Menjek, vagy maradjak? – a nők 40 éve

A kérdsében érintett hölgy már valamivel több, mint 19 éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban, teljes munkaidőben (napi 8 óra). A nyugdíj gondolata csábító számára, mivel úgy tudja, hogy nem kell megszüntetnie a munkaviszonyát, így az ellátás mellett is dolgozhatna, és igen jól jönne a munkabér mellett a jól megérdemelt juttatás is. Annak ellenére is szeretne munkában maradni, hogy a munkahelyi légkör már nem a régi, főnökei is állandóan változnak. A döntés nehéz….

Nem lehetséges mindenben „tuti” tanácsot osztogatni!

Az első fontos feltétel, hogy egy nő rendelkezzen a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerint előírt 40 év jogosultsági idővel. Ilyen jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi teljes nyugdíj azonban ilyen jogcímen csak akkor állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet.

Ilyen keresőtevékenység a munkaviszonyban eltöltött idő is. Ha a 32 ilyen év megvan, akkor ezt lehet kiegészíteni a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idővel.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek. Nem veszik figyelembe a 40 évi jogosultságnál szakképző iskolai tanulóként, szakmunkástanulóként, álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati időt, nem számít be a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem!

Tegyük fel, hogy megvan ez a 40 év jogosultsági idő, ekkortól bármikor nyugdíjat lehet igényelni, még a 65. életév betöltése előtt. Az ilyen személy minden szempontból nyugdíjasnak minősül, jogosult az utazási kedvezmény igénybevételére is.

Az is igaz, hogy ma már a nyugdíjjogosultsághoz nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt (a munkaviszonyt). Munkabér és nyugdíj korlátozás nélkül együtt jár.

Megéri-e nyugdíjba menni? Számoljunk?

Mennyi lenne vajon ez a nyugdíj összegszerűen? Nem könnyű megmondani. Azt javasoljuk, hogy forduljon a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervhez, annak érdekében, hogy végezzenek egy próbaszámítás, mennyi lenne a nyugdíj összege, ha ma nyugdíjba menne. Ez nem egy jogorvoslattal megtámadható határozat, hanem csak egy tájékoztató jellegű irat. Látni fog egy konkrét összeget és ennek tudatában töprenghet tovább, hogy menjen vagy ne menjen. Ebből az iratból az is kiderül tényleg megvan-e a szükséges 40 év, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett 32 év.     
Az is szerepelni fog az iratban, hogy egy bizonyos időpont között például 43 év és 183 nap szolgálati idő szerepel a nyilvántartásukban.

A nyugdíj összege az alapul szolgáló havi nettó átlagkeresettől és a nyugdíjig elért szolgálati idő hosszától függ. Tegyük fel, hogy ez a havi nettó nyugdíjalap 340.000 forint. Ez esetben a Tny. bonyolult szabályai szerint a nyugdíj induló összege a 340.000 forint, az összeg 43 év szolgálati idő számításával (a 183 nap töredékidő figyelmen kívül marad, miután egy év szolgálati időnek 365 nap felel meg) 340.000 forint 86 százaléka az 292.400 forint. Ez lenne az induló nyugdíja, ami a rá következő években az évi nyugdíjemelés mértékével majd gyarapodni fog.
Hangsúlyozzuk, hogy nettó nyugdíjalappal számolnak, ez azért igazságos így, mert a nyugdíj nem adózik.

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1. napjától a nyugdíjazás napjáig elért (kifizetett) keresetekből (jövedelmekből) számítják.

A nyugdíj kiszámítása során:

1.
a) a nyugdíjalapot képező kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként először csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével,
b) majd ezt csökkenteni kell a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével.

2. A nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni. Ezt nevezik valorizációnak.
 
A valorizációs szorzókat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Annak megfelelően, ahogy a KSH adatai szerint a nettó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten az előző évihez képest mennyivel emelkedtek. A valorizációs folyamat során ugyanis az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset egyes években történő változásait figyelembe véve a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják.

Mi lenne, ha a hölgy nem venné igénybe ezt a nyugdíjat, hanem nyugdíj nélkül tovább dolgozna, például 65 éves koráig. Így további nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerezhetne, ami nyugdíjasként már nem lehetséges.

Az ún. nyugdíjskála szerint a nyugdíj összege a nyugdíjalap meghatározott százaléka:

Ha tehát a hölgy még tovább dolgozna 5 évet, akkor az induló nyugdíj már nem 86, hanem 96 százalék, azaz 10 százalékkal több lenne. Bizonyára a nyugdíjalapot képező havi nettó átlagkereset is változna, de ha nem csökken, hanem nőne a fizetése, akkor ezzel is jobban járna.

Nyugdíjigény benyújtása

A próbaszámítás kérelmezése helyett egyébként lenne egy másik jogi lehetőség is (ezt azonban kevésbé ajánljuk).
Be kell nyújtani a nők 40 évére vonatkozó nyugdíjigényt (papíron vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan).
Ilyenkor egy szabályszerű határozatot hoznak, jogorvoslati lehetőséggel. A Tny. szabályai szerint ugyanis az öregségi nyugdíjra vonatkozó igényt a jogorvoslatra előírt határidőn belül (ez 15 nap) vissza lehet vonni. Ha az igényt visszavonjuk nem kapunk nyugdíjat, nem minősülünk nyugdíjasnak. Később majd egy másik időponttól ismét kérhetünk nyugdíjat. Ennek viszont az ügyintézők nem nagyon örülnek, mert az aktát többször is elő kell venniük.
Azt is jó, ha tudjuk: az aktív munkavállalótól – többek között – levonják a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A nyugdíjastól ilyet már nem vonnak (nyugdíjas a 40 év jogosultsági időre tekintettel nyugdíjban részesülő is), csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli.

Mit mond a munka törvénykönyve?

Végezetül figyelmet érdemel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) néhány rendelkezése is.
Az Mt. 66. § (4) bekezdése szerint a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg:
78. § (1) Ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A nyugdíjas személy munkaviszonya viszont indokolás nélkül bármikor felmondással megszüntethető.

Az Mt. 77. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A példa béli esetben a végkielégítésnek a mértéke háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem jár viszont végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Az Mt. alkalmazásában nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül.

Aki a nők 40. évi jogosultsági idejére tekintettel még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat kap (nem azon van a hangsúly, hogy egyébként jogosult lenne rá) az nyugdíjasnak számít. Neki tehát indokolás és végkielégítés nélkül fel lehet mondani!

Soha nem lehet tudni, jön az új főnök, ami a mai időben gyakran „állomány cserével” is szokott járni. Érdemes tehát több aspektusból is végiggondolni a döntést!