Az Európai Parlament már évek óta szorgalmazza a fizetések átláthatóságával és egyenlőségével kapcsolatos szigorúbb intézkedések meghozatalát. A közelmúltban alkotott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat.

A munkavállalók eseteiben létezik egy MRP-program, amely az idők során némileg módosult ugyan, de a juttatás formáját tekintve nem változott. Lényegi eleme, hogy a munkáltató egy olyan juttatást biztosít a munkavállalóknak, amelynek során a munkavállaló bizonyos hányadot elérve tulajdonossá válik a munkáltató cégében.

A kérdés érintettje első alkalommal dolgozott világosítóként egy forgatáson, amiről most számláznia kell. Valószínűleg lesz még ebben a formában munkája. Milyen lehetőségei vannak a számlaadásra?

A munkahelyi zaj a kellemetlen érzetek mellett egyéb negatív hatásokat is kiválthat. Nem véletlen például, hogy a halláskárosodás az egyik legelterjedtebb foglalkozási megbetegedés Európában. A munkahelyi zaj elleni védelem komoly erőfeszítéseket kíván mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól.

Az elemzett esetben a munkavállaló csak 5 nap (100%-os) apasági szabadságot kért, a "+5 napot" nem. Ha a munkavállaló az apasági szabadság +5 napját (amire 10% távolléti díj jár) nem szeretné igénybe venni, kell róla nyilatkoznia? Munkaviszony megszűnése esetén fel kell tüntetni ezt az 5 napot, mint ki nem vett szabadságot?

A munka törvénykönyve egyik 2023. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az esetben is, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná válik és erre az időtartamra őt díjazás nem illeti meg. Az egészségi okból való alkalmatlanság ugyanakkor továbbra is rendes felmondás jogszerű indokát képezheti. Számos kérdést vet fel ezen új szabály gyakorlati alkalmazása.

Az elmúlt tíz év legjelentősebbnek minősített munkajogi jogszabályváltozása lépett hatályba a 2023-as év eleje óta. A szélesebb sajtónyilvánosságban is felszínre kerülő főbb témák (pl. szülői szabadság, apasági szabadság) mellett más fontos kérdések (állásidő, munkabér kifizetése) is érintve vannak az új szabályozásban.

Ismert változás, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti kormányzás keretében 30 forint/kilométerre emelte a költségtérítés adómentes határát. A szabályozás az alapesetek mellett érinti a mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékkal élő, valamint a bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeket nevelő munkavállaló de befolyásolja a feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítését is.

Munka és magánélet összhangja, az átlátható és kiszámítható munkafeltételek követelménye, szülői szabadság és apasági szabadság. Íme címszavakban egy sor változás, melyek munkáltatók és munkavállalók tömegeit érintik a Munka Törvénykönyve (Mt.) 2023-as módosításával. Február 21-én rendezett online tanácsadói napunkon részletesen bemutattuk az újdonságokat és – szokásosan – számos résztvevői kérdésre is válaszoltunk. Emellett az eseményen foglalkoztunk a munkavédelmi törvényt érintő új szabályokkal, valamint a munkaügyi ellenőrzés hatósági gyakorlatával.

Egy cég két, távmunkában foglalkoztatott munkavállalója előzetes jelzés nélkül külföldre költözött. Egyikük teljesen megszüntette a magyarországi állandó lakóhelyét és Romániából látja el a munkáját. A másik dolgozónak van magyarországi állandó lakhelye, de Angliából látja el a feladatait. Milyen teendői és fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak, munkavállalónak?