Főoldal Nyíl Kiemelt kategóriák Nyíl Bérszámfejtés

AJÁNLOTT DOKUMENTUM-MINTÁK A(Z) "Bérszámfejtés" témakörre

*Kiküldetési szabályzat (2023)
Készítette: Szabóné Schmuczer Edit
Utoljára módosítva: 2023.02.16
Letöltés

Cikkek és magyarázatok a(z) "Bérszámfejtés" témakörre

Az Európai Parlament már évek óta szorgalmazza a fizetések átláthatóságával és egyenlőségével kapcsolatos szigorúbb intézkedések meghozatalát. A közelmúltban alkotott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat.
Az elemzett esetben a munkavállaló csak 5 nap (100%-os) apasági szabadságot kért, a "+5 napot" nem. Ha a munkavállaló az apasági szabadság +5 napját (amire 10% távolléti díj jár) nem szeretné igénybe venni, kell róla nyilatkoznia? Munkaviszony megszűnése esetén fel kell tüntetni ezt az 5 napot, mint ki nem vett szabadságot?
Ismert változás, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti kormányzás keretében 30 forint/kilométerre emelte a költségtérítés adómentes határát. A szabályozás az alapesetek mellett érinti a mozgáskorlátozott, súlyos fogyatékkal élő, valamint a bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeket nevelő munkavállaló de befolyásolja a feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítését is.
A közelmúltban több változás is történt az utazási költségtérítés szabályaival összefüggésben, ezért nem árt áttekinteni néhány kérdést ebben a tárgykörben. Hogyan alakultak a munkavállalóknak kötelezően járó és adómenetesen fizethető útiköltségtérítés szabályai? Hogyan számoljuk ki a kiküldetési rendelvény alapján a munkavégzési helyek közötti utazás költségtérítését?
Kétszeresére emelkedik a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése. Az eddigi 15 forintos adómentes költségtérítés összege 30 forintra nő. A megemelt összeg első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.
2023-tól az egyszerűsített foglalkoztatás utáni munkáltatói terhelő közterhek is a minimálbérhez kötöttek, így a munkáltatónak a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén is ennek megfelelően kell adókötelezettségeit teljesítenie.
2023-tól megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2023. január 1-étől összevonják a SZÉP Kártya három „zsebét” és összeadódnak az azokban feltöltött összegek. Értelemszerűen módosulnak az adózásra vonatkozó szabályok is.
Határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalónak a szülést követően pár napon belül lejár a szerződése. A munkáltató nem tb-kifizetőhely. Hogyan érinti ez a szülés utáni juttatásait (összegben, eljárásban): a csedet, a gyedet és a gyest?
Külföldi vállalkozás az általa foglalkoztatott részére, a kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. Bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.
Annak ellenére, hogy a garantált bérminimum összegét meghatározó kormányrendelet a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozik, a probléma nemcsak őket érinti, hanem az egyéni és társas vállalkozók bizonyos körét is. Sőt a megbízási jogviszonyok esetében is okozhat tévesztést, különösen a biztosítási jogviszony elbírálásának kérdéskörében.