Vass Enikő

Vass Enikő

IT-szakújságíró


Kommunikációs szakember, IT-szakújságíró, a Menedzser Praxis állandó szakértője.

 

Rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Széles tematikust kört átfogó publikációi elsősorban a munkahelyi digitalizáció, digitális adatvédelem témaköreit érintik, de magukban foglalják a munkahelyi kapcsolatrendszerek, szervezeti pszichológia kérdésköreit is.

 

Írásaiban, cikkeiben kiemelt figyelemmel és terjedelemben szemlézi a munkahelyi pszichológia dinamikusan fejlődő módszertanának aktuális trendjeit is.

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

2024-ben számos határidőt is figyelembe kell vennie annak a több ezer hazai cégnek, mely a NIS2 kibervédelmi irányelv hatálya alá esik. Mire figyeljenek a cégvezetők?
Növekednek 2024-ben a B2B szektorban informatikára és távközlésre költött összegek – derült ki a McKinsey felméréséből. Az B2B üzleti vásárlók a termék jellemzőit, integrálhatóságát és az első osztályú kiberbiztonság meglétét vizsgálják döntéshozatalkor. A kutatás szerint a távközlési vállalatok lehetnek az idei év vesztesei.
Az MI, vagyis a generatív mesterséges intelligencia a 2023-as év slágertémája volt, de a vállalatok alig ötödének működésében játszott csak szerepet. Míg a vállalati adaptáció aránya egyelőre alacsony, a várakozások már a közeljövőre nézve is elég magasak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepével kapcsolatban.
A vállalatok digitális átalakulása sohasem volt időszerűbb kérdés, mint most. Összeállításukban megmutatjuk, milyen buktatókra figyeljünk oda, és milyen készségeket erősítsünk az új évben is a sikerhez.
A ChatGPT már most is igen rendkívül népszerű, alkalmazása azonban csak a kezdet. A generatív mesterséges intelligencia vállalati felhasználása sokkal szerteágazóbb, mint gondolnánk.
A legtöbb vállalat nyert a digitális transzformációval, de az új, feltörekvő technológiák bevezetésével a többség kivár. Az ügyfélélmény javítása viszi előre a digitális projekteket, de a metaverzummal kapcsolatos fejlesztésekhez még idő kell. A vállalatok már nem tartanak a kiberkockázatoktól, viszont félnek az energiaválságtól és az inflációtól.
A blockchain, vagyis a megosztott főkönyvi megoldások a stratégiai célok megvalósításában nyújtanak komoly segítséget a vállalatoknak. A blokklánc vagy blockchain technológia a kriptovaluták és az újonnan ismertebbé váló NFT-k elsősorban a telekommunikáció, média és szórakoztatás, valamint a termelés és kereskedelem területein adhatnak új impulzusokat.
Bár a kormányzati kommunikáció szintjén kiemelt figyelmet kapott a mezőgazdaság és a hatékonyságot segítő digitális eszközök, a pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiánya miatt a gazdák csak álmodni mernek az ágazatot segítő digitális megoldásokról. Pedig ezek a technológiák nemcsak növelik a profitot, hanem a környezetet is kímélik.
Az IT természetéből fakadóan a vállalati innováció serkentője, ezzel is hozzájárulva az üzleti eredményekhez. A technológia valós értéke azonban akkor mutatkozik meg, mikor új üzleti lehetőségeket teremt, netán innovatív módon átalakítja az üzleti folyamatokat. A sikerhez az IT-nak részletekben ismernie kell az üzleti területek működését, és fordítva, az üzletnek az IT feladatait.
A metaverzumot megteremtő technológiák évek óta velünk vannak, az igazi metaverzumra azonban még várnunk kell. A szakértők 2030-ra teszik ennek megjelenését, ahol mindent átható, igazi metaverzum élményben lehet részük az embereknek. Jelenleg még a kezdeteknél, a web 3.0-ás app alapú metaverzumnál tartunk.
A GDPR mellett talán nem kapott elég figyelmet, de egy másik adatvédelmi rendelet is született NIS néven, amely sajnos nem érte el a kívánt hatást. A második változat, az NIS2 tovább erősítené a kiberbiztonságot, jóval több szektorban tevékenykedő nagyvállalatra lesz érvényes, emellett hatással lesz a kkv-kra is.
Egy elemzés szerint a digitális átalakulás korszaka után a digital first, a digitális üzleti korszak érkezik el 2023-tól. Azért ettől az évtől, mert a szakemberek becslése szerint a jövő év fordulópontot jelent: a vállalatok több pénzt költenek IT-technológiára, mint más területekre a szervezeten belül.
Egyelőre csak javaslat formájában létezik az EU Data Act nevű kerettörvénye, de már most látszik, hogy jelentősen átformálhatja az erőviszonyokat az adatmegosztás terén. A szabályzat a kormányzat-vállalatok, vállalat-vállalatok viszonyban teremtené meg az adatok szabad áramlását.
A vállalati adatok soha nem voltak értékesebbek és érzékenyebbek, mint napjainkban. A fejlesztési ciklusok felgyorsultak, app-ok szolgálják ki az ügyfeleket és a kollégákat is, okos eszközök számtalan változatát használjuk mindennapi munkánk során. A járványhelyzet által előidézett hibrid munkavégzés megnövelte a támadási felületeket, és egy kevésbé biztonságos otthoni környezetbe tette át a vállalati adatokat. Mit tehetünk az IT biztonság fontosságának tudatosításáért?
Az adatvédelmi hatóságok szerint az egykapus ügyintézés jelenti a legnagyobb problémát a GDPR alkalmazásában. Itthon a vállalatok ugyan egyre jobban törekednek az adatvédelmi szabályok betartására és személyes adatok védelmére, de ez a védelem továbbra sem teljes körű és elégséges.
A szakértők szerint megöli a kreatív gondolkodást a hosszú munkahét: a tudásalapú gazdaságban inkább a magasabb produktivitású, de rövidebb, négy napos munkahétre lenne szükség. A négy napos munkahét bevezetése akkor lesz sikeres, ha meghatározzuk, mit szeretnénk elérni a rövidebb munkahéttel és bevonjuk a kollégákat is.
A hazai építőipari vállalatok közül inkább a nagyobbak élnek a digitalizáció adta hatékonyságnövelő lehetőségekkel, a kisebb cégeknél ugyanakkor a pénz mellett a felkészültség hiánya is akadályozza terjedésüket. Pedig az építőipar digitális fejlődése jelentősen növelné a vállalatok hatékonyságát és innovációs képességeit.
Az adatvédelmi hatóságok szerint az egykapus ügyintézés jelenti a legnagyobb problémát a GDPR alkalmazásában. Itthon a vállalatok törekednek a személyes adatok védelmére, de ez a védelem nem tejes körű. Magyarországon az elmúlt három évben számos adatvédelmi precedens született, a jövőben pedig a bírságok fokozatos emelkedésére számíthatunk.
A vállalati zsarolóvírus célzott és kitartó támadás végeredményeként fertőzi meg a vállalati hálózatot, legyen az egy adatintenzív kisvállalat, közepes cég vagy nagy, multinacionális szervezet. A vállalati zsarolóvírust többféle támadási technika segítségével juttatják be a szervezet hálózatába, ahol a maximális hatás elérése érdekében a támadók gyakran türelmesen kivárnak.
Könnyen hihetnénk, hogy a munkába járás nélküli munkahelyi megbeszélések kényelmesebbé teszik a munkavégzést. A valóság mégis az, hogy a videókonferenciák a személyes találkozóknál is fárasztóbbak. Megnő a kognitív terhelés, szinte az egész napot egy tükörbe nézve töltjük, és az is zavaró, hogy lényegében egymás szemébe bámulunk közelről. A hibrid irodában sokáig velünk maradó videokonferencia-hívásokra érdemes a jövőben tudatosan felkészülni.
A kutatások szerint egy zsarolóvírusos támadás átlagosan 214 millió forintos kárt okoz, ha vissza is vásároljuk adatainkat, ennek akár a dupláját is. Pedig számtalan lehetősége van a védekezésnek. Nemcsak IT-biztonsági megoldással, hanem a vállalati felhasználók tudatosságának növelésével, rendszereink frissen tartásával és rendszeres biztonsági mentések készítésével is védekezhetünk a zsarolóvírusokkal szemben.
A koronavírus-járvány tömegeket kényszerített ideiglenesen vagy véglegesen otthoni munkára. Az irodai dolgozók kipróbálhatták az otthoni munkavégzés jótékony hatásait, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kialakítsunk egy olyan, biztonságos home office környezetet, ahol az ideiglenes távmunka-megoldások véglegessé és legfőképp megbízhatóvá válhatnak.