Adózási fejtörők: munkaruházat és munkavállalói juttatások 2024-ben – Kérdések és válaszok

Mi a teendő akkor, ha januárban elment a munkavállaló és SZÉP-kártya juttatásban részesült a decemberi munkavégzése után az év első hónapjában? - tette fel a kérdést a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont napokban megrendezett Munkáltatói juttatások 2024. évi adózása rendezvényének egyik résztvevője.

Sándorné Új Éva okleveles adószakértő és pénzügyi revizor válaszában jelezte, hogy ebben a folyamatban problémára bukkant. Mint mondta, kiemelten fontos megjegyezni, hogy a decemberi munkabérre vonatkozóan a 2023-as szabályok az irányadóak. Ugyanakkor, amennyiben valaki januárban részesült a juttatásban, azt már januári juttatásként kell értelmezni. Hozzátette: a munka utáni munkáltatói juttatás nem lehet csupán a munkateljesítmény ellenértéke, mivel ez esetben, ha kimutatható, hogy a juttatást valamilyen extra munkáért nyújtottuk, az negatív visszhangot válthat ki.

Az említett dolgozó januári munka után is részesült juttatásban, tehát mind a decemberi, mind a januári munkája során. Ezen juttatásokra mind a 2024-es szabályok vonatkoznak.

Az adómentes kereten túl

Ezzel kapcsolatban érdeklődtek afelől is, hogy ha meghaladták az adómentes keretet, akkor a különbözetet miképp kell számfejteni. Sándorné Új Éva válaszában jelezte: ez esetben már nem a 71. § az irányadó. A különbözet számfejtése során két alapvető esettel találkozhatunk. Az egyik esetben a dolgozók részéről visszakövethető az összeg, de sajnálatos módon kevés esély van arra, hogy visszakapják azt. A kihívásokat tovább tetézi, hogy a különbözetet naparányosan kell kiszámolni.

Fontos megjegyezni, hogy adóügyekben mindig 365 nappal számolunk, még szökőév esetén is.

Az egyébként a 71. § alá eső összeg a további szabályok szerint az 70. § alá csúszik, és ezzel szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) és szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik a többletösszegre.

Az ilyen és ehhez hasonló helyzetek számos pénzügyi és adózási kihívást vetnek fel, és kiemeli a fontosságát annak, hogy folyamatosan figyeljük, részletesen elemezzük és értelmezzük az aktuális szabályozásokat.

Munkaruházat vásárlása: összetett adózási szabályok

Milyen kérdéseket vet fel adózási szempontból, amikor a dolgozók egységesen kiadott kisösszegű pénzösszeget kapnak, amit munkaruházat vásárlására fordíthatnak? - tudakolta a szakmai napon az egyik érdeklődő.

Ahhoz, hogy tisztán lássunk a kérdésben, először is érdemes megértenünk, mi minősül munkaruházatnak, és hogyan lehet számlával elszámolni az ilyen költéseket. A munkaruházatnak általában azok a ruházati cikkek számítanak, amire a dolgozónak a munkaköréből adódóan szüksége van, mint például egy overall.

Amennyiben a dolgozó számlával elszámol és bizonyítja, hogy a vásárolt ruhadarab munkaruházatnak minősül, akkor az adózási kötelezettség alól mentesül.

Fontos azonban megkülönböztetni, hogy ha a dolgozó a kapott pénzből például felső ruházatot vagy szabadidő ruhát vásárol, és erről ad számlát, akkor ez bérként adózik. Az áfás összeg esetében is figyelmet kell fordítani a részletekre. Ha a dolgozó az áfás összegből ruhát vásárol, a nettóbért bruttósítani kell, és ennek megfelelően szociális járulékot kell fizetni.

Egy további fontos aspektus a kihordási idő és a munkaruhák visszaadása. A törvény előírja, hogy ha a munkahelyi szabályzat rögzíti a visszaadás kötelezettségét, és a dolgozó ennek eleget tesz, akkor nincs adózási probléma. Viszont, ha a szabályzat előírja a visszaadást, de a dolgozó nem tesz eleget ennek, akkor a munkaruházat értékének arányos része bérként adózik. Ezen túlmenően, ha a szabályzat nem rendelkezik a visszaadás kötelezettségéről, és a dolgozó két év után sem adja vissza a munkaruhát, akkor adózási szempontból nem merül fel probléma.

Összességében tehát láthatjuk, hogy a munkaruházat és az adózási szabályok összetettek lehetnek, és a részletekre való odafigyelés elengedhetetlen a tisztességes elszámoláshoz és az adózási kötelezettségek betartásához.

További kérdések

Mi a teendő adózási szempontból és az analitikus nyilvántartást illetően, ha a dolgozók színházjegyet kapnak? A munkáltató utazási költségtérítésben részesíti a munkavállalót, integrált bérletet juttat neki - miként adózik? Egyetemi hallgató szakmai gyakorlatot vállal negyven órás foglalkoztatással - hogyan kell megítélni ezt a jogviszonyt? – ezekre a kérdésekre is részletes és közérthető választ adott az okleveles adószakértő a szakmai napon.