Korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas ügyvezetőt választ

Egy gázkazán szereléssel, javításával, karbantartásával foglalkozó (főtevékenység) korlátolt felelősségű társaság kénytelen ügyvezetőt váltani, mert a korábbi kilépett a cégből, üzletrészét átruházta a többi tagra. Az egyik tag, noha személyes közreműködést ízületi problémái miatt már nem végez, munkát nem tud vállalni, az ügyvezetést azonban nyugdíjasként szívesen vállalná, hiszen a céget, annak tevékenységét jól ismeri.

Az ilyenkor leginkább felmerülő kérdések a következők lehetnek: Milyen teendők vannak az ügyvezető váltással kapcsolatban, milyen jogviszonyt kell létesíteni az ügyvezetésre? Kell-e valamilyen díjazást meghatározni, vagy szívességből, ingyenesen is ellátható ez a feladat különös tekintettel arra, hogy az ügyvezető öregségi nyugdíjban részesül.

Lehetőségek és az első teendők

Az ügyvezető személyének megváltozása a társasági szerződés módosítását igényi, amit aztán meg kell küldeni a cégbíróságnak.
A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv (taggyűlés) nem vonhatja el (Ptk. 3.112. §).

Amennyiben munkaviszony jönne létre, azt az Mt. szerint írásba kell foglalni. A munkaszerződést a gazdasági társaság köti ügyvezető tagjával. Munkáltatóként a többi tag, munkavállalóként az ügyvezető írja alá. Az Mt. szerint, ha munkaszerződésben munkaidő nem szerepel, akkor teljes munkaidőt kell vélelmezni. Az ügyvezetés középfokú végzettséget nem igényel, ezért teljes munkaidővel számolva a minimálbér megilleti az ügyvezetőt. A felek írásban az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Ilyenkor a teljes munkaidő és a részmunkaidő arányában kell meghatározni a minimámálbért. (Mt. 44. §, 45. §, 92. §.)

Munkaviszony esetén tehát mindenképpen jár valamilyen díjazás, ami után a 15 százalékos személyi jövedelemadót meg kell fizetni.

Miután a Tbj. szerint a nyugdíjas munkavállaló nem biztosított a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, a gazdasági társaság e munkavállalója után szociális hozzájárulási adót nem fizet.

De miért is kellene a nyugdíjas ügyvezetővel munkaviszonyt létesíteni, amikor a Ptk. ismeri az ingyenes megbízási jogviszonyt is?

A Ptk. 6:280. §-ban találhatók az erre vonatkozó szabályok [Ingyenes megbízási szerződés]. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
A Tbj. szabályi szerint azonban ez a megbízás társas vállalkozói jogviszonynak számít. A Tbj. 4. § 21. pontja értelmében ugyanis társas vállalkozó:
• a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
• a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az előző pont szerint (személyes közreműködés) társas vállalkozónak minősül.
Igen ám, de saját jogú nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató személy, a biztosítás nem terjed ki rá, így ingyenes megbízás esetén járulékfizetési és semmilyen más közteherviselési kötelezettség nem keletkezik.

Jogszabályok

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.)
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.)
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (a továbbiakban: Tbj.)