Hová lettek a szakképző iskolai tanulók?

A biztosítási kötelezettség alá eső szakképző iskolai tanuló „teljes körű” biztosított volt. Ennek megfelelően keresőképtelen betegsége esetén táppénzre, szülése esetén csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, továbbá egészségügyi szolgáltatásra, üzemi baleset esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra szerzett jogosultságot. A képzés időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időként került figyelembevételre.

A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja szerint a járulékalapot képező jövedelem 2019. december 31-ig a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj volt.

A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szktv.). Mindez jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és járulékszabályok is. Erre tekintettel 2020. január 1-jével a Tbj-ben és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Szocho tv.) is hatályukat vesztették a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra és a foglalkoztatójukra vonatkozó rendelkezések. Ez azért történt, mert az új szakképzési rendszer már nem tartalmazza a tanulószerződést, mint foglalkoztatói módot. Fontos azonban tudni, hogy a fennálló (korábban létrejött) tanulószerződések esetében a 2019. december 31-én hatályos személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó- és járulékszabályokat kell változatlanul alkalmazni.

A Tbj. 2020. január 1-jétől nem tartalmazza a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítási kötelezettségére, a biztosítás szünetelésére, a járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó szabályokat. Ennek oka, hogy a szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató már a szakképzési munkaszerződés alapján válik biztosítottá az új rendelkezések alapján, és járulékalapot képező jövedelemnek esetükben a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás minősül. 

Ezzel egyezően a Szocho tv. rendelkezései is módosultak.

A kifizetőnek továbbra is adófizetési kötelezettsége keletkezik a már megkötött tanulószerződések alapján ténylegesen kifizetett díjazás után. Az Szja tv. módosítása pedig érinti a tanulói juttatásokat is, a szakképzés új rendszerében adható juttatások adómentessége is biztosított lesz.

Az új szabályokat tehát először az újonnan elindított képzések vonatkozásában kell majd alkalmazni.
Összegezve: ez azt jelenti, hogy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló társadalombiztosítási státusza nem változik, azaz a tanulószerződésen alapuló biztosítási kötelezettsége továbbra is fennáll, és a járulékfizetési kötelezettségének alapja továbbra is a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazás összege, továbbá a jövedelmet juttató kifizetőt a tanulószerződés alapján kifizetett díjazással összefüggésben továbbra is terheli a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Megjegyezzük továbbá, hogy a tanulót megillető juttatások vonatkozásában az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező majd a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint munkaviszonyban álló személy válik biztosítottá. Járulékalapot képező jövedelem pedig a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás lesz. Azért, mert a szakképzési munkaszerződésre – az Szktv-ben tételesen felsorolt eltérésekkel – a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ilyen eltérés az is, hogy a munkaszerződés alanya lehet 15. életévét betöltő tanuló is.