Hibaforrások a munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése során
Lejátszási idő: 00:11:49
A munkáltatók gyakran szembesülnek bizonytalan jogi helyzetekkel, amikor a megszüntetés közlésének körülményei vagy a dokumentum tartalma nem felel meg maradéktalanul a jogszabályi követelményeknek. A tipikus hibák döntően formai természetűek, mégis komoly jogkövetkezményeket vonhatnak maguk után.


A munkaviszony megszüntetése során visszatérő gyakorlati problémák akár egyetlen hibás mondaton vagy formai hiányosságon múlhatnak. Gyakran merül fel kérdésként, hogy a közös megegyezés érvényesnek tekinthető-e, ha a kezdeményezés a munkáltatótól származik, hogyan kell eljárni, ha a felmondás keresőképtelenség idejére esik, vagy megfelelő-e a közlés e-mailben. Ezekre a helyzetekre konkrét példák és jogértelmezések is elhangzottak az előadás végén – ezekből emelünk ki néhányat.
Közös megegyezés vagy felmondás?
Ha a közös megegyezést valójában a munkáltató kezdeményezi, de ez nem tükröződik a dokumentumban, az jogvita alapja lehet. Előadónk rávilágított: a formai elnevezés önmagában nem döntő, a körülmények vizsgálata a meghatározó.
Közös megegyezésnek minősül-e, ha a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?
Előfordul, hogy a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezi, de munkáltatói oldalról nem születik világos, írásbeli válasz. Előadónk hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben nem beszélhetünk automatikusan közös megegyezésről, mivel a munkáltatói akaratnyilatkozat hiánya megkérdőjelezheti a megállapodás létrejöttét.
Érvényes-e a felmondás, ha a munkavállaló keresőképtelenné válik a közlést követően?
Visszatérő kérdés, hogy hogyan hat a felmondás érvényességére, ha a munkavállaló a közlést követően keresőképtelenné válik. Előadónk egyértelművé tette: a felmondás jogszerűségét a közlés időpontjában fennálló körülmények alapján kell megítélni. A keresőképtelenség a felmondási tilalmat nem utólagosan idézi elő.
Mikor tekinthető arányosnak a felajánlott munkakör minőségi csere esetén?
Amennyiben a munkáltató egészségi alkalmatlanság vagy munkakör megszűnése miatt új munkakört ajánl fel, a felajánlásnak arányosnak és ésszerűen elfogadhatónak kell lennie. Dr. Dudás Katalin hangsúlyozta: a lényegesen alacsonyabb presztízsű, képzettséget nem igénylő vagy az eddigi tapasztalattól teljesen idegen munkakör nem tekinthető jogszerű minőségi cserének.
Jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört?
Ha a munkáltató olyan munkakört ajánl fel, amely nem felel meg a minőségi csere követelményeinek, a munkavállaló elutasítása nem érinti a végkielégítésre való jogosultságát. Előadónk kiemelte, a felajánlás csak akkor mentesíti a munkáltatót, ha az a korábbi munkakörhöz képest érdemben összehasonlítható, és figyelembe veszi a munkavállaló képzettségét, gyakorlatát és a munkakör jellemzőit.
Szükséges-e külön nyilatkozat a határozott idejű munkaviszony megszűnéséről?
A határozott idő lejártával a munkaviszony automatikusan megszűnik, de munkajogászunk felhívta a figyelmet arra, hogy írásbeli tájékoztatás hiányában a munkavállaló számára akár hat hónapig is nyitva maradhat a keresetindítás lehetősége.
Érvényes lehet-e a próbaidő alatti megszüntetés e-mailben?
Dr. Dudás Katalin megerősítette, hogy próbaidő alatt a munkaviszony írásban, indokolás nélkül megszüntethető, és az Mt. nem zárja ki az elektronikus úton történő közlést sem.
Visszavonhatja-e a munkavállaló a felmondását?
A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat főszabály szerint egyoldalúan nem vonható vissza. Előadónk hangsúlyozta, hogy a visszavonás csak akkor érvényes, ha ahhoz a másik fél kifejezetten hozzájárul.
Megszűnik-e a versenytilalom vagy a tanulmányi szerződés közös megegyezés esetén?
Az előadáson elhangzott, hogy a közös megegyezés önmagában nem szünteti meg a versenytilalmi megállapodást vagy a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket. Ezek érvényben maradnak, hacsak a felek kifejezetten másként nem rendelkeznek a megszüntető megállapodásban.
Milyen bizonyítékoknak van jelentősége egy munkaügyi perben?
A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perekben, különösen felmondás esetén a bizonyítás jellemzően a munkáltatót terheli. Dr. Dudás Katalin szerint az írásbeli dokumentumok mellett a belső levelezés, tanúvallomások és egyes esetekben a hangfelvétel is értékelhető bizonyítéknak minősülhet.