A felszolgálói díj és a borravaló – ne tévesszük össze
Olvasási idő:
Vendéglátóhelyeinken már évek óta lehetőség van arra, hogy a „borravalót” legálisan feltüntessék árlapjaikon és azt a vendég által fizetett számlában elkülönült tételként megjelenítsék. Ezt nevezik egyes uniós tagállamokban szervizdíjnak (TIP), nálunk felszolgálási díjnak, amelyet hangsúlyozottan meg kell különböztetnünk a vendég által „önként” és „zsebbe” adott borravalótól. Mellékelt iratmintánk megtekintése után gyűjtse össze tudástárunkból a vállalkozásához szükséges munkaköri leírás-mintákat!
A törvény szerinti felszolgálási díj mértékéről, feltüntetéséről és felszámításának módjáról külön jogszabály rendelkezik, mint ahogy a külön jogszabály mondja ki azt is, hogy a felszolgálási díjat a vendéglátó üzlet tevékenységében közreműködő magánszemélyek között hogyan kell kiosztani. A felszolgálási díj (szervizdíj) lényegében a szolgáltatás keretében nyújtott ételek, italok ellenértékén túl a kiszolgálásért külön felszámított tétel. Külföldi országokban ennek már nagy múltja van, csakhogy ott valami többletszolgáltatás is áll mögötte.
Magyarországon külön jogszabály, a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szabályozza, de nálunk ez nem kötődik valamiféle többletszolgáltatáshoz.
A rendelet szerint a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni. A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – a külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia.
Most tekinstük át, hogyan is "működik" ez a felszolgálói díj az adó- és járulékszabályok szempontjából?
A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) szerint e díj után a foglalkoztató mindössze 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizethet. Tehát ez utóbbi esetben a nyugdíjjárulék fizetése vállalható (abból a célból, hogy azt később bizonyos mértékben beszámítsák a nyugdíjba).
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) 22. § e) – f) pontjai szerint a nyugdíjnál keresetként kell figyelembe venni a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulék megfizetésre került.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében a vendéglátó üzletnek a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről adatot kell szolgáltatnia a 08-as nyomtatványon. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15 százalékos nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.
A Tbj. 24. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztatott a felszolgálási díj, valamint a borravaló után egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot nem fizet.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-tv.) vonatkozó melléklete szerint a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes.
