Nem jött létre megállapodás az idei minimálbérről

dr. Futó Gábor Dátum Legutoljára frissítve: 2021.01.15

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1278 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Tekintve, hogy 2020. december 31-éig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így az új évben egyelőre nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. De milyen hatással van ez a gyakorlatra?

A megállapodás hiányában kialakult helyzettel kapcsolatban külön rendelet is megjelent, mégpedig a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

A Kormány e szerint a következőket rendelte el:

1. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (4) bekezdésétől eltérően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes felülvizsgálata a 2021. évben tovább folytatódik tekintettel arra, hogy a 2020. évben az Mt. 153. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat – az érdekképviseleti szervek megállapodásának hiányában – a naptári évben nem zárult le.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

Ezek szerint 2021. január 1-jétől marad a havi 161.000 forintos minimálbér és a havi 210.600 forintos garantált bérminimum (jelenleg nem tudjuk meddig).

Ezáltal igen izgalmasan alakul a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [a továbbiakban: Tbj.], valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) is meghatározza a minimálbér fogalmát.

A Tbj. hivatkozásai a minimálbérre

  • A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony 

    E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

  • Az egyházi személy

    Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. 

  • Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében

    Ebben a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

  • A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

    A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem. a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér.

  • A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

    A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet

  • Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra

    Nyugdíjra 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni egy tetszőlegesen választott havi összeg, de legalább a minimálbér után. 

    Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. 

    A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A Tbj. fogalom meghatározása

A Tbj. 4. § 14. pontja szerint minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (most havi 161.000 forintos) minimálbért kell érteni.

Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal (összege jelenleg havi 210.600 forint) kell számolni.

Nagyobb jogalkalmazási probléma nem keletkezett, majd attól a hónaptól kell az új összeggel számolni, amikortól a minimálbér (garantált bérminimum) megemelkedik.

Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítási és szociális ellátások is függenek a minimálbértől. Igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen időpontban érvényes minimálbért kell figyelembe venni. Ez az időpont egyes esetekben a naptári év első napján érvényes minimálbér, máskor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény minimálbér hivatkozásai

- Adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

Magyarországon adóztatható része után.

Az a) – e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a) – e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 

  • A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja 

    A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

  • Egyéni és társas vállalkozók 

    A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

  • Az egyházi személy

    Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

  • Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények 

    A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető, például: 

    a) a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,

    b) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,

    c) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,

    d) a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

    összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény fogalom meghatározása

A Szocho tv. értelmező rendelkezése szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [34. § 11. pont].

Ebből viszont lehet jogalkalmazási kalamajka! Csak az egyéni és társas vállalkozó esetében beszél a törvény a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimumról, minden más esetben az év első napján érvényes minimálbérrel kell számolni (ami pedig 2021. január 1-jén ugyanakkora, mint 2020-ban volt).

Lehet, hogy nem ugyanazon minimálbér után kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni? Változatlan marad a szociális hozzájárulási adóból igénybevehető adókedvezmény összege is?

Ez eddig azért nem okozott problémát, mert az utóbbi években a tárgyhó első napján érvényes minimálbér azonos volt a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérrel. Persze már láttunk csodát, de most nehezen tudjuk elképzelni, hogy az új minimálbér visszamenőlegesen lesz érvényes január 1-jével. Figyeljünk tágra nyílt szemekkel!

(Lezárva: 2021. január 13.)