használatát engedélyezni kell.

A tagállamok számára lehetővé kellene tenni, hogy előírják, hogy más tagállam területén történő használat esetén a bérleti szerződés időtartama ne haladja meg a szóban forgó jármű használatára engedélyezett időtartamot. A bérelt jármű rendszámát is tartalmazó közösségi engedély másolatának időtartamát összhangba lehetne hozni a bérleti szerződés időtartamával.

A 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a nemzeti elektronikus nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozási vállalkozások rendelkezésére álló járművek listáját. Ezt a nyilvántartást a javaslat értelmében úgy szükséges bővíteni, hogy a más tagállamban bérelt járművekre is kiterjedjen, és ezen adatokhoz más tagállamok illetékes hatóságai is hozzáférhessenek. Az információ cseréjének a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartásokon (European Registers of Road Transport Undertakings, ERRU) keresztül kell majd megtörténnie.

Az irányelv módosítása a saját számlás fuvarozási műveletekre is kitér. Kiemeli, hogy a továbbiakban nem megengedhető, hogy a tagállamok tiltsák a bérelt járművek ilyen műveletekre történő használatának lehetőségét. Viszont az esetleges adóügyi problémák elkerülése érdekében korlátozási lehetőségeket alkalmazhatnak a tagállamok azon járművek esetében, melyet nem az azokat használó vállalkozás letelepedése helye szerinti tagállamban vettek nyilvántartásba.
Utólagosan, az irányelv nemzeti jogba történő átültetését követően vizsgálni kell a módosítások hatását, különös tekintettel a járművek életkorára, típusösszetételére, környezetre, adóbevételekre, kabotázs szabályok betartására vonatkozóan. 

Amennyiben fenti módosítások jóváhagyásra kerülnek, úgy a közeljövőben a más tagállamban bérelt járművek kapcsán az előzőkben említett módosításokra számíthatunk.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Belföldi fuvarozás napidíja

Van egy cég saját termékeit szállítja vevőinek fuvardíj nélkül, munkaviszonyban álló sofőrökkel, árukísérő nélkül, saját teherautóval, van 3,5 tonna alatti és feletti is. A 6 órát meghaladó fuvar esetén milyen napidíj adható adómentes és adóköteles?

Kapcsolódó cikkek


Nemzetközi fuvarozás adózási szabályai

Egy magyar Kft. kizárólag nemzetközi fuvarozással foglalkozik, ezidáig havi áfások voltak. Ilyen eset milyen fontos könyvelési és adózási szabályok vonatkoznak rájuk? Milyen bevallásokat kell beküldeni és milyen gyakorisággal? A tulajdonos, aki egyben a fuvarozó is, a járművet (kamiont) lízingeli.