Tényleg felforgatja az MI a vállalati működést?

A vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százalékuk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a PwC Magyarország 13. Vezérigazgatói Felméréséből. A vállalatok több mint fele (58 százalék) áremelést, több mint harmaduk (36 százalék) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. A mesterséges intelligenciával szembeni várakozások pedig igen magasak a szervezeten belül.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54 százalék, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60 százalék hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22 százalék jósol, szemben a tavalyi 76 százalék és 85 százalékkal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47 százalékos szintre esett vissza.

Továbbra is az infláció a mumus

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51 százalék). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48 százalék), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37 százalék), a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) és a kiberkockázatok (35 százalék). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43 százalék), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54 százalék), technológiai képességek házon belüli kialakításával (32 százalék), vagy külső forrásból történő bővítésével (44 százalék) és stratégiai partnerségek kialakításával (47 százalék) javítottak a megkérdezettek.
Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55 százalék) vagy a technológia átalakultak (44 százalék), a szabályozási környezet megváltozott (48 százalék), vagy ha a versenytársak léptek (30 százalék).
A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek.

A kétarcú szabályozási környezet

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48 százalék) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35 százalék) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20 százalék), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20 százalék), valamint a korlátozott pénzügyi források (19 százalék).
Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29 százalékos hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban.

Mindenki sokat vár az MI-ban rejlő lehetőségektől

A 2023-as e´v sla´gere a generati´v mesterse´ges intelligencia volt. Sok szo´ esett ro´la, de az adatok alapja´n a va´llalatok alig o¨to¨de´nek mu?ko¨de´se´ben ja´tszott csak szerepet, e´s a vezeto?k 27 százalékaa nyilatkozott u´gy, hogy a technolo´giai strate´gia´ja´ban ma´r helyet kapott a generati´v MI. Kive´telt ke´pez ez alo´l a technológia, média- e´s szórakoztatóipar, valamint a távközlési ipara´g, ahol a generati´v mesterse´ges intelligencia jo´val elo?re´bb ja´r, mint a to¨bbi ipara´gban; itt az elva´ra´sok e´s a fe´lelmek szintje is magasabb az a´tlagosna´l.
A ko¨vetkezo? egy e´vben a vezeto?k fele sza´mi´t arra, hogy az MI javi´tja a terme´kek vagy szolga´ltata´sok mino?se´ge´t, illetve az e´rintettjei bizalma´t a ce´ge fele´, e´s no¨veli a munkaido? hate´konysa´ga´t. A ko¨vetkezo? ha´rom e´vre a ce´gvezeto?k hat tizede u´gy ve´li, hogy nem puszta´n u´j ke´szse´geket ko¨vetel majd meg az MI a munkata´rsaikto´l, hanem megva´ltoztatja majd az e´rte´kteremte´s mo´dja´t csaku´gy, mint a verseny terme´szete´t az ipara´gukban.
Az elkövetkező o¨t évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyságnövekedést a munkaidőre vonatkozóan, e´s kétharmaduk vár növekedést a profitabilita´sban az MI-nak köszönhetően.

Kockázatokat is rejt az MI

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72 százalék említette, öt éves távlatban már 77 százalék ez az arány. A vezérigazgatók 52 százaléka véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71 százalék lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53 százalékuk, 5 év távlatában pedig 62 százalék várja ezen hatások erősödését.