Így segíti a vállalatokat a generatív mesterséges intelligencia

Vass Enikő Dátum Legutoljára frissítve: 2023.07.25

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 223 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A ChatGPT már most is igen rendkívül népszerű, alkalmazása azonban csak a kezdet. A generatív mesterséges intelligencia vállalati felhasználása sokkal szerteágazóbb, mint gondolnánk.

Mi is a generatív MI?

Generatív MI alatt a mesterséges intelligencia megoldások egy olyan részhalmazát értjük, mely új tartalmat képes generálni, legyen az szöveg, kép, zene vagy videó. Ezzel ellentétben a mesterséges intelligencia megoldások másik része azért készült, hogy mintákat ismerjen fel, meglévő adatokon alapuló elemzéseket végezzen.
A generatív MI-nek rengeteg adatra van szüksége ahhoz, hogy olyan új tartalmat generáljon, mely stílusban és tartalomban is megfelelő. Ehhez olyan technológiákat használ, mint a mély tanulás (deep learning), neurális hálózatok és a megerősített tanulás (amikor a mesterséges intelligencia saját próbálkozásaiból tanul, a jó eredményeket pedig az emberi intelligencia erősíti meg). Ahhoz, hogy a generatív MI igazából okos legyen, rengeteg adatra, számos információra van szüksége, amit az interneten vagy megvásárolt adatbázisokból szerez meg.

A generatív mesterséges intelligencia népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy az utóbbi időben erre a területre csak úgy áradt a kockázati tőke: világszerte, a Gartner adatai szerint a pénzalapok 1,7 milliárd dollárt fektettek ebbe a MI-be az elmúlt három évben.

A marketing és a média területe már érzi a generatív MI hatását.

Számítások szerint 2022-ben a marketing üzenetek 2 százalékát mesterségesen generálták, ez az arány 2025-re eléri a 30 százalékot. A várakozások szerint 2030-ra már megjelenik az első, kasszasikert jelentő mozifilm, melynek 90 százalékát a mesterséges intelligencia generálja szöveg alapján.
A Gartner idén májusban közzétett kutatása szerint a vezetők 45 százaléka arról számol be, hogy a ChatGPT megjelenése arra késztette őket, hogy növeljék a mesterséges intelligenciára fordított befektetéseiket. A vezetők 70 százaléka szerint a cégük jelenleg vizsgálja és feltérképezi, míg 19 százalékuk már kísérleti vagy éles üzemmódban használja a mesterséges intelligenciát.

Frances Karamouzis, a Gartner kutató alelnöke szerint a generatív MI körüli felhajtás egyetlen jelét sem mutatja, hogy csillapodna vagy megszűnne. A szervezetek most azt próbálják kitalálni, mennyi pénzt fordítsanak a generatív MI megoldásokra, milyen termékekbe érdemes befektetni, mikor induljanak el a technológia használatával, és egyáltalán milyen kockázatokat hordoz magában ez a feltörekvő technológia.
A kutatást 2544 vezető beosztású vállalatképviselő körében végezte a Gartner 2023 márciusa és áprilisa között. A fentebb már említett eredmények mellett a megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, hogy a technológia jelentette előnyök túlszárnyalják annak kockázatait – csupán a megkérdezettek 5 százaléka gondolja meghatározóbbnak a kockázatokat. Azonban ez az álláspont még finomodhat, ahogy a vezetők elkezdenek pénzt, időt és energiát fordítani a technológiára – véli a Gartner kutatója. Ahogy az eredeti lelkesedés alábbhagy, a vállalatok komolyabb kockázatfelmérések után döntik el, megéri-e foglalkozni a technológiával. Hiszen – ahogy minden más technológiának is – ennek is megvan a maga bizalmi, kockázati, biztonsági, adatvédelmi és etikai vonatkozása is.

Az ügyfélélményt javítanának

A gazdasági helyzet ellenére érdekes, hogy a generatív MI technológiák célja a megkérdezetteknek csupán 17 százaléka szerint a költségek optimalizálása. A legtöbb válaszadó (38 százalék) az ügyfélélményt javítaná a mesterséges intelligencia segítségével, így ehhez kapcsolódó megoldásokat vásárolna. Azonban, ahogy a vállalati tapasztalat is bővül a generatív MI használatával kapcsolatban, egyre több helyen jelenhetnek meg, egyre több felhasználási forgatókönyv körvonalazódik. Például a médiatartalmak javítására vagy fejlesztői kód generálására már most is kiválóan használható, kiegészítve az emberek vagy gépek munkavégzését. De idővel az sem kizárt, hogy független vállalkozások jöhetnek létre, melyeket kizárólag a generatív MI felügyel és vezérel. Legalább is a Gartner kutatója szerint a technológia fejlődésének ez a következő makrofázisa, amely egy sor gazdasági, munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémát megnyugtatóan rendez.

Legyünk tisztában a kockázatokkal!

Mint minden technológiának, a generatív MI-nek is vannak kockázatai.
A deepfake, szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések vagy a technológia más, rossz szándékú használata alááshatják a technológia előnyeit. A Gartner másik szakembere, Avivah Litan kutatási alelnök szerint a hallucinációk és a kitalációk, illetve a ténybeli tévedések már most is komoly problémái és kockázatai a generatív mesterséges intelligencián alapuló chatbotoknak. Az MI okosítására szolgáló adatszettekre alapozva elfogult, a valóságtól eltérő, hamis válaszok születhetnek, amit eléggé nehezen lát meg az ember – hiszen nagyon sokan vakon megbíznak a generatív MI tudásában.

A deepfake tartalom előkészítése generatív MI segítségével eléggé könnyűvé válik, bár a szolgáltatók tartalomkészítési elveik finomításával igyekeznek ezeket az eseteket kiszűrni. Ezeket a hamis képeket, videókat vagy hangfelvételeket félrevezető információk terjesztésére használják az emberek, vagy – ami még rosszabb – arra, hogy hamis felhasználói fiókokat készítsenek vagy betörjenek létező, legitim fiókokba.
Az elmúlt időszakban például nagy port kavart Ferenc pápa több MI generálta ábrázolása, például egy divatos, fehér puffos télikabátban vagy egy vadászgép anyósülésére tette az internet népe az MI segítségével. Míg ezeknek a képeknek a valóságtartalmával mindenki tisztában volt, a történtek bepillantást engedtek egy olyan jövőbe, ahol a deepfake tartalmak komoly reputációs, politikai kockázatot jelentenek az egyének, szervezetek vagy kormányok számára.

Adatvédelem és kiberkockázat

A generatív MI adatvédelem terén is komoly kockázatokat hordoz magában.
Ez a chatbot technológia végső soron emberi aggyal szinte felfoghatatlan mennyiségű adaton alapszik. A kollégák – akarva vagy akaratlanul – a vállalat szellemi tulajdonát képező titkokat, adatokat szivárogtathatnak ki ennek a technológiának. Ezek az alkalmazások az idők végezetéig tárolják ezeket az adatokat, melyeket a felhasználók adtak meg, vagy – tovább rontva a helyzetet – ezeket tovább hasznosíthatják más modellek betanításához. Vagy még rosszabb, egy esetleges adatszivárgáskor az adatok bűnözők kezébe kerülhetnek. Nem meglepő, hogy sok helyen megtiltották az alkalmazottaknak hasonló, külső generatív MI használatát.
Amikor adatokról van szó, nagyon sok esetben szerzői jogi problémák is felmerülhetnek. Amint már említettük, a mesterséges intelligencia betanításához használt adatok között lehet olyan is, mely egy adott szervezet, vállalat tulajdonát jelentik. Az MI által generált tartalom – referencia vagy transzparencia hiányában – súlyos pénzveszteséget jelentő szerzői jogi perek kockázatának teszi ki a szervezetet. Ennek a kockázatnak egyedüli lehetséges kezelési módja, ha a felhasználók alaposan átvizsgálják az adatokat, de a generált tartalmat is, hogy biztosak legyenek benne, azok nem sértenek szerzői jogokat.
Már egy gondolat erejéig érintettük, de bővebben ki kell bontanunk a kiberbiztonsági kockázatokat. A generatív MI könnyen használható fejlett adathalászati vagy social engineerig támadások előkészítésére, de ugyanakkor kártékony programkód generálására is. A hasonló generatív MI megoldások gyártói szerint ők úgy tanítják be ezeket a modelleket, hogy a kiberbiztonsági kockázatot jelentő tartalmak generálását visszautasítják.

A vállalatnak ki kell dolgoznia a technológia felelősségteljes használatának szabályzatát, a biztonsági és a kockázatkezelési osztállyal közösen. Ugyanakkor egy ellenőrzött és elismert szállítói lista összeállítása is növeli a technológiába vetett bizalmat.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Kis- és Középvállalkozói Tanácsadó augusztusi számában olvashatják)