Főoldal Nyíl Kiemelt kategóriák Nyíl Cégvezetés

AJÁNLOTT DOKUMENTUM-MINTÁK A(Z) "Cégvezetés" témakörre

Kölcsön-jelzálogszerződés
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2023.10.24
Letöltés
Egyéni cég alapító okirata
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2023.08.30
*Kiküldetési szabályzat (2023)
Készítette: Szabóné Schmuczer Edit
Utoljára módosítva: 2023.02.16
Letöltés
*Hulladékgazdálkodási szabályzat (2023)
Készítette: dr. Farkas-Csamangó Erika
Utoljára módosítva: 2023.07.25
Letöltés
*Bérszámfejtés adatvédelmi szabályzat (2022)
Készítette: Káté Krisztina
Utoljára módosítva: 2023.07.25
Letöltés
Cafetéria Szabályzat (2022)
Készítette: dr. Veress Júlia
Utoljára módosítva: 2023.10.31
Letöltés
Gépjármű bérleti szerződés (autókölcsönzővel kötött)
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2023.03.08
Távmunka megállapodás egészségügyi válsághelyzet idejére (2021-2022)
Készítette: dr. Orosz Márta
Utoljára módosítva: 2022.10.19
Letöltés
*Egyszemélyes zrt. alapszabálya (2023 augusztus)
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2023.08.24
Letöltés
*Zártkörű részvénytársaság (Zrt.) alapszabálya (2023 augusztus)
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2023.08.24
Letöltés

Cikkek és magyarázatok a(z) "Cégvezetés" témakörre

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-től hatályba lépett módosításcsomagjának egyik közismert, kitüntetett eleme a munkáltató munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségének kibővülése. A tájékoztatási kötelezettség megújult szabályrendszeréből szemezgettünk.
Külföldi vállalkozónk Magyarországra helyezné át székhelyét úgy, hogy a továbbiakban is külföldön (Romániában) folytatja tevékenységét. Melyik ország adózási törvényeit kell alkalmaznia? Nyeresége után melyik országban kell az adót megfizetnie, illetve a dolgozókra (román állampolgárok) melyik ország törvényei vonatkoznak?
A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminim pedig 10 százalékkal növekszik, ami összegszerűen azt jelenti, hogy a havi minimálbér bruttó 266.800 forint, a havi garantált bérminimum pedig 326.000 forint lesz. Az első magasabb összegű kifizetés majd csak 2024 januárjában lesz esedékes, a költségeket tervező munkáltatók viszont minél hamarabb tudni szeretnék, hogy mennyibe fog kerülni ez alapján a foglalkoztatás.
A munkaviszony jogi rendezésével kapcsolatban számtalanszor felmerülnek a munkaköri leírás fontosságának és összeállításának kérdései. Hosszú – azaz minden feladatra kiterjedő –, vagy rövid munkaköri leírást célszerű összeállítani? A munkaköri leírás a munkaszerződés mellékletébe foglalva, vagy a munkaszerződéstől elkülönülten kerüljön átadásra? Az alábbiakban néhány, ilyen jellegű kérdésre próbálunk választ adni.
Kötetlen munkaidőben foglalkoztatott, magasabb vezető beosztású munkavállalónak hogyan rendelhető el készenlét? Járhat-e erre külön díjazás? Egészségügyi szolgálati jogviszonyról van szó, vezetői készenlétet kell biztosítani minden munkanapon jellemzően 16-08 óra között, valamint hétvégén és munkaszüneti napokon 24 órában.
Több kérdés is felmerülhet a készenléti jellegű munkakör kialakításával kapcsolatban. Az elemzett esetben karbantartók számára kell ezt a munkakört létrehozni, akiknek csak akkor kell beavatkozniuk, ha valami probléma adódik. Lehet-e havi munkaidőkeretet alkalmazni, illetve hogyan alakul a bérezés?
A munkáltató által alkalmazott munkaidő nyilvántartás alkalmazható-e úgy, hogy - a beléptető rendszer értékelése szerint - ha a munkavállaló 9 óra 1 percre ér be akkor 9 óra 30 perctől számolja a megkezdett munkaórákat és ha 16 óra 59 perckor lép ki, 16 óra 30-at vesz figyelembe. Természetesen a beléptető rendszer adatai alapján jár a fizetés.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara iránymutatása szerint a hagyományos szakképzési munkaszerződés mellett a tanulóval külön kell kötni „hagyományos” munkaszerződést is. Ez egy valóban hagyományos, általános munkaszerződés, vagy a tanulókra speciális munkaszerződést kell kötnie a vállalkozóknak?
A 2020 óta bizonytalanabbá, a korábbinál sokkal változékonyabbá lett üzleti környezetben ismét fókuszba került a vállalkozások hatékony működése, ezen belül is a költséghatékonyság. Ahhoz, hogy a vállalkozás működését – változatlan színvonal, minőség mellett – a korábbinál lehetőleg alacsonyabb, de mindenképp rugalmasabb költségháttérrel tudjuk fenntartani, fontos segítség a kiszervezés, az outsourcing.
A jogerős ítélet a foglalkoztató szempontjából kötelezettségeket, a volt munkavállaló szempontjából pedig jogosultságot keletkeztethet. Ezek teljesítése, illetve érvényesítése érdekében viszont az ítéletben foglaltakat megfelelően értelmezni kell, ami nem biztos, hogy egyszerű feladat.