Több lesz-e nyártól az őstermelők járulékterhe?

dr. Futó Gábor Dátum Legutoljára frissítve: 2020.04.12

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1556 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Jól tudjuk, hogy 2020. július 1-jétől hatályba lép az új társadalombiztosítási törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény. Milyen új szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre 2020. július 1-jétől?

Azon mezőgazdasági őstermelők között, akikre a biztosítás kiterjed, a járulékfizetési kötelezettség szempontjából két csoportot kell felállítanunk:
a)    a tevékenységet kezdő és a tevékenységet kezdőnek már nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelők, akiknek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladta a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt;
b)    a tevékenységet kezdőnek már nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelők, akiknek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem haladta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt.
Ez a bevételi értékhatár 8 millió forint.

A tevékenységet kezdő és az olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladta az a) pont alatt említett határt, a minimálbér alapulvételével
- 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
- 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (amelyből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék)
köteles fizetni.

Az a tevékenységet kezdőnek nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben az e tevékenységéből származó bevétele nem haladta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után köteles 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetni. A bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A havi járulékalap az így számított előző évi őstermelői bevétel 20 százalékának tizenketted része. Ez után azonban mindössze 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. Emellett az egyébként 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot viszont nem. 
Mi a továbbiakban az a) pont alatt szereplő mezőgazdasági őstermelőkkel foglalkozunk, mert járulékfizetésük a minimálbéren alapszik, míg a másik esetben az az előző évben elért bevételhez igazodik (ami egyénenként változó).

A 2019. évben a havi 149.000 forintos minimálbér után kellett fizetni 17 százalékot [10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék (ebben a körben 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni)]. Ennek összege havi 25.330 forint.

A minimálbér azonban a 2020. évtől havi 161.000 forintra emelkedett. Ennek 17 százaléka viszont már 27.370 forint. A járulékteher tehát emelkedett, de pusztán azért, mert a minimálbér 8 százalékkal nőt.

2020. július 1-jétől hatályba lép azonban az új társadalombiztosítási törvény, ez a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.). Ennek egy jelentős újdonsága, hogy a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (amelyen belül 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék) összevonásra kerül, és 2020. július 1-jétől minden biztosított, így a mezőgazdasági őstermelő is egy egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre lesz kötelezett. 1,5 százalék korábban a mezőgazdasági őstermelőknél nem volt.

Őstermelő vállalkozások adózása

Lássuk a mezőgazdasági őstermelőkre 2020. július 1-jétől érvényes új szabályokat!

Új Tbj. 41. §:
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Megjegyezzük, hogy ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Korábban e mérték 20 százalék volt. Ennek tizenketted része a havi járulékalap.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál továbbra is figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Na már most, a 161.000 forintos minimálbérnek a 92 százaléka 148.120 forint. Ez után kell 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez havi 27.402 forint. Ez csak alig több mint a 2020. július előtti havi 27.370 forint.

Meg kell még említenünk azt is, miután a 18,5 százalékos egységes járulékban benne van a korábbi 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék is, többletjuttatásként a jövőben a mezőgazdasági őstermelők is jogosultságot szerezhetnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési ellátásokra

2020. június 30-át követően is lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a fentiekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Ettől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Mind a 2020. július 1-jét megelőző, mind az ezt követő időszakra érvényes szabály, miszerint a mezőgazdasági őstermelő a havi járulékalap figyelembevételével nem köteles a járulékokat megfizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
e) fogvatartott.

Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.