Nyugdíjra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulék
Olvasási idő: 5 perc
A biztosított közszolgálati jogviszonya több mint fél éve megszűnt, megfelelő állást még nem talált, fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. De mi lesz a nyugdíjjal? Arra gondolt, hogy a nyugdíjbiztosításra illetékes igazgatási szervvel megállapodást köt nyugdíjra, és akkor nem kell majd fizetnie a külön egészségügy szolgáltatási járulékot. Valóban lehetséges ez?
Ismert, hogy az egészégügyi szolgáltatási járulék (melynek összege 2023-ban havi 9600, napi 320 forint) megfizetése csak az egészségügyi szolgáltatásra (például orvosi ellátás, kórház, rendelő, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) jogosít.
De nézzük előbb a nyugdíjra köthető megállapodást!
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 48. §-a szerint az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
- semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,
- akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
- akinek a biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet (szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás). A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.
Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
A volt közszolga arra gondolt, hogy a nyugdíjjárulékot helyette férje vállalkozása átvállalná és ezt elszámolná a korlátolt felelősségű társaságban, amelynek tulajdonosa.
A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
Érdemes-e a munkahely elvesztése esetén megállapodást kötni a minimálbér után nyugdíjra?
Nem biztos, hogy jól járunk.
Lehet, hogy hosszabb szolgálati időnk lesz, de felhígíthatjuk vele a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset (jövedelem) összegét. Magasabb (akár milliós) összeg esetén e magasabb összeg után kell a 22 százalékos nyugdíjjárulékot megfizetni. És itt van egy nagy bizonytalansági tényező! Fel kell tenni a tükör előtt a kérdést magunknak, hány évig fogunk élni. Ha pár évet csak a nyugdíjazás után, akkor lehet, hogy ez soha meg nem térül. Ám, ha 105 évig „raboljuk” a nyugdíjkasszát, akkor ez jó „befektetés”!
A nyugdíjat 1988. január 1. napja és a nyugdíjazás napja közt elért, járulékalapot képező, a nyugdíj számításánál figyelembe vehető jövedelemből számítják. Ezt nevezzük irányadó időszaknak.
Kérdés az is, hogy az illető mikor talál magának megfelelő új munkahelyet, azaz meddig fizeti a megállapodás szerinti nyugdíjjárulékot. A férj kétségtelenül átvállalhatja a járulékfizetést, de álláspontunk szerint vállalkozásában ezt költségént elszámolni nem tudja, mivel ennek a gazdasági társaság tevékenységéhez semmi köze.
Végezetül megjegyezzük, ha ez a megállapodás megszületik, ez nem eredményezi az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését. A Tbj. 22. § (1) bekezdése a) – v) pont alatt tételesen felsorolja, hogy – a biztosítottakon túl – ki jogosult még egészségügyi szolgáltatásra. Ezek között a nyugdíjra megállapodást kötő személy nem szerepel, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége továbbra is fennáll.
