Megszűnik a nyugdíjasok kereseti korlátja
Olvasási idő:
Az év közepéig hatályos szabály szerint azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már nyugdíjban részesülnek, és emellett kereső tevékenységet folytatnak, egy meghatározott keresetösszeg fölött nem kapnak nyugdíjat, annak összege számukra nem folyósítható. Ez a szabály, pontosabban korlátozás szűnik meg az új tb törvény hatályba lépésével, egyben különös jelentőséggel veti fel azt a kérdést, hogy mi számít pontosan nyugdíjnak.
A szabály pontos szövege szerint (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – a továbbiakban: Tny. – 2020. június 30-áig érvényes 83/B. §-a): ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
A rendelkezéssel érintettek köre azért szűkül a nőkre, mert a nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet.
2019. január 1-jétől az olyan saját jogú nyugdíjas, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, így nyugdíjjárulék fizetésére sem köteles.
Ebben az esetben már az elmúlt évben sem beszélhettünk nyugdíjjárulék alapjáról, ezért a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott nyugdíjasra az éves keretösszeg már nem vonatkozott. Tehát már az elmúlt évben is korlátozás nélkül volt folytatható a Munka Törvénykönyve szerint végzett keresőtevékenység. A Tny. 83/B. §-a azonban 2020. július 1. napjával hatályát veszti, így a nyugdíjtörvényünkből teljesen elveszik a kereseti korlátozás.
Persze, aki 2020. június 30-ig kimeríti az éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosát), az számolhat azzal, hogy 2020. július 1-jétől szüneteltetésre kerül a nyugdíja. Vigyázzunk, hogy ilyen eset ne forduljon elő!
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tny. 83/B. §-át megfelelően alkalmazni kellett arra is, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült. Ez a fajta kereseti korlát azonban 2020. június 30-a után is fennmarad.
Vajon miért? Azért, mert 2020. július 1-jétől a biztosítás nem terjed ki azokra a keresőtevékenységet folytató személyekre (legyen az bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység), akik saját jogú nyugdíjasok. Ezek a személyek ettől az időponttól kezdve járulékfizetésre sem kötelezettek.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék azonban nem nyugdíj. Keresőtevékenység folytatása esetén az ilyen személy járulékot köteles fizetni (2020. július 1-jétől 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot).
Ennek jogszabályi alapja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 2020. július 1-jével hatályba lépő új 11. §-a. Ez pedig így szól:
„Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.”
Kísértetiesen hasonlít az új szabály a Tny. korábbi 83/B. §-ára (megjegyezzük, hogy e 11. § átvette a Tny. korábbi 83/B. §-ának egyéb rendelkezéseit is).
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, illetve a táncművészeti életjáradékra vonatkozó jogszabály módosítása folytán a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-át kell megfelelően alkalmazni az átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesülő személyre is.
Viszont a Tny. 83/C. §-a továbbra is hatályban marad. Eszerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
- közalkalmazotti jogviszonyban,
- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban,
- politikai szolgálati jogviszonyban,
- biztosi jogviszonyban,
- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
- bírói szolgálati viszonyban,
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
- ügyészségi szolgálati viszonyban,
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – az ellátásban részesülő személynek az előírt bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt.
Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az előbbiekben felsorolt jogviszony megszűnését. Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a nyugdíjast az ellátás szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg.
