Egyetemi hallgató mezőgazdasági őstermelői tevékenysége

Kérdés:

A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő személy a Gödöllő székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatója. Kérdésként merült fel, hogy neki az egyetem végzése mellett miért kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, hiszen van egy olyan évfolyamtársa, aki betéti társaság üzletvezető beltagja, s nála kedvező elbírálás alá esik az egyetemi tanulmányok folytatása. 

Válasz:

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint a betéti társaság üzletvezető beltagja társas vállalkozó. 
A Tbj. „értékeli” azt, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Ez ebben az esetben azt eredményezi, hogy a társas vállalkozó ugyan biztosítottnak minősül, de nem fő, hanem mellékfoglalkozásúnak. Ilyen estben, ha a gazdasági társaságtól nem részesül semmilyen juttatásban (személyes közreműködi díjban, ügyvezetői díjazásban), nem terheli társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség (fogalmazhatnánk úgy is, hogy a járuléknak nulla az alapja).
Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. A nyilvántartást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezeti. A Tbj. szerint a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő személy biztosított. Ez alól vannak kivételek.

A mezőgazdasági őstermelőkre a biztosítás kötelezően kiterjed, kivéve
•    az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
•    a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
•    az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állót és a választott tisztségviselőt – biztosítottat.

A felsorolásban nem szerepel a nappali tagozatos egyetemi hallgatói jogviszony, ezért a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben fennáll.
A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot [Tbj. 41. § (1) bekezdés.].

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét*, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj. 41. § (2) bekezdés]. E mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

Természetesen a mezőgazdasági őstermelő negyedéves bevalló és befizető, de a társadalombiztosítási ellátásokhoz havi ellátási alap szükséges.

Az előző adóév éves minimálbére: