dr. Futó Gábor

dr. Futó Gábor

jogász, társadalombiztosítási szakértő


Nyugdíj- és társadalombiztosítási szakértő, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó szerzője, vezető szakértője.

 

Szakértőként cégünk alapítása óta rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási közterhekkel összefüggő adózási kérdések. 

 

Kiemelt figyelemmel szemlézi a munkajog, bérszámfejtés, foglalkoztatás adózási kérdéseit. A TB Klub keretében gondozott Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle szakmai kiadványunk valamennyi számában önálló rovattal jelentkezik.
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy legtöbb jogvita és konfliktus a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban merül fel. Amennyiben a munkáltató dönt úgy, hogy felmond dolgozójának, akkor azt oly módon kell megtennie, hogy maradéktalanul betartsa a törvény rendelkezéseit, ellenkező esetben könnyen jogellenessé válhat a munkaviszony megszüntetése, ami komoly szankciókat vonhat maga után.
A biztosított közszolgálati jogviszonya több mint fél éve megszűnt, megfelelő állást még nem talált, fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. De mi lesz a nyugdíjjal? Arra gondolt, hogy a nyugdíjbiztosításra illetékes igazgatási szervvel megállapodást köt nyugdíjra, és akkor nem kell majd fizetnie a külön egészségügy szolgáltatási járulékot. Valóban lehetséges ez?
Egy korlátolt felelősségű társaság új ügyvezetőt kénytelen választani, de az egyik tag csak nyugdíjasként, személyes közreműködés nélkül tudná ezt elvállalni. Milyen teendők vannak az ügyvezető váltással kapcsolatban, milyen jogviszonyt kell létesíteni az ügyvezetésre, kell-e valamilyen díjazást meghatározni?
Egy jelenleg 60 éves hölgy, aki elérte a nők nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságot, azaz rendelkezik már 40 év jogosultsági idővel, azon gondolkodik, hogy elmenjen-e most nyugdíjba, vagy dolgozzon tovább, esetleg a reá általánosan irányadó 65. életév betöltéséig. Mit tegyen, menjen vagy maradjon?
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló új Kata törvény 2022. szeptember 1-jétől jelentősen megváltoztatta a Kata adóalanyiság feltételeit. Igen sokan kihullottak a rendszerből, s újabban csak sokkal szigorúbb feltételek melltett választható ez a közteherfizetés módszer.
Külföldi vállalkozás az általa foglalkoztatott részére, a kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. Bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.
A Menedzser Praxis Tudás és Válaszközpont tanácsadóihoz és szakértőihez érkező kérdések jelentős része kapcsolódott az őstermelőket érintő átalányadózás témaköréhez. Ezekből válogattunk:
A keresőképtelenség elbírálásánál az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. Előfordulhat, hogy egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a biztosított az egyik munkakörében keresőképtelen, míg a másik munkakörében munkavégzésre alkalmas, és kezelőorvosa a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást csak az egyik munkakörére állítja ki.
A szociális ellátásokról szóló törvény szabályai lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását szociális rászorultság alapján azoknál a személyeknél, akik nem képesek a havi 8400 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.
Sajátosan alakul a külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott helyzete, mivel részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. Nézzük a részleteket!
A minimálbér előző év végén eldöntött jelentős mértékű emelése komoly hatással bír a biztosítottakat terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre, és a foglalkoztatók (kifizetők) által fizetendő szociális hozzájárulás adó fizetésére is, de változnak egyes társadalombiztosítási és szociális pénzellátások összegei is.
A társadalombiztosítási jogszabályok változásait és újdonságait elemző szakmai napjaink minden alkalommal nagy érdeklődés mellett kerülnek megrendezésre. Legutóbbi TB-szakmai napunk apropója a tb-törvény nyugdíjszámításra vonatozó szabályainak változásai, melyek érintik a felszolgálási díjat, a munka-rehabilitációs és fejlesztési foglalkoztatási díjat, továbbá az őstermelők családi gazdaságának új szabályait is. A kérdések azonban ezúttal is jelentősen túlterjeszkedtek a jelzett tárgykörökön.
Köztudott, hogy a munkakönyv 1992-ben megszűnt. Viszont, aki nem dobta el, hanem megőrizte, nyugdíjjogi célokra ma is közokiratként használhatja: egyrészt nyugdíjügyének intézése során, másrészt a nem rég kezdődött nyugdíjjogi adategyeztetési eljárás során.
A tavaszi adócsomag egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért újdonsága, hogy 2022. július 1. napjától a szociális hozzájárulás mértéke 15,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerül (megszűnik) a szakképzési hozzájárulás és egy újfajta kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Mutatjuk a részleteket!
Tekintve, hogy 2020. december 31-éig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így az új évben egyelőre nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. De milyen hatással van ez a gyakorlatra?
Az egészségbiztosítás keretében táppénzre az jogosult, aki a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) időtartama alatt keresőképtelenné válik. A biztosítással járó jogviszony megszűnése után jelenleg már nem állapítanak meg táppénzt, vagyis az ún. „passzív” táppénz megszűnt.
Az új Tbj. júliusi hatályba lépését követően is gyakran merül fel kérdésként, hogy mentesülnek-e a biztosítási kötelezettség alól a szolgálati járandóságban részesülők? Ügyfelünk kérdésére dr. Futó Gábor TB szakértő adott választ.
Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést a szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is.
Jól tudjuk, hogy 2020. július 1-jétől hatályba lép az új társadalombiztosítási törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény. Milyen új szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre 2020. július 1-jétől?
A Tbj. 2019. december 31. napjáig hatályos rendelkezése szerint a biztosítás kiterjedt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra. A rendelkezés 2020. január 1-jével hatályon kívül lett helyezve. Felmerül a kérdés: Hová lettek a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók?
Az év közepéig hatályos szabály szerint azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már nyugdíjban részesülnek, és emellett kereső tevékenységet folytatnak, egy meghatározott keresetösszeg fölött nem kapnak nyugdíjat, annak összege számukra nem folyósítható. Ez a szabály, pontosabban korlátozás szűnik meg az új tb törvény hatályba lépésével, egyben különös jelentőséggel veti fel azt a kérdést, hogy mi számít pontosan nyugdíjnak.
Kérdésként merült fel, hogy jogosult-e nagyszülői gyermekgondozási díjra az a nagymama, aki havi 50.000 forintos tételes adót fizető kata adóalany, és egyben egy kft. tulajdonosaként az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Lássuk a választ!
Az év közepétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény nagy visszhangot kiváltó szakasza szerint, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, TAJ száma érvénytelen lesz. Innentől az egészségügyi szolgáltatás, a visszamenőleges kiegyenlítésig, térítésmentesen nem vehető igénybe. Kiknek kell nagyon figyelni?
Sokszor felmerülő kérdés, hogy az a személy, aki átmenetileg egy külföldi államban folytat keresőtevékenységet, köthet-e megállapodást a magyar társadalombiztosítási törvény keretei között magyar nyugdíj biztosítása céljából. Ugyancsak gyakori probléma, hogy mi a helyzet kiküldetés esetén? A válaszhoz mindenekelőtt a munkavégzés helyét kell ismernünk.
A napjainkban már köztudomású munkaerőhiány enyhítésének egyik „csodafegyvere” lehet a nyugdíjas korú munkavállalók foglalkoztatása. A probléma komolyságát és az eddigi megoldási kísérletek kudarcát ismerve minden apró eredmény nagy jelentőséggel bír. De hogyan segíthet ebben a rögzített öregségi nyugdíj?
A baleset helye szerint illetékes kormányhivatalhoz bejelentést kell tenni a keresőképtelenséget nem okozó munkabalesetekről is. Gyakran felmerülő kérdés, hogy hol található meg és pontosan mit tartalmaz a kérdéssel összefüggő jogszabályi háttér. Szakértőnk mindenre választ ad.
2019. július 10-étől módosult a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Ettől az időponttól létezik a start szociális szövetkezet. Cikkünk ezen új szövetkezeti forma szabályait ismerteti.
A mezőgazdasági őstermelők közül csak az a személy esik biztosítási kötelezettség alá, akinek a nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már eddig megszerzett nyugdíjra jogosító szolgálati ideje együttesen eléri legalább a 20 évet. A jogalkotó tehát nem kényszeríti kötelező járulékfizetéssel biztosításba azt, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig mezőgazdasági őstermelőként már nem képes a nyugdíjjogosultsághoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati időt szerezni.
Gyakori kérdésként merül fel, hogy a minimálbért heti 36 órás vagy 40 órás munkaviszony esetén kell alkalmazni. A törvény szövege alapján a válasz egyértelmű, a bizonytalanságot az okozhatja, hogy más jogszabályok kedvező lehetőségeket kapcsolnak a heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyhoz is.
A magyar munkaerőpiac széles körben ismert legnagyobb kihívása a folyamatos munkaerőhiány. A probléma ráadásul a Ratkó-korszak újabb korosztályainak további nyugdíjba vonulásával csak fokozódni fog. Vissza lehet-e vezetni a nyugdíjasokat a munkaerőpiacra? Lehetséges, hogy a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása a jó megoldás? Egy biztos: a jelzett csoport töredékének megtartása is létfontosságú lehet a magyar gazdaság számára.
Vendéglátóhelyeinken már évek óta lehetőség van arra, hogy a „borravalót” legálisan feltüntessék árlapjaikon és azt a vendég által fizetett számlában elkülönült tételként megjelenítsék. Ezt nevezik egyes uniós tagállamokban szervizdíjnak (TIP), nálunk felszolgálási díjnak, amelyet hangsúlyozottan meg kell különböztetnünk a vendég által „önként” és „zsebbe” adott borravalótól. Mellékelt iratmintánk megtekintése után gyűjtse össze tudástárunkból a vállalkozásához szükséges munkaköri leírás-mintákat!