Tényleg vége az „ingyenes” egészségügyi ellátásnak?

Szinte köztudomásúnak mondható, hogy a 2020. július 1. napjával hatályba lépő társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.), vitatott pontja (szabálya), a 46. § (2) bekezdés. 

A jogszabályhely értelmében, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül. 

Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti.

Ez a szabály sokakban riadalmat kelthetett. De vajon tényleg ilyen nagy a baj? És legfőképp: kiket érinthet érzékenyen a változás?

Akiknek nem kell félniük

A biztosított személyeket foglalkoztatójuk köteles bejelenteni a jogosultsági adatbázisba. Az egészségbiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltató (orvos, gyógyszerész, gyógyászati segédeszköz kiszolgáló, stb.) elektronikusan látja (ellenőrzi), hogy a beteg TAJ száma zölden vagy pirosan villog.
A Kincstár központi szerve az előírt személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását, és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. 
Az illetékes járási hivatal az előírt személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási díjban, és az időskorúak járadékában részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes járási hivatal bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a Szociális törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést
- az egyházi nyugdíjban részesülők esetében az egyházi nyugdíjat folyósító szerv,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén (a nyugdíjasnak minősülő személyek kivételével, mert őket külön bejelentik) az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető,
- a diákok (tanulók), szakképzésben részt vevők és hallgatók esetén a köznevelés információs rendszer, a szakképzés információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője,
- fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv
a jogosultság kezdetét és megszűnését követően azonnal elektronikus úton köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
- jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
- jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek. A szociális szövetkezet fizeti tagja után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A nyugdíjbiztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, valamint a hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. 

A hajléktalan személyekről az alábbi intézmények vezetői bejelentést tesznek az egészségbiztosítási szervnek:
- hajléktalanok otthona,
- hajléktalanok átmeneti szállása,
- hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
- hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
- hajléktalanok nappali melegedője.

Ezeket a személyeket az elektronikus jogosultsági adatbázis automatikusan felismeri, biztonságban vannak. Megjegyzendő, hogy a bejelentés esetleges elmulasztása igen komoly bírságolással jár (bár a hajléktalanokat ellátó szerv vezetője nem bírságolható)!

Akik bajban lehetnek

Bajban lehetnek viszont azok a szociálisan rászorultak, akik nem keresik meg az illetékes járási hivatalt abból a célból, hogy szociális rászorultságukat a Szociális törvény 54. §-a alapján megállapítsák (főleg azért, mert nem is tudnak erről).

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a szerint szociális rászorultság alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére indult eljárásban a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapíthatja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (jelenleg havi 34.200 forint),
b) aki egyedülálló és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (jelenleg havi 42.750 forint) nem haladja meg,
és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultságról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év (!!). 

A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét – tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét –, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát.

A hatósági bizonyítvány a már tárgyalt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet, és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. Ennek alapján nem csak az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv, hanem az egészségügyi szolgáltató (háziorvos, kórház, stb.) is látja a TAJ szám alapján, hogy a betegnek az ellátás igénybevételére érvényes jogcíme van! A hatósági bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási szemle februári számában olvashatják)