Bejelentkezés

Ez a tartalom 43 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Digitalizáció az építőiparban

A hazai építőipari vállalatok közül inkább a nagyobbak élnek a digitalizáció adta hatékonyságnövelő lehetőségekkel, a kisebb cégeknél ugyanakkor a pénz mellett a felkészültség hiánya is akadályozza terjedésüket. Pedig az építőipar digitális fejlődése jelentősen növelné a vállalatok hatékonyságát és innovációs képességeit.

A közelmúltban legtöbbet hallott innováció, az Üvegkapu bevezetésének fő motívuma könnyen felismerhető: az építőipari foglalkoztatás kifehérítése. Az Európai Unió honlapján is megjelent rendelet-tervezet magyarázata szerint a gyakorlatban az érintett építkezéseken az adott fővállalkozónak kell majd egy beléptető-rendszert üzemeltetnie, majd ez a beléptető-rendszer adja át az Üvegkapu-rendszernek a munkavállalók adatait.

Jó hír viszont, hogy az Üvegkapu rendszert egyelőre csupán a nagy összegű (nettó 700 millió forintot elérő) közbeszerzés-köteles építési beruházásokra vezetnék be. 

Ezzel kívánja a törvényhozó a fokozatosságot biztosítani és az állami beruházások során jó példával járni a jogszerű foglalkoztatás körében.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy korábban az állam maga is igyekezett megkönnyíteni a vállalatok terheit, ha egy kötelező érvényű feladatot jelentett be. Ez történt a számlák adatainak NAV-hoz történő elküldés esetében is, amikor az adóhatóság egy ingyenesen használható számlázási felületet fejlesztett ki és bocsátott a vállalatok rendelkezésére. Ám az is igaz, az összes építőipari vállalat igényét kielégítő beléptető rendszer kifejlesztése erőforrás és időigényes feladat.

Az Üvegkapu csak egy az informatikai eszközök arzenáljából, melyet az építőipari vállalkozók használhatnak saját tevékenységük átláthatóbbá tételére és hatékonyságuk növelésére. Azt gondolnánk, hogy az IT és az építőipar két egymástól távol álló terület. Az építőiparban valóban a maga fizikai valóságában ölt formát a késztermék, ez viszont nem zárja ki a digitális hatékonyságnövelő eszközök használatának lehetőségét a folyamatok során. És lehetnek olyan merészebb építőipari vállalatok is, akik ennél egy lépéssel tovább mennek, elszánják magukat a digitális átalakulás mellett, és így hatékony, kreatív és inspiráló termékeket tudnak készíteni.

Az építőipar jól teljesít

A legfrissebb, 2021-es májusi statisztikák azt mutatják, hogy az elszabaduló árak ellenére az építőipar éves összevetésben ötödével javított a teljesítményén és 2,3 százalékkal múlta felül a megelőző havi eredményét. Ilyen tempójú éves növekedésre legutóbb 2019 júliusában volt példa. Az is biztató jel, hogy az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezt a fejlődési ütemet a kockás papír már nem bírja el, ideje átváltani a korszerű, digitális megoldásokra.

A BIM-rendszer: egy kihasználatlan lehetőség

A magyar építőipari vállalkozásoknak ugyanakkor még fejlődniük kell a digitalizáció terén és meg kell ragadniuk az abban rejlő lehetőségeket. Vegyük például a Building Information Modelling (BIM) vagyis az épületinformáció-modellezés megoldásokat: itthon egy idei építésügyi konferencián elhangzott adatok szerint még kevesen használják magas szinten, miközben sajnos, sokan még a bevezetéstől is nagyon messzire vannak.

A BIM rendszer lehetővé teszi, hogy az adott projektek résztvevői összehangoltan tudjanak dolgozni a közös információs térben a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az elkészült épületek üzemeltetéséig. A megoldás növelheti az ágazatra évek óta jellemző alacsony hatékonyságot, javítja a nyersanyag felhasználást, a munkamegosztást, gátat szab az energiapazarlásnak, felgyorsítja a hibák felismerését és javítását, megkönnyíti az adminisztrációt, egyszerűsíti a kommunikációt.

A munkafolyamatok összehangolása mellett a digitalizáció, a BIM alkalmazása a költségek nyomon követését, az elszámolást is támogatja. 

Például a megrendelő nem pusztán egy számlát kap az elvégzett munkáról, hanem a csatolt modellnek köszönhetően azt is ellenőrizheti lépésről-lépésre, hogy pontosan mire ment el a pénze, miért lett annyi az annyi.

Az épületüzemeltetési szoftverek lehetővé teszik, hogy a változtatásokat minden résztvevő azonnal lássa, mindenki azonnal hozzáférjen a számára szükséges információkhoz. Az időbélyeg segítségével pontosan látható, hogy mikor, hol történt az esetleges hiba, a felelősök is azonosíthatók. Ez pedig az azonnali reagálás mellett az utólagos ellenőrzést, a nyomon követhetőséget, valamint a megrendelő pontos, naprakész tájékoztatását is megkönnyíti.

Ezek a digitalizáció akadályai

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) idén egy GINOP projekt kapcsán készített elemzést a magyar építőipari vállalatokról, és ebben a digitalizáció akadályait is megvizsgálták. Kutatásuk szerint a piaci szereplők fontosnak tartják a digitalizációt, de számos akadállyal szembesülnek, a három legfontosabb az IT rendszerek beszerzésének költsége, a munkaerő digitális készségeinek hiánya és az információ, adatok hiánya. Emiatt például megfigyelhető, hogy a nagyvállalatok előrébb tartanak a digitalizáció területén, mint a kis- és középvállalatok.
A járvány lehetőséget adott a megújulásra, ugyancsak az ÉVOSZ kutatása szerint Magyarországon az elmúlt időszakban felgyorsult a külföldön már bevált módszerek adaptálása. Egyre többen térnek át az informatikai eszközök használatára a napi munkában, ennek köszönhetően javult az irányítás, a munkaszervezés hatékonysága. A folyamat kiterjedésének a válaszok alapján jelenleg az építőipar szereplői közötti bizalmatlanság és együttműködési készség hiánya szab korlátokat.

Elvárják az állami szerepvállalást és kötelezést 

Az ÉVOSZ tanulmánya hangsúlyozza, hogy a piaci szereplők elvárják az erős állami szerepvállalást a különböző technológiák terjesztése területén.
A projektek megvalo´si´ta´sa´t olcso´bba´ e´s gyorsabba´ teheto? 3D nyomtata´s kapcsa´n o´vatos bizakoda´s jelenik meg a kutatással feltárt véleményekben – de a piaci leheto?se´gek, mind a rendelkeze´sre a´llo´ szaktuda´s, technolo´gia kapcsa´n to¨bben is hia´nyossa´gokat la´tnak.
Igencsak megoszlottak a va´laszok az okosszerzo?de´sek alkalmazhato´sa´ga´t illeto?en, holott az építőipart jellemző lánctartozások felszámolásában is komoly szerepük lehet. A va´laszok ko¨zt megjelent a tuda´s- e´s technolo´giahia´ny proble´ma´ja, és ugyancsak felvetődött az állami szerepvállalás fontossága. Ugyanakkor hangsu´lyosan szerepelt az is, hogy a piaci szereplo?k u´gyis kija´tszana´k, i´gy nem sok e´rtelme van az okosszerzo?de´sek bevezete´se´nek e´s terjeszte´se´nek.
Ba´r egyre nagyobb teret ho´di´tanak az e´pi´te´si projektek elo?ke´szi´te´se, elleno?rze´se sora´n a dro´nok, a legto¨bb va´laszado´ nem tartotta alkalmazhato´nak a saja´t teve´kenyse´gu¨kben o?ket. Általa´nossa´gban nyitottak lenne´nek ra´ a ce´gek, de anyagi okok vagy a szaba´lyoza´sok miatt nem teszik.

Javaslatok a helyzet javítására

A szövetség több javaslatot is megfogalmazott, mely segíthetné a magyar építőipari vállalatok digitalizációs transzformációját. Például az adminisztratív terhek csökkentésével, ösztönzőkkel lehetne előre mozdítani az építőipar digitalizációját, a digitalizációs törekvéseket a kormányzat kiemelten támogassa, a BIM rendszerek és az okosszerződésekkel dolgozó cégek előnyben részesítése, vagyis a digitalizációs törekvések pozitív diszkriminációja valósuljon meg. A BIM rendszerek kiépítésére beruházási kölcsönt biztosítson az állam, és kössenek együttműködési megállapodást BIM kiépítésére, üzemeltetésére és BIM képzések meghirdetésére.

Mindezek mellett az oktatás is nagy szerepet játszik, hiszen a készségek hiánya akadályozza az építőipar digitalizációját. A szakpolitikai javaslat szerint kormányzati részről digitális fordulatra van szükség a képzések minden szintjén, a szakma képzési infrastruktúrájának és lehetőségeinek javítására, a cégek továbbképzési támogatására és az építőipart kiszolgáló képzési helyek bővítésére.

A vállalkozók és a munkavállalók részéről elvárt lenne a munkavállalók digitális kompetenciafejlesztését célzó programok meghirdetésére, a továbbképzések és továbbtanulási lehetőségek támogatására. Vezetők számára pedig rövidciklusú képzésekre és átképzésekre lenne szükség digitális témában, vezetői tréningek szervezésére.

Vass Enikő (2021-10-19)