Blockchain: átalakulás vár a legtöbb iparágra
Olvasási idő: 13 perc
A blockchain, vagyis a megosztott főkönyvi megoldások a stratégiai célok megvalósításában nyújtanak komoly segítséget a vállalatoknak. A blokklánc vagy blockchain technológia a kriptovaluták és az újonnan ismertebbé váló NFT-k elsősorban a telekommunikáció, média és szórakoztatás, valamint a termelés és kereskedelem területein adhatnak új impulzusokat.
Mi az a blokklánc?
A blockchain vagyis blokklánc olyan technológia, mely a megosztott felelősségen alapszik, és egy adott zárt láncban a tranzakciók nyilvántartására szolgál. A tranzakciókat nyilvántartó digitális főkönyv a láncban részt vevő összes szereplő rendszerein megtalálható. A láncban minden blokk egy tranzakciót jelöl, ezt láncba fűzve egymás után tárolják a résztvevők rendszerein. Minden alkalommal, amikor új tranzakció történik a blokklánc rendszerében, a tranzakciót minden egyes résztvevő főkönyvébe feljegyzik. Így egy központ nélküli adatbázis jön létre, melyet a láncban résztvevő összes szereplő menedzselhet. A blockchain-re alapuló technológiát megosztott főkönyvi megoldásoknak vagy angol nyelven Distribited Ledger Technology-nak (DLT) nevezik.
Mi a kriptovaluta?
A kriptovaluta a blokklánc technológián alapuló digitális pénz, ami digitális, titkosított és decentralizált. A forint, euró vagy dollár mögött egy központi hatóság áll, mely menedzseli a valutát. A kriptovaluta mögött nincs egy ehhez hasonló központi szervezet, hanem azt a blokklánc tagjai menedzselik és tartják nyilván. Azért nevezik kriptovalutának, mert az adatok titkosítottak (kriptográfia segítségével), hogy senki se tudja megváltoztatni azokat.
Az első kriptovaluta 2008-ban jelent meg, ez a Bitcoin volt. A véges számú pénzt számítógép segítségével hozzák létre, vagyis bányásszák, matematikai műveletek elvégzésével. Ez egy eléggé energiaigényes folyamat. Azóta rengeteg egyéb kriptovaluta jelent meg, melyeket különböző tőzsdéken lehet adni-venni. Mivel nincs központi szervezet mögötte, eléggé rizikós befektetésnek számít, árfolyamuk sokat ingadozik.
Mi az NFT?
A non-fungible token (NFT), azaz a blokkla´nc alapu´ eredetise´gigazola´s egy adott digita´lis terme´ket azonosi´t, vagy a valo´s vila´gban le´tezo? terme´khez ko¨to¨tt informa´cio´t takar. Ez is a blokklánc technológiának egy felkapott változata, amit a digitális világban az alkotói és szerzői jogok értékesítésére próbálnak felhasználni.
A digitális világban egy adott kép vagy zene, netán üzenet könnyen másolható és használható. Ha valaki például az első Twitter üzenet birtokosa szeretne lenni, akkor NFT segítségével azt az adott digitális tárgyat egyedivé tudja tenni. Ez a technológia igazolja, hogy amit épp eladnak, az az eredeti. A „just setting up my twttr” üzenet 2006. március 26-án született, Jack Dorsey akkori vezérigazgató írta, bárki megnézheti, bárki elolvashatja. Az NFT segítségével azonban az üzenet egyedivé vált, tehát valaki birtokába kerülhet. Ez az üzenet egyébként közel 3 millió dollárért cserélt gazdát.
Ezeken a területeken kifizetődő
A Gartner kutatása feltárta azokat az iparágakat, ahol az említett technológiák használata megnőtt. A gyűjtés meglepetéseket is tartogat: a pénzügyi szolgáltatások területén a bankközi kifizetések az egyik logikus alkalmazási terület, itt van a legtöbb pilot program, de ezeknek csupán 10 százaléka lép tovább a konkrét megvalósulás fázisába. Ezzel szemben az oktatás, gyártás, nagykereskedelem, közművek és kormányzat területén sokkal gyorsabban valósulnak meg a blokklánc projektek, mint pénzügyi területen.
Például az oktatás területén 60 százalékkal nőtt az olyan sikeres blockchain projektek száma, melyeket a származás felderítésére használtak, de a nagykereskedelem is 50 százalékkal bővült ugyanezen a területen. A közművek az okos város, IoT infrastruktúra kiépítésére használják előszeretettel a technológiát, ez is 50 százalékos növekedést regisztrált sikeres megvalósítások terén. A szállításban a vagyontárgyak nyomon követése a kedvelt alkalmazási terület, 34 százalékos éves bővüléssel.
Az IoT megoldások terjedése főként az ellátási láncok területén segítették a blokklánc technológia terjedését.
Az eredet és a vagyontárgyak nyomon követése a slágerterület, a technológia segíti a bizalom kialakulását a magukról adatokat küldő fizikai tárgyakkal szemben, az IoT adatokat biztonságosan, megbízhatóan továbbítják az ökoszisztéma összes tagjának. Ezek a jó példák mind-mind arra szolgálnak, hogy meghozzák a vállalatok kedvét a technológiához és közelebbről megvizsgálják, jár-e számukra haszonnal a technológia bevetése?
Megváltoztat rengeteg területet
A blokklánc technológia alapvetően változtatja meg a telekommunikáció, média és szórakoztatás, termelés, egészségügy és kereskedelem területeit, ahol alkalmazásában jelentős növekedés tapasztalható. Mostanra azonban a blockchaint övező hurráoptimizmust felváltotta a stratégiai gondolkodás.
A vállalatoknál a DLT-ket övező kezdeti hurráoptimizmust mára felváltotta a bizonyítékokon alapuló stratégiai gondolkodás, aminek eredményeképpen a cégek a pandémia időszaka alatt fókuszálták erőforrásaikat a tényleges gazdasági hasznot hozó projektjeikre és leállították a tisztán spekulatív jellegű fejlesztéseket. A technológia széleskörű üzleti elterjedését alapvetően 4 tényező egyidejű jelenléte támogatta:
Nem publikus, privát DLT hálózatok: Olyan hálózatok alakultak ki, melyek kizárólag egy előre meghatározott, szabályozott és ellenőrzött csoport számára érhetők el, növelve ezzel a bizalmat a résztvevők között, valamint limitálva a rendszer erőforrásigényét.
Technológiai fejlődés: A tranzakciók ellenőrzésekor jelentős idő- és energiaráfordítást igénylő kezdeti hitelesítési megoldásokat (például proof-of-work konszenzus) felváltották a kevésbé költségek módok (például a proof-of-authority konszenzus), javítva ezzel az alkalmazott technológia megtérülését.
Nagyobb átjárhatóság: A DLT platformok egyik legnagyobb hátrányát azok egyedisége jelentette. Minden új üzleti igény új platformot eredményezett, az átjárhatóság az egyes platformok között meglehetősen limitált volt. A Polkadot, Cosmos, Wanchain és más protokollok és platformok lehetővé teszik a vállalatok számára a különböző blockchain megoldások közötti átjárhatóságot.
Technológiai és innovációs ökoszisztémák: A különböző iparágak szereplői közül egyre többen látják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, melyek jelentősen felgyorsítják az innovatív megoldások elterjedését.
A Deloitte kutatása alapján a résztvevők 80 százaléka gondolja úgy, hogy a vizsgált technológia új bevételi forrás, digitális eszköz vagy kriptovaluta megjelenését eredményezi a közeljövőben. Egy másik kutatás szerint a különböző projektekre fordított összegek a jelenlegi 5,3 milliárd dollárról 2026-ra 34 milliárd dollárra nőnek. Bár továbbra is jellemzően a pénzügyi szolgáltatások területén jelentős a blokklánc technológia használata, a telekommunikáció, média és szórakoztatás, termelés, egészségügy és kereskedelem terén is jelentős növekedés tapasztalható.
Felhasználási területek
A blockchain egy érdekes felhasználási területe a digitális személyes adatok biztonságos kezelése, az egészségügyi adatok orvosok közötti megosztásától kezdve a kontaktkutatáson át egészen az online választási rendszerekig. A blokklánc technológia egyik előnye a tranzakciós előzmények transzparens és biztonságos tárolása, így a különböző állami támogatások szétosztására, a vállalatok közötti áruk, szolgáltatások és azok ellenértékének mozgásának nyomonkövetésére alkalmas megoldások szintén terjedő tendenciát mutatnak.
Már beszéltünk az NFT-k-ről, ezek új megoldást kínálnak a különböző tartalomszolgáltatók számára: a blockchain lehetővé teszi zeneszerzők, filmesek, digitális képzőművészek, és más alkotók számára a szerzői jogok menedzsmentjét, és akár a letöltés vagy megtekintés alapú automatikus kifizetéseket is. A kriptovaluta kockázatos befektetés, de sokak számára jelenti a mindennapokat.
Kormányzati szektorban is jól használható
Például a hajléktalanság témaköre nem az első gondolat, ami a blokklánc technológiával kapcsolatban eszünkbe jut. De ez egyike annak a felhasználási területnek, amelyet a különböző karitatív szervezetek, kormányzati ügynökségek elkezdtek komolyabban vizsgálni, mikor költségcsökkentést szerettek volna elérni, kísérleteznének vagy régóta fennálló, konok problémákat igyekeznek megoldani.
A megfogalmazódott kérdés: hogyan tud a blokklánc technológia segíteni azokon az állandó lakhely nélküli embereken, akiknek kevés fizikai tulajdonuk van és nulla digitális eszközzel rendelkeznek? A hajléktalanok számára biztosított egészségügyi és szociális juttatások rendszere előnyhöz juthat egy olyan megoldás kidolgozásától, ahol egy központ nélküli rendszerben rakják össze azoknak az egyéneknek az azonosságát, akik gyakran elhagyják azonosító irataikat, gyakran költöznek, és sok helyen vesznek igénybe szociális szolgáltatásokat.
A logisztikában is vannak projektek
Évente több mint 4 trillió dollár értékű terméket mozgat meg a logisztika világszerte. Az ésszel szinte felfoghatatlan árumennyiség rengeteg papírmunkával jár. A szükséges kereskedelmi papírok kiállítása, azok adminisztrálása a becslések szerint a szállítási költségek egyötödét is kitehetik. Így nem meglepő, hogy egy logisztikai vállalat és egy nagy technológiai cég közösen nekiláttak egy globális kereskedelmi digitalizációs platform fejlesztéséhez, a blockchain technológiára alapozva. A technológia lehetővé tette, hogy az ellátási lánc összes szereplője számára biztosítsák a tranzakciók adatait, úgy, hogy az adatok megbízhatóságát, állandóságát garantálni tudják, miközben az információkhoz az érdekelt üzleti partnerek bármikor hozzáférhetnek. Erre az üzleti problémára a blokklánc technológia kézenfekvő megoldást biztosított.
Partnerekkel való együttműködés lehetősége kerül a középpontba
Iparági szakértők szerint az együttműködés lehetőségének megvitatását hozza a középpontba a blokklánc technológia, főleg olyan, egymással nem versenyző cégek esetében, akik ugyanazzal az üzleti problémával küzdenek. Ezért a vezetőnek fontos közelről megismerni a blokklánc lényegét, hogy pontosan hogyan is működik, és ami a legfontosabb, hogyan hasznosíthatja a vállalat versenyképességének növelése vagy teljes átalakulása érdekében.
A technológia helyes használata új üzleti lehetőségeket nyithat meg. Ehhez arra van szükség, hogy a cégek felvállalják a decentralizált működési modellt folyamataikban, ami nem is annyira egyszerű. Az új technológia új stratégiai kérdéseket is felvet, például, hogyan lehet együttműködni és versenytársnak lenni ugyanazon a piacon, hogyan lehet a különböző IT-rendszereket egymáshoz kapcsolni. Új IT-biztonsági kérdések születnek, ahogy ¬¬¬- főleg az EU-s adatvédelmi törvény kapcsán - rejtett adatmenedzselési kihívások is fellépnek.