Jogosult-e gyedre a vállalkozó nagymama?

Előjáróban mindjárt le kell szögeznünk, hogy a gazdasági társasággal fennálló munkaviszonyban a munkaidő nem érheti el a heti 36 órát, mert akkor a másik jogviszonyában a nagyszülő főállásúnak nem minősülő kisadózó lenne, és csak havi 25.000 forintos tételes adó fizetésére lenne kötelezett. Ez fontos abból a szempontból is, hogy a főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, ezért eme jogviszonyára tekintettel nem jogosult semmilyen társadalombiztosítási ellátásra (így gyermekgondozási díjra sem). Egyébként ugyanez a helyzet, ha valaki egy gazdasági társaság tagjaként személyes közreműködése alapján a társadalombiztosítási törvény szerint társas vállalkozónak számítana (nincs főállású kisadózói státusz). A munkaviszony (társas vállalkozói minőség) viszont megalapozhatja a jogosultságot, az alábbiakban tárgyalt kereseti korlátozás figyelembe vétele mellett. 

A nagyszülői gyedet a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/G. §-a vezette be 2020. január 1-jétől.

Eszerint nagyszülői gyermekgondozási díjra a szülőként jogosult személy (alapjogosultnak nevezzük) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családba fogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a biztosított szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
a) a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
b) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottként keresőtevékenységet végez,
c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
e) azon gyermekre tekintettel, aki után ezt az ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

Az alapjogosult halála a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságot nem érinti.

Nem jár viszont gyermekgondozási díj, ha
a) a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
b) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
c) a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
d) az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik.

A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből, az általános, vagyis a szülőre vonatkozó szabályok [42/D. § (1)-(4) és (7)-(10) bekezdés] alapján kell kiszámítani.

A gyermekgondozási díj összege fő szabályként az ún. irányadó időszakban elért naptári napi alap (kereset) 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A 2020. évben a maximális összeg 225.400 forint.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, a gyermek születését követő 168. napig jár.