Négy napos munkahét: A tudásalapú gazdaságnak rövidebb munkahét kell

Ahogy az iparosodás kezdetén még ördögtől való ötletnek tűnhetett az öt napos munkahét, és minden észszerű kapitalista cégtulajdonos foggal-körömmel harcolt ellene, úgy ma sokan a 4 napos munkahét ötletét tartják túlzottnak és furának. Pedig rengeteg tanulmány bizonyítja a négy napos munkahét előnyeit. Például Izlandon 2015 és 2019 között kutatták a négy napos munkahét hatásait. Az eredmények szerint hasonló fizetés mellett a produktivitás növekedett, miközben sokkal kevesebben panaszkodtak kiégésre.

Megöli a kreatív gondolkodást

A hosszú munkaórák egyik elismert problémája az, hogy megöli a kreatív gondolkodást, nem ad helyet és időt az új ötletekhez. A négy napos munkahét támogatói gyakran érvként hozzák fel, hogy tudásalapú gazdaságra váltottunk, de a munkaórák és a munkával kapcsolatos szokások a korábbi ipari társadalom maradványai. A tudásalapú gazdaságban a munka nem áll meg a munkaóra végén, az „ötletelés” akár vezetés vagy éppen tusolás közben is folytatódhat – ha van rá elég energiája az embernek. 

Ha rövidebb lenne a munkahét, akkor több idő jutna gondolkodni, elmélkedni, elmélyedni, lehetőségük adódna a tudásmunkásoknak, hogy rejtett összefüggéseket vegyenek észre, meglássák az értékes ötleteket.

Az automatizáció is a négy napos munkahét felé hajtja az emberiséget. Becslések szerint jövő évben a munkák 17 százalékát automatizált eljárások fogják végezni, az állások negyedét robotok veszik át. Az automatizáció termelte többletjavakat például úgy lehetne szétosztani az emberek között, hogy négy napot dolgoznak csupán.

A négy napos munkahét bevezetésének első lépései

Ha vállalatunknál be szeretnénk vezetni a négy napos munkahetet, akkor előtte egyeztessünk az alkalmazottakkal. 

Sokan megijednek a lehetőségtől, mert nem látják, hogyan lehet négy napba belesűríteni öt nap munkáját. 

Erre vannak trükkök: a megbeszélések időtartamát maximalizáljuk fél órára. A felesleges közösségi médiázást is ki lehet iktatni, ahogy a személyes jellegű hívásokat, elintéznivalókat is át lehet tenni az extra szabadnapra. Persze, mindezt közösen az alkalmazottakkal kell megbeszélni, hogy ne éljék meg kényszerként. Ha valakinek nem komfortos a négy napos munkahét, annak adjuk meg a lehetőséget, hogy pénteken is dolgozhasson, mondjuk home office-ban.

Határozzuk meg a célokat!

A konkrét tennivalók előtt pontosan határozzuk meg, mit szeretnénk elérni a négy napos munkahét bevezetésével. Növelni szeretnénk a kollégák teljesítményét, a vállalat megtartó erejét, a bevételt, csökkenteni kívánjuk a hiányzások számát, minőségi munkatársakat szeretnénk megszerezni, motiválni szeretnénk kollégáinkat, jobb munka-magánélet egyensúlyt szeretnénk biztosítani, vagy a minőségi munkahelyi kultúra megteremtése a fő vágyunk? Ha mindezeket megfogalmazzuk, akkor a sikert, a mérföldköveket is könnyedén tudjuk követni.

A sikerhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. 

A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek az objektív, könnyen mérhető sikerkulcsokra összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják az olyan minőségi tényezőket, mint produktivitás vagy well-being. Vagyis sok vállalat alkalmazottai többségét elérhetősége és a válaszideje alapján minősíti, még akkor is, ha ezek az értékek nincsenek arányban az adott kolléga tényleges értékteremtésével.
Ezért ahhoz, hogy a négy napos munkahét bevezetése sikeres legyen, a vezetők a produktivitásra kell helyezzék a hangsúlyt, meg kell értsék, hogy nem a ledolgozott órák száma a fontos. Saját példákkal nyugtathatjuk meg a kollégákat, hogy valóban kell a magánélet-munka egyensúlyára vigyázni. 
A vezetőnek fel kell karolnia az új kezdeményezéssel járó bizonytalanságot is. A bevezetések során az első tipikus hiba az, amikor a menedzserek megpróbálnak meghatározni minden előre látható problémát, és nyilván megoldást dolgozni ki ezekre, ezzel is csökkentve a kockázatokat. A tervezés valóban fontos, ám el kell fogadni, hogy minden problémát nem tudunk előre jelezni. Próbáljuk ki élesben, a hibák hamar jelentkeznek.

Ezeket a kérdéseket tegyük fel a négynapos munkahéttel kapcsolatban

A témák egy részét már tárgyaltuk, de azért itt is összefoglaljuk, hogy a négy napos munkahét bevezetése előtt milyen kérdéseket válaszoljanak meg az alkalmazottak:

• Négy napon keresztül napi nyolc órát dolgozzunk vagy kevesebb munkaórában dolgozzunk heti öt napon át?
• Melyik nap legyen az extra szabadnap? A logikus választás a hétfő vagy a péntek lehet.
• Hogyan kerüljük el, hogy a változás negatívan befolyásolja ügyfeleinket, partnereinket? Tartsunk esetleg az extra szabadnapon ügyeleti napot, amikor egy kolléga dolgozik csupán?
• Milyen lépésekkel és intézkedésekkel tudjuk növelni produktivitásunkat?

A vezetők ezeket a kérdéseket kell, hogy átgondolják:

• A szervezet hogyan fogja mérni a produktivitást?
• Mire lesz szükségük a kollégáknak, hogy a kezdeményezést sikerre vigyék?
• Mennyi ideig próbáljuk ki a négy napos munkahetet?
• Vannak az új munkaszervezési formának jogi kérdései, amiről tudnunk kellene?

A pilot program során a következő kérdések születnek:

• Milyen határokat állítsak fel magam és csapatom számára?
• Milyen támogatásra van szükségem a vezetőségtől, hogy a csökkentett munkahét valósággá váljon?
• A pénteki közös pizzaebédhez hasonló csapattevékenységekkel mi fog történni?

(Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó decemberi számában olvashatják)