Mikor nem jár táppénz járványügy zárlat esetén?

dr. Futó Gábor Dátum Legutoljára frissítve: 2020.10.25

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1355 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az egészségbiztosítás keretében táppénzre az jogosult, aki a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) időtartama alatt keresőképtelenné válik. A biztosítással járó jogviszony megszűnése után jelenleg már nem állapítanak meg táppénzt, vagyis az ún. „passzív” táppénz megszűnt.

A nyugdíjasnak táppénz nem jár.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerint – többek között – keresőképtelen az is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. § (5) bekezdése szerint annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, foglalkoztatástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, hogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben, munkahelyen, álláshelyen átmenetileg sem foglalkoztatható a munkáltató által kiadott igazolással, illetőleg a hatósági elkülönítést, a foglalkoztatástól eltiltást, illetőleg a zárlatot elrendelő határozattal kell bizonyítani.
A 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet azonban 2020. augusztus 13-i hatállyal az Ebtv. végrehajtási rendeletének 41. §-át az alábbi (6) bekezdéssel egészítette ki: 

Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.

Az Ebtv. szabálya azonban egyszerű: táppénz a keresőképtelen személy részére állapítható meg. 

 

Betegszabadság 

Betegszabadság is csak a keresőképtelennek minősülő személy részére jár. A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Addig, amíg a munkaviszonyban álló biztosított a munkajogi betegszabadságot nem meríti ki, táppénzre nem jogosult. E szabályokat alkalmazni kell a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre is.

Az Ebtv. 46. § (2) bekezdése szerint, ha a biztosítottnak külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, az Ebtv. 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Csakhogy a közegészségügyi okból való eltiltás, járványügyi elkülönítés a hivatkozott 44. § g) pontja alatt szerepel! Tehát ebben az esetben a keresőképtelenség első napjától táppénz járna, a betegszabadság tehát nem jöhet szóba. 

Így a tárgyalt esetben betegszabadság sem illeti meg a karanténba zárt személyt. 

 

A járványügyi zárlat szabályai

A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés időtartama alatt a kijelölt területet nem hagyhatja el, másokkal csak a fertőzés megakadályozását biztosító rendszabályok betartásával érintkezhet. Köteles betartani mindazokat az előírásokat és együttműködni azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásában, melyeket az egészségügyi hatóság a járvány megakadályozása érdekében ír elő és tesz meg, továbbá köteles a következő szabályokat betartani:
- A járványügyi megfigyelés időtartama alatt otthonában köteles tartózkodni, azt nem hagyhatja el. Otthonában vendéget nem fogadhat.
- Köteles saját használati tárgyait, háztartási eszközöket (tányér, pohár, evőeszköz stb.), textíliát (ruhanemű, törülköző, ágynemű, konyharuha stb.) használni, azokat otthonában tisztítani és tárolni.
- Szükséges egészségügyi ellátás esetén köteles a kezelőorvossal/ügyeletes orvossal előzetesen egyeztetni.
- Légúti tünetek (láz, köhögés, légszomj) megjelenése esetén köteles azonnal a háziorvost vagy az ügyeletes orvost értesíteni és a tőle kapott utasításoknak megfelelően eljárni.
- Az átadott figyelmeztető feliratot köteles a tartózkodási helyének bejárati ajtaján elhelyezni.

 

Az országos tisztifőorvos ajánlása alapján a hatósági házi karanténra kijelölt személynek a háztartási szemetet dupla zsákba helyezve kell a szemétkukába tenni. Postát, áruszállítót fogadhat, az ajtóban átveheti a küldeményt, mert ezek az esetek nem számítanak szoros kontaktusnak. Ugyanígy átveheti az ajtóban egy hozzátartozójától az ételt is, amit hoztak neki. Az, aki ilyen karanténban van, és az ellátását nem tudja megoldani, az önkormányzattól kérhet segítséget.

Aki járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, bűncselekményt követ el. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-a szerint: 

Aki     
a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
vétség miatt elzárással büntetendő.