Ez a tartalom 232 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Ahogy az iparosodás kezdetén még ördögtől való ötletnek tűnhetett az öt napos munkahét, és minden észszerű kapitalista cégtulajdonos foggal-körömmel harcolt ellene, úgy ma sokan a 4 napos munkahét ötletét tartják túlzottnak és furának. Pedig rengeteg tanulmány bizonyítja a négy napos munkahét előnyeit. Például Izlandon 2015 és 2019 között kutatták a négy napos munkahét hatásait. Az eredmények szerint hasonló fizetés mellett a produktivitás növekedett, miközben sokkal kevesebben panaszkodtak kiégésre.
A hosszú munkaórák egyik elismert problémája az, hogy megöli a kreatív gondolkodást, nem ad helyet és időt az új ötletekhez. A négy napos munkahét támogatói gyakran érvként hozzák fel, hogy tudásalapú gazdaságra váltottunk, de a munkaórák és a munkával kapcsolatos szokások a korábbi ipari társadalom maradványai. A tudásalapú gazdaságban a munka nem áll meg a munkaóra végén, az „ötletelés” akár vezetés vagy éppen tusolás közben is folytatódhat – ha van rá elég energiája az embernek.
Ha rövidebb lenne a munkahét, akkor több idő jutna gondolkodni, elmélkedni, elmélyedni, lehetőségük adódna a tudásmunkásoknak, hogy rejtett összefüggéseket vegyenek észre, meglássák az értékes ötleteket.
Az automatizáció is a négy napos munkahét felé hajtja az emberiséget. Becslések szerint jövő évben a munkák 17 százalékát automatizált eljárások fogják végezni, az állások negyedét robotok veszik át. Az automatizáció termelte többletjavakat például úgy lehetne szétosztani az emberek között, hogy négy napot dolgoznak csupán.
Ha vállalatunknál be szeretnénk vezetni a négy napos munkahetet, akkor előtte egyeztessünk az alkalmazottakkal.
Sokan megijednek a lehetőségtől, mert nem látják, hogyan lehet négy napba belesűríteni öt nap munkáját.
Erre vannak trükkök: a megbeszélések időtartamát maximalizáljuk fél órára. A felesleges közösségi médiázást is ki lehet iktatni, ahogy a személyes jellegű hívásokat, elintéznivalókat is át lehet tenni az extra szabadnapra. Persze, mindezt közösen az alkalmazottakkal kell megbeszélni, hogy ne éljék meg kényszerként. Ha valakinek nem komfortos a négy napos munkahét, annak adjuk meg a lehetőséget, hogy pénteken is dolgozhasson, mondjuk home office-ban.
A konkrét tennivalók előtt pontosan határozzuk meg, mit szeretnénk elérni a négy napos munkahét bevezetésével. Növelni szeretnénk a kollégák teljesítményét, a vállalat megtartó erejét, a bevételt, csökkenteni kívánjuk a hiányzások számát, minőségi munkatársakat szeretnénk megszerezni, motiválni szeretnénk kollégáinkat, jobb munka-magánélet egyensúlyt szeretnénk biztosítani, vagy a minőségi munkahelyi kultúra megteremtése a fő vágyunk? Ha mindezeket megfogalmazzuk, akkor a sikert, a mérföldköveket is könnyedén tudjuk követni.
A sikerhez a gondolkodásmódon is változtatni kell.
A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek az objektív, könnyen mérhető sikerkulcsokra összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják az olyan minőségi tényezőket, mint produktivitás vagy well-being. Vagyis sok vállalat alkalmazottai többségét elérhetősége és a válaszideje alapján minősíti, még akkor is, ha ezek az értékek nincsenek arányban az adott kolléga tényleges értékteremtésével.
Ezért ahhoz, hogy a négy napos munkahét bevezetése sikeres legyen, a vezetők a produktivitásra kell helyezzék a hangsúlyt, meg kell értsék, hogy nem a ledolgozott órák száma a fontos. Saját példákkal nyugtathatjuk meg a kollégákat, hogy valóban kell a magánélet-munka egyensúlyára vigyázni.
A vezetőnek fel kell karolnia az új kezdeményezéssel járó bizonytalanságot is. A bevezetések során az első tipikus hiba az, amikor a menedzserek megpróbálnak meghatározni minden előre látható problémát, és nyilván megoldást dolgozni ki ezekre, ezzel is csökkentve a kockázatokat. A tervezés valóban fontos, ám el kell fogadni, hogy minden problémát nem tudunk előre jelezni. Próbáljuk ki élesben, a hibák hamar jelentkeznek.
A témák egy részét már tárgyaltuk, de azért itt is összefoglaljuk, hogy a négy napos munkahét bevezetése előtt milyen kérdéseket válaszoljanak meg az alkalmazottak:
A vezetők ezeket a kérdéseket kell, hogy átgondolják:
A pilot program során a következő kérdések születnek:
(Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó decemberi számában olvashatják)