Bejelentkezés

Ez a tartalom 160 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A szociális hozzájárulási adó csökkentésének részletei

A tavaszi adócsomag egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért újdonsága, hogy 2022. július 1. napjától a szociális hozzájárulás mértéke 15,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerül (megszűnik) a szakképzési hozzájárulás és egy újfajta kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Mutatjuk a részleteket!

Ahogyan arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, Varga Mihály pénzügyminiszter által májusban benyújtott törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. A 2022-es évet érintő változások közül is kiemelkedik a szochó mértékének fél százalékos csökkentése.

A módosítás értelmében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018 évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) II. fejezete az alábbi 17A. §-szal egészül ki: 

17/A. § A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget – a 10–17. § szerinti adókedvezményt követő sorrendben – csökkenti 
a)    az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény(a továbbiakban: Szkt.) 109.  § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott 
- szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve 
- szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege, 
b) – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 
83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg, 
c) hallgatónként a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege. 
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető. 
(3) Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. 

A 10–17. § figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt a szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségre törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.
Ezek:
- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
- a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
- a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény,
- a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény,
- a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény,
- a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény.

A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. 

A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. 

Ezek a rendelkezések 2022. július 1-jétől lépnek hatályba. 

Osztozkodás a szociális hozzájárulásból befolyt összegen

A szociális hozzájárulási adó 2022-ben megfizetett összegének 71,63 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 28,37 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg, és naponta utalja át a jogosult számlájára.

[Forrás: A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló T/16118. számú törvényjavaslat.]

Dr. Futó Gábor (2021-06-24)