Közhelynek számít, hogy az erős vezetői identitással rendelkező egyének magabiztosak a képességeikben, világos elképzelésük van arról, hogy mit akarnak elérni, és képesek inspirálni, motiválni másokat. Mindez a vezetett csapat, szervezet, vállalat számára erős célorientáltságot, motivációt és inspirációt ad, mellyel a teljesítmény növekszik – de csak abban az esetben, ha a vezető ezt az identitást kész és képes úgy megmutatni, hogy azt a csapat minden tagja megértse és elfogadja.

Cikkünkben tájékoztatni szeretnénk a munkáltatókat arról, hogy 2023 végén bevezetett jogszabályi változások milyen paradigmaváltást hoztak a munkaköri alkalmasság és a munkavédelmi oktatás terén. Tárgyaljuk azokat a fontos lépéseket, amelyeket a vállalatvezetőknek érdemes megfontolniuk ezen változások fényében. A 2024-től hatályos jogszabályok alapvetően befolyásolják a munkavállalók munkaköri alkalmasságára vonatkozó kötelező dokumentumok szükségességét, valamint a munkavédelmi oktatások technikai megvalósíthatóságát.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen szerepet tölt be a munkavédelmi képviselő a vállalati környezetben, és milyen feladatok tartoznak a hatáskörébe. Választ kaphat arra, hogy hogyan segíti a képviselő a munkáltatókat és a munkavállalókat a biztonságos munkakörnyezet fenntartásában.

Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?

Az idei év örvendetes jogszabályváltozása alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi, dokumentációhoz kapcsolódó kötelezettségünk megszűnt.

A távmunkavégzés elterjedésével egyre lényegesebb a munkavállalók megfigyelésének kérdése. A távoli munkavégzés új kihívások elé állítja a munkáltatókat, különösen az adatvédelmi szempontok terén. A cikkünkben arról olvashat, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkavállalók hatékony felügyelete és a személyes adatok védelme között.

A középvezetők gyakran nagyobb kihívással szembesülnek, mint a felső vezetők, mivel legtöbbször szakértői pozícióból lépnek elő. Ez azt jelenti, hogy bár szakmai tudásuk kiváló lehet, a vezetői szerephez szükséges készségek és ismeretek sok esetben hiányoznak. Milyen kihívásokkal szembesülnek a középvezetők, és milyen új készségeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan irányítsák csapataikat és támogassák a vállalat céljait? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak szakértők az online eseményen.

Cikkünkben betekintést nyújtunk a munkavédelmi képviselő kiválasztásának stratégiai jelentőségébe. Szeretnénk bemutatni, hogy ennek a folyamatnak az átlátható és törvényes lebonyolítása mennyire elengedhetetlen a munkáltatók számára, különös tekintettel arra, hogy 2024-től a 20 fő vagy afeletti alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kötelező munkavédelmi képviselőt választaniuk.

2024-től az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is fenntarthatósági kritériumoknak kell megfelelniük a vállalatoknak, amelyek megsértése esetén bírságokra számíthatnak. A tavaly elfogadott ESG-törvény célja, hogy a vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási fenntarthatóság alapján objektíven összehasonlíthatók, átláthatók legyenek.

2024-ben számos határidőt is figyelembe kell vennie annak a több ezer hazai cégnek, mely a NIS2 kibervédelmi irányelv hatálya alá esik. Mire figyeljenek a cégvezetők?