Főoldal Nyíl Videotár Nyíl Hétvégi munka és munkaidőkeret: mit tehet a munkavállaló?

Hétvégi munka és munkaidőkeret: mit tehet a munkavállaló?

dr. Dudás Katalin Dátum Felvétel időpontja: 2024.10.09

Lejátszási idő: 01:36:33


Vajon megtagadhatja-e a munkavállaló a hétvégi munkavégzést, ha a szerződése általános munkarendet ír elő? Mi a helyzet a munkaidőkeret alkalmazásával, ha a napi órák eltérően alakulnak, de a heti átlag nem haladja meg a 40 órát? Munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidő-nyilvántartás – a témákkal kapcsolatos gyakori kérdésekre válaszolt a munkajogász.

Előfordulhat, hogy egy munkavállaló váratlanul hétvégi munkavégzést kap a nyakába, annak ellenére, hogy eredetileg hétköznapi munkaidőre szerződött. Ilyen helyzetben jogosan merül fel a kérdés: jogszerű-e a hétvégi munkavégzés megtagadása? A válasz azonban nem mindig egyértelmű. Dudás Katalin munkajogász, egyetemi adjunktus a Praxis Akadémia Munkajogi konzultációja keretében a munkarend, munkaidő beosztás, munkaidő nyilvántartás témákban felmerült kérdésekre adott közérhető és részletes válaszokat.

Ha a munkaszerződés nem tartalmaz konkrét tilalmat a hétvégi munkavégzésre vonatkozóan, a munkáltató általános munkarend alapján akár szombaton vagy vasárnap is elrendelheti a munkát.

Viszont a munkavállaló jogosult előzetes tájékoztatást kérni a munkaidő-beosztás részleteiről – így például arról, hogy pontosan mely napokon kell dolgoznia.

Mi történik, ha változik a munkarend? Egy takarítónő esete

Vegyünk egy valóságos példát! Egy takarítónő hétfőtől péntekig, általános munkarendben dolgozik egy cégnél. Minden jól megy, egészen addig, amíg a cég koncertek szervezésébe nem kezd, amelyek miatt hétvégén is dolgoznia kellene. A takarítónő viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a hétvégék az unokáival töltött időszakok, és visszautasítja a hétvégi munkavégzést arra hivatkozva, hogy eredeti szerződése nem tért ki erre. A munkáltató azzal védekezik, hogy a munkarend meghatározása az ő joga, és hogy a szerződésben szereplő általános munkarend csak tájékoztató jellegű.

A munkarend rugalmassága és a tájékoztatási kötelezettség

Az ilyen helyzetek megértéséhez érdemes tisztázni, mit is jelent az "általános munkarend". Ez alapvetően napi 8 órás, hétfőtől péntekig tartó munkavégzést takar, de ez nem zárja ki a hétvégi munkát sem, ha a munka jellege ezt megköveteli.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót, hogy mely napokon osztható be munkaidő, és mikor kell dolgozni. Ha a munkáltató nem tesz eleget ennek a tájékoztatási kötelezettségnek, a munkavállaló joggal tagadhatja meg a munkát.

Így, ha egy munkaszerződésben az áll, hogy általános munkarendben kell dolgozni, ez nem feltétlenül jelent garanciát a hétvégék szabadon tartására – de a megfelelő tájékoztatás nélkül a munkáltató sem rendelhet el bármit.

Munkaidőkeret: hogyan működik az egyenlőtlen munkaidő-beosztás?

A munkaidőkeret egy olyan rugalmas munkaidő-beosztási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkaórákat egyenetlenül ossza el egy adott időszak során, például havonta. Ez azt jelenti, hogy egyes napokon rövidebb ideig, míg máskor hosszabb ideig kell dolgozni, de a lényeg, hogy az időszak végére a heti átlagos munkaidő ne haladja meg a 40 órát. Így előfordulhat, hogy valaki egyik nap csak 5 órát dolgozik, másnap viszont 10 órát, de összességében a heti átlag megfelel a szerződésben rögzített munkaidőnek.

Egy példa erre: egy cég havi munkaidőkeretet alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók munkanaponként eltérő óraszámban dolgozzanak. Bár előfordulhat, hogy egy héten belül összesen több mint 40 órát dolgoznak, a hónap végén a heti átlagos munkaidő mégis 40 óra marad. A rendszer biztosítja, hogy minden héten két pihenőnapot kapjanak a dolgozók, és ezek közül legalább egy pihenőnap havonta vasárnapra essen.

Ha a munkaidő túllépi a munkaidőkereten belüli heti átlagot, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyet külön szabályok alapján kell elszámolni.

A konkrét esetben a heti pihenőnapokat és a havi egyszeri vasárnapi pihenőnapot is biztosították, így a gyakorlat alapvetően megfelelt a törvényi előírásoknak. Azonban a kérdéses 40 órás heti limit értelmezése bonyodalmakat okozhat. Ha ezt a 40 órás limitet beosztási szabálynak tekintik, akkor minden azon felüli munka rendkívüli munkaidőnek minősülne, amely pótlékkal járna. Azonban, ha ezt a szabályt csak mértékszabályként értelmezik, akkor a munkaidőkeret rugalmas keretein belül marad a munkavégzés, és nem jár extra díjazás.

Az előadáson a következő kérdésekre is közérhető és részletes választ adott a szakértő:

  • Hogyan kell elszámolni a bért, ha a munkavállalót ittas állapotban hazaküldték?
  • Hogyan kell a munkaidőt nyilvántartani, ha a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik?
  • Ki kell-e adni a napi pihenőidőt, ha a heti pihenőidő közvetlenül követi a munkanapot?