Visszatérnek-e a nyugdíjasok a munkaerőpiacra?
Olvasási idő:
A magyar munkaerőpiac széles körben ismert legnagyobb kihívása a folyamatos munkaerőhiány. A probléma ráadásul a Ratkó-korszak újabb korosztályainak további nyugdíjba vonulásával csak fokozódni fog. Vissza lehet-e vezetni a nyugdíjasokat a munkaerőpiacra? Lehetséges, hogy a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása a jó megoldás? Egy biztos: a jelzett csoport töredékének megtartása is létfontosságú lehet a magyar gazdaság számára.
A mindenki előtt ismert országos munkaerőhiány problémáját a kormány először úgy kívánta orvosolni, hogy 2017 nyarán bevezette a nyugdíjas szövetkezeti rendszert, amely közvetítőként segítette volna az idősek visszafoglalkoztatását kedvezményes adózási lehetőségekkel, járulékmentességgel. Az új nyugdíjas szövetkezeti rendszer azonban nem hozta meg a kívánt eredményt: a nyugdíjasoknak csak egy nagyon kis töredéke tért vissza a munkaerőpiacra.
A 2019. januárjában életbe lépő új változások szerint a munkáltatóknak már nem kell közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel szerződniük. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó saját jogán nyugdíjas munkavállaló után a munkaadó nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, ez a nyugdíjas munkavállaló a társadalombiztosítási szabály szerint nem minősül biztosítottnak, ezért tőle nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le. A nyugdíjas munkavállalót csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Érdemesebb tehát a szövetkezeti forma kikerülésével közvetlenül munkaszerződéssel alkalmazni nyugdíjas személyt.
Úgy tűnik azonban, hogy az új jogszabályi környezet sem indítja be a nyugdíjasok munkavállalási kedvét. A tapasztalatok szerint az, aki már több mint 3 éve nyugdíjba ment, nehezebben tér vissza a munkaerő-piacra. Sikeresebb lehet a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókat visszatartani a munkába nyugdíjuk folyósítása mellett. Ma már az öregségi nyugdíj megállapításának nem feltétele a fennálló munkaviszony előzetes megszüntetése.
A továbbfoglalkoztatás kulcsszava: a saját jogú nyugdíjas
A nyugdíjas foglalkoztatása mindazonáltal nem olyan egyszerű. Egyes munkáltatók szívesen erőltetnék a nyugdíjas foglalkoztatást, azonban ennek során gyakorta hibáznak is.
Saját jogú nyugdíjasnak csak azt lehet tekinteni, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor öregségi teljes vagy résznyugdíjban részesül. Saját jogú nyugdíjas az a nő is, aki a 40 évi jogosultsági idejére tekintettel még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi teljes nyugdíjban részesül.
De a társadalombiztosítási szabályok szerint saját jogán nyugdíjas az is, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Saját jogú nyugdíjas alkalmazása esetén, ha az alkalmazás a nyugdíjazás előtt már fennállott, akkor a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon ki kell jelentenie a dolgozót a biztosításból. Ugyanúgy, mintha normál kilépés lenne, ilyenkor le kell zárni az ún. TB-kiskönyvet, mivel innentől a társadalombiztosítási levonás már nem történik meg, az egészségügyi ellátásra a nyugdíjas státusz miatt lesz jogosult a dolgozó.
Viszont a kijelentés után nem szükséges újra beléptetni a dolgozót, mert a munkaviszonya nem szűnik meg. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a 08-as nyomtatványon kell jelezni. Erre azért van szükség, mert a személyi jövedelemadó levonás miatt az adóhatóságnak tudnia kell a létező munkaviszonyról.
Ha a nyugdíjas újonnan áll munkába, akkor a Munka Törvénykönyve szerint kell beléptetni, szerződést kell vele kötni és tájékoztatni kell a munkakörével járó kötelezvényekről, munkaidő-nyilvántartását pedig vezetni kell. A szabadságot pedig szintén Mt. szerinti hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
Fontos az is, hogy amennyiben a járulék levonás megszűnik, a nyugdíjas dolgozó már nem jogosult táppénzre, ezért illik tájékoztatni a dolgozót, hogy már – az egészségügyi ellátáson kívül – semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.
Többek között baleseti ellátásra sem, amely egyébként üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járna. Balesetveszélyes munkakör vagy egészségre ártalmas munka esetén a munkaadó jó, ha megfontolja, hogy nyugdíjas dolgozójára valamiféle polgári jogi biztosítást köt, megelőzve ezzel az esetleges kártérítési kötelezettségét.
