Bejelentkezés

Még nem igazán indult be a digitális mezőgazdaság

Bár a kormányzati kommunikáció szintjén kiemelt figyelmet kapott a mezőgazdaság és a hatékonyságot segítő digitális eszközök, a pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiánya miatt a gazdák csak álmodni mernek az ágazatot segítő digitális megoldásokról. Pedig ezek a technológiák nemcsak növelik a profitot, hanem a környezetet is kímélik.

Habár a 2022-es aszály a történelmi feljegyzések szerint nem egyedi, mégis a XXI. század eddigi legkomolyabb eseményének számít csapadék szempontjából. Szinte várható volt, hogy a vízgazdálkodás területén elég gyorsan digitális projektek indulnak. A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart, azonban ez jelenti a talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapját. A szakemberek a termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek létrehozását vállalták, ami adatok kreatív felhasználását jelenti a mezőgazdaság területén.
A hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk. Ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében. Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntözőberuházást megvalósítani.

A digitális agrárstratégia a gyakorlatban

Magyarország Digitális Agrár Stratégiája a 2019-2022-es éveket fedte le, célja az volt, hogy az informa´cio´k gyu?jte´se´vel, feldolgoza´sa´val, a technolo´giai mu?veletek automatiza´la´sa´val e´s robotiza´la´sa´val hozza´ja´ruljon a mezo?gazdasa´gi termele´s jo¨vedelmezo?se´ge´nek no¨vele´se´hez a rendelkeze´sre a´llo´ ko¨rnyezeti ero?forra´sok hate´kony felhaszna´la´sa mellett. 
A kormányzat a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazását tűzte ki céljául minden területen, legyen az a sza´nto´fo¨ldi no¨ve´nytermeszte´sben, az a´llattenye´szte´sben, a kerte´szetben, a szo?le´szetben, a hala´szatban e´s az erde´szetben is. A precíziós gazdálkodás azt jelenti, hogy táblaszintű beállítások helyett a táblán belül a gép követi a változásokat és azokra reagálva dolgozik. Ugyanígy, állatok esetében a teljes állomány helyett az állatokat egyedi szinten lehet figyelni. 
Az eszközöket automatizmusok működtetik, ezek pontossága eléri az 1 centimétert. A keletkezett termények mennyiségét pontosan mérik a gazdák, a logisztikai folyamatokat optimalizálják, szenzorok és érzékelők figyelik a szükséges eszközöket, netán a hozamot, az állatokat. Az így született adatokat pedig feldolgozzák és levonják a szükséges következtetéseket.

A preci´zio´s gazda´lkoda´s jo¨vedelemezo?se´ge´t a termele´s ko¨zben keletkezett adatok biztosi´tja´k. Ehhez biztosi´tani kell az u¨zemszintu? adatgyu?jte´st, az u¨zemira´nyi´ta´si alkalmaza´sok haszna´lata´t a gazdasa´gok vezete´se´ben e´s a do¨nte´sek elo?ke´szi´te´se´ben. Ezek a termele´si adatok alapozza´k meg a terme´k-nyomonko¨vete´si rendszerek mu?ko¨de´se´t.
 

A stratégiai célok megvalósításához a gazdáknak pályázatokat írt ki a kormány, ezek igen népszerűnek bizonyultak. 2022. májusi adatok szerint a 2021 nyarán nyílt pályázatra 212 milliárd forintra nyújtottak be támogatási igényt több mint 1 millió hektáron gazdálkodók, összesen 2900 gazdálkodóról volt szó. 2400 esetben már döntés is született, 178 milliárd forint értékben. A programban több mint 7 ezer erő- és munkagépet igényeltek, ebből 4200 munkagép, 800 kombájn. A benyújtott pályázatok 23,4 százaléka valamilyen műholdas távérzékelési adat beszerzésére és elemzésére vonatkozott, 20,5 százaléka pedig a precíziós talaj-mintavételezést célozta.

Digitális Agrárakadémia a munkaerőnek

Ugyancsak a stratégia céljainak eléréséhez és a digitális gazdálkodás kiterjesztéséhez a technológiát alkalmazni képes munkaerőt is biztosítani kell. A robotok e´s az automatiza´lt folyamatok alkalmaza´sa elso?sorban az alacsony ke´pzettse´gu? vagy ke´pzetlen munkaero? kiva´lta´sa´t eredme´nyezi. I´gy az informatikai ismeretekkel is rendelkezo? technikusok, ge´pkezelo?k ira´nti ige´ny bo?vu¨l a legnagyobb me´rte´kben.
Ennek támogatására megalakult a Digitális Agrárakadémia. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján történő regisztrációt követően ez az intézmény segíti az érdeklődő gazdálkodókat abban, hogy megismerkedjenek a digitalizációval és annak alkalmazhatóságával, hozzájárulva ezzel egy-egy vállalkozás piaci előnyének növeléséhez. Egy másik konkrét segítség digitalizáció terén egy mintagazdaság és tesztkörnyezet kialakítása, ahol az érdeklődő gazdák és ott tanuló diákok kipróbálhatják a legmodernebb mezőgazdasági gépeket, technológiákat és megoldásokat – ez a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél látszik megtestesülni.

A környezetet kímélve

A digitális eszközök a környezetet kímélő mezőgazdasági termelés megalapozásában is segíthetnek, noha ezen a területen eléggé kiaknázatlanok a lehetőségek. A Bíró Kinga, Szalmáné Csete Mária és Németh Bálint által jegyzett, Climate-Smart Agriculture: Sleeping Beauty of the Hungarian Agribusiness című 2021-es tanulmány hat különböző eszközkategóriát azonosított, melyekkel sikerülhetne környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóvá tenni Magyarország harmadik legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős szektorát, a mezőgazdaságot. 
A Climate-Smart Agriculture (CSA) digitális eszközei közé sorolták például a robotizációt, mely elsődlegesen a növények termesztéséhez kapcsolatos innovációkat tartalmazza, mint például az automata termésbetakarító megoldások vagy kapálórendszerek. Ide tartoznak az okos monitorozórendszerek is, melyek folyamatosan elemzik és értékelik a termékek, állatok viselkedését, ezzel sokkal jobb rálátásuk van a gazdaságra. Ebbe a kategóriába esnek a már említett precíziós eszközök is, melyeknek segítségével hatásosan csökkenthető a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. Az IoT eszközöket is ide sorolják, hiszen ezek olyan mikroszenzorok, melyek online közvetítik a talajra, növényre vonatkozó adatokat.
A tanulmányban közzétett adatok szerint azonban ezeknek az eszközöknek a használatához a kormányzati erőfeszítések ellenére is legjobban a pénzügyi források hiányoznak (a megkérdezett gazdák 60 százaléka találta ezt problémának), míg az esetek 38 százalékában a képzett munkaerő hiánya jelenti az akadályt, harmadik helyen a szakértők és a szakértelem hiánya végzett (24 százalék). Azonban jó hír, hogy a tanulmány szerint a gazdák érdeklődnek a környezetet is kímélő digitális eszközök iránt, a megkérdezettek 76 százaléka foglalkozna velük, ha a megfelelő környezeti tényezők, pénzügyi források is rendelkezésükre állna.

A digitális agrárstratégia másik elképzelése szerint a különböző mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez szükséges adatok és adatbázisok ingyenessé tétele is nagyban segítette volna a magyar gazdák helyzetét. Például az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi adatokra alapozott számítása szerint az ido?ja´ra´si rendszerekbe fektetett forra´sok nemzetgazdasa´gi szinten ti´zszeresen te´ru¨lnek meg, az elkeru¨lt ka´rok, valamint az ido?ja´ra´si elo?rejelze´sek figyelembeve´tele miatt. Számítások szerint az agrometeorolo´giai adatok ingyenesse´ te´tele´vel e´ves szinten mintegy 1,4 millia´rd forintot takari´thatnak meg a gazda´k. 
Ku¨lo¨nbo¨zo? fo¨ldme´re´si e´s ta´ve´rze´kele´si adatokkal, a digita´lis alapte´rke´p (Mezo?gazdasa´gi Parcella Azonosi´to´ Rendszer, MEPAR) ingyenes hozza´fe´rheto?ve´ te´tele´vel, valamint a preci´zio´s gazda´lkoda´shoz szu¨kse´ges globa´lis naviga´cio´s mu?holdrendszer (Global Navigation Satellite System, GNSS) szolga´ltata´ssal a gazda´k e´vente nemcsak 2 millia´rd forintot takari´thatnának meg, de va´rhato´an nagyobb me´rte´kben fognak a ta´ve´rze´kele´si adatokra ta´maszkodni, ami komoly elo?rele´pe´st eredme´nyezhet a fo¨ldmu?vele´s digita´lis adatfelhaszna´la´sa tere´n. Hogy ezekből az elképzelésekből pontosan mi valósult meg, egyelőre nincs adat. 
A digitális eszközök használata ennek ellenére elkerülhetetlen a magyar mezőgazdaságban is. Az agrárium versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének havítása mellett a digitális eszközök mérsékelhetik az éghajlatváltozás hatásait is.

Vass Enikő (2022-11-21)