Osztalékelőleg fizetése külföldi tulajdonosoknak
Olvasási idő: 7 perc
Egy magyar Kft. két osztrák tulajdonosának időszerű osztalékelőleget fizetni. Az egyik tulajdonos nem Magyarországon él, ő osztrák adóazonosító jellel rendelkezik és osztrák tb-je is van. A másik tulajdonos ugyan osztrák állampolgár, de Magyarországon él, magyar adóazonosító jele van, de osztrák tb-t fizet. Milyen kérdések merülnek fel?
Amennyiben megállapításra kerül az osztalékfizetési korlát, mikor milyen lapon, dokumentumon kell a magyar NAV felé jelenteni erről (a kifizetést megelőzően, a kifizetést követően vagy az osztalékká váláskor)?
Az osztrák adóhatóság felé közvetlenül kell jelenteni vagy megteszi azt a magyar NAV?
Az osztalék előleg az nettó kifizetés, mármint csak a tulajdonosoknak kell kifizetni a megállapított összeget és a tulajdonosok térítik meg a vonatkozó állam részére a szükséges adókat?
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásai alapján a tulajdonos osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Két beszámoló elfogadása között a tulajdonosok osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek. Az egyszemélyes Kft-.nél valóban nem létezik taggyűlés, mivel az alapító okirat szerinti, ügyvezető (alapító) a társaság legfontosabb kérdéseiben egy személyben saját maga határoz.
Ebből következően a taggyűlésre előírt eljárási szabályok nem érvényesülnek. Ugyanakkor a taggyűlés helyett az alapító hozza meg a döntéseket és ennek alapján a határozatot is, viszont kötelező jelleggel egyedüli tagként írásba kell foglalnia a társasággal kapcsolatos döntéseit (pl. beszámoló elfogadása vagy a kérdés szerinti osztalék).
Az osztalékelőleg alapdokumentuma a legutolsó mérleg. Közbenső mérleget akkor kell elkészíteni, ha a tényleges mérleg elkészítése után 6 hónap telt el, egyébként pedig a mérleg is megalapozhatja az osztalékelőleg kifizetését. Esetünkben az osztalékelőleg kifizetésének elszámolása során nem végleges osztalékról van szó, és amennyiben esetlegesen nem fizethető osztalék, akkor a felvett osztalékelőleget vissza kell fizetni. Amennyiben az osztalékelőleg részben vagy egészben nem válik osztalékká, akkor módosítani kell a 08-as bevallást. Amennyiben az osztalékelőleg megegyezik az osztalékkal (éves beszámoló és az osztalék taggyűlés szerinti elfogadásával), akkor ennek Szja kötelezettsége rendezésre került, ebből következően a 08-as bevallást nem kell (nincs mit) módosítani, nincs mit önellenőrizni.
A 2025. adóévben számfejtett osztalékelőleg valójában osztalékként lesz adóköteles.
Ez annyit jelent, hogy a 2024. évi bevallásban csak tájékoztató adatként szerepel az oszatlékelőleg összege, az 56-os sorban. Adójogi értelemben a tényleges rendezés a 2025-ös bevallásban szerepel, azaz 2026-ban.
Az adóügyi illetőség megállapítása
A leírtakhoz igazodóan első lépésként mindkét magánszemély esetében az adóügyi illetőség hivatalos meghatározása szükséges mindkét adóhatóság részéről. Az egyik esetben feltételezhető, hogy a nevezett magánszemély osztrák adóügyi illetőséggel rendelkezik. A másik esetben a magyar adószám alapján alaposan valószínűsíthető, hogy magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik az osztrák állampolgár. Megjegyzendő, hogy mindenkinek csak egy adóügyi illetősége lehet, egy második akkor sem, ha ezért fizetne.
Az osztrák adóügyi illetőség oldalán törvényi oldalról irányadó az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről szóló törvény) melynek 41. § a következőképpen rendelkezik.
41. § [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]
(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve – ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi – a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,
a) akinek – a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján – az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,
A hivatkozott jogszabályhely értelmében tehát bejelentési kötelezettség létezik a kérdés szerinti osztrák illetőségű magánszemély esetében a 25T104-es nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz történő érkeztetéssel.
Az osztrák adóügyi illetőség igazolása esetén az adózónak be kell csatolnia az A1-es nyomtatványt, amelyet az osztrák adóhatóságtól vált ki. Mivel Magyarországon nem lesz biztosított és jövedelemmel sem rendelkezik, ezért nincs magyar taj szám kiváltási kötelezettsége sem.
Osztalék tekintetében irányadó az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 2. § (4)-(5) bekezdései, melynek értelmében esetünkben az osztrák illetőségű magánszemély adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye, vagy a nemzetközi szerződés alapján állapítható meg. Mivel a jövedelemszerzés helye Magyarország lesz, ezért irányadó a 1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény. Az egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az Szja törvény, ezért ezt az egyezményt kell alkalmazni.
Az osztalékra vonatkozó adókötelezettséget az egyezmény 10. cikkelye szerint kell rendezni.
Mivel a magyar vállalkozás az osztrák adóügyi illetőséggel bíró magánszemélynek osztalékot fizet ki, ebből következően az osztalékjövedelmet főszabály szerint Ausztria, mint az illetőség szerinti országnak lesz jogosultsága az adóztatásra. A nevezett osztalékfizetés korlátozott mértékben Magyarországon is adóztatható lesz, de csak 10%-os mértékben, az Szja törvény 7. számú mellékletéhez igazodóan. A levont adóról bevallási és befizetési kötelezettsége is keletkezik a kifizetőnek, melyet a szokásos módon a következő hónap 12-ig kell teljesítenie, a 08-as bevallás kitöltésével és érkeztetésével. A levont adót a vállalkozásnak a 08-as bevallás 08A-01-01 lap 8. sorában kell szerepeltetnie, a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek között.
Ezen felül a kifizetőnek igazolás kiállítási kötelezettsége is keletkezik a magánszemély felé. Adatszolgáltatást illetően a társaságnak K79 számú nyomtatványt kell kitöltenie és az adóhatósághoz érkeztetnie.
Magyar adóügyi illetőség oldalán irányadó a következő:
Szja levonása terheli az osztalékelőleget, viszont szochot nem kell levonni. Az osztalék végleges rendezésekor, tényleges kifizetésekor a magánszemélynek 13 százalék szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ (Szja oldalon a minimálbér 24 szerese) eléréséig, bevallási és befizetési kötelezettséggel, amennyiben az szocho fizetési kötelezettség megállapításra kerül. A magánszemélynek írásban nyilatkoznia kell abban, esetben, ha nem fizetne szochót arra való tekintettel, hogy az összes Szja-t érintő bevételei az adóévben meghaladnák a már említett minimálbér 24 szeresét. Tehát a magánszemély oldalán valamennyi olyan bevétel figyelembe vehető, amely esetekben szja levonására kerül sor (pl. megbízási jogviszony, árfolyamnyereség, egyéb bevétel, bérbeadás stb.) Az osztalékot illető levonásokról a kifizetőnek igazolást kell kiállítania a magánszemély felé.
A 2025. adóévet illetően az osztalékelőleggel kapcsolatban csak tájékoztatási kötelezettsége van a magánszemélynek (Szja) és a kifizetőnek (Tao).
Az Szja bevallást illetően tájékoztató adatként az 56. sor az irányadó:
„A 2025-ban felvett osztalékelőleg Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő összeget tüntesse fel. Csak a 2025-ban felvett, és még 2026-ban osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel! A levont és az Ön által megfizetett 15 százalékos adót az „a” oszlopban lévő mezőbe kell beírnia.
Tao oldalról:
A társasági adóbevallás 2429-es 40. sor a oszlopába kell feltüntetni a kifizetett osztalékelőleg összegét, tájékoztató adatként.
